A körülbelül nyolcszázezer lakosú Zágráb Európa egyik leggyorsabban fejlődő fővárosa. A kilencvenes évek háborús időszakának lezárása óta a város ismét régi fényében tündököl, a szinte mediterrán klíma pedig jótékonyan hat lakosainak közérzetére is - a nyitott kávézókban, szórakozóhelyeken hajnalig folyik a mulatozás. A város központja a Jelacic tér, közepén a magyar történelem szempontjából ellentmondásos, ám hazájában nemzeti hősnek számító bán lovas szobrával. A tértől néhány sarokra emelkedik a főváros központi temploma, a Mária Mennybemenetele-székesegyház. Az épületet számos háború sújtotta, ennek ellenére maradtak benne XIII. századi freskók is. Egyházi épületek közül említést érdemel még a hasonló nevű téren található Szent Márk-templom, melynek legfőbb ékessége az ország különböző címereit ábrázoló díszes cseréptető.
A Szlovéniával és Olaszországgal egyaránt határos Isztria az Adria legnagyobb félszigete. Az olasz hatás Horvátországban itt érezhető a legjobban, sokan beszélnek olaszul, és sok vendéglő kínál itáliai ételkülönlegességeket. Isztria partvidékét sok turista látogatja, ám aki inkább elkerülné a tömeget, a félsziget belső vidékein zöldellő dombokat és csendes, romantikus kisvárosokat talál. Isztria ékessége a nyugati partján elterülő három város, Porec, Rovinj és Pula.
Rijeka, az egykori Fiume Horvátország legnagyobb kikötője, az Adria személy- és teherszállító útvonalainak legfontosabb csomópontja. Így volt ez már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is, Rijeka a mai napig magán viseli az egykori birodalom nagyvárosainak minden jellegzetességét. A korzó akár Budapesten is lehetne, egy itt tett séta nélkül nem lehet teljes az utazó látogatása a városban. Rijeka leghíresebb múzeuma a Hajózási és Történeti Múzeum, melynek termeiben az adriai hajózás sok száz éves történelmének emlékei tekinthetőek meg.
Opatija, az egykori Abbázia az Osztrák-Magyar Monarchia legkedveltebb tengeri üdülőhelye volt. Az első világháborúig királyok, hercegek, arisztokraták és módos polgárok tömege pihent itt, az egykori gazdagság máig meglátszik a városon. Egymást érik itt a letűnt nagyságok fényűző rezidenciái, ezek jó része ma luxus kategóriájú hotelként üzemel, kívül-belül felújítva. A híres, 12 kilométer hosszú tengerparti sétányt, a Lungomarét egyfelől ezek a paloták, másfelől pedig jó néhány strand szegélyezi.
A Dalmácia központjában található Split Horvátország második legnagyobb városa. Nyáron azonban a legnagyobbnak tűnik, hiszen a látogató könnyen azt hiheti, rajta kívül egész Európa is itt vakációzik. Split legnagyobb nevezetessége, a Diocletianus-palota ilyenkor szinte megközelíthetetlen, az éttermek és szórakozóhelyek pedig látszólag kapacitásuk többszörösét igyekeznek egyszerre kiszolgálni.
A több mint ezeréves Dubrovnik mára Horvátország élni akarásának jelképévé vált. A város 1991-92-ben nyolc hónapig állta a szerb csapatok ostromát, a folyamatos bombázásban a történelmi városközpont egy része megsemmisült, másik része pedig súlyosan megsérült. Az azóta eltelt egy évtizedben azonban a város szinte teljesen újjáépült.. Dubrovnik óvárosát három oldalról erős bástyájú falak, a negyedik felől pedig a tenger védi már évszázadok óta. A városmag ütőere a Placa, a mindig forgalmas, széles sétálóutca. Az ide torkolló mellékutcák mindegyikét magas, világos mészkőből épült paloták, templomok és egyszerűbb lakóházak szegélyezik.
A Horvátország megszámlálhatatlan szigete között választani szándékozó utazó a bőség zavarával küzd. A vízisportok szerelmeseinek Brac, a hangulatos dalmát kisvárosokra vágyóknak Hvar vagy Korcula, a kilométeres strandok kedvelőinek Krk vagy Losinj, a szűz természet rajongóinak pedig a Kornati-szigetek vagy Mljet ajánlható.