Jó tempóban hamar Salzburgba lehet érni. Mintegy hat óra alatt már nagyokat lehet harapni a levegőből, illetve kortyolni a sörből. Salzburg a mi kis rendezetlen, itt-ott szemetes környezethez szokott szemünknek elsőre majdhogynem sokkoló. Az ember szó szerint megilletődik a feszes renden, a gondosan nyírt smaragd füvön, a tiszta köztereken, meg úgy általában az egész osztrák vonalvezetésen. Aki még néhány korsó sör után sem tudja megszokni a katonás rendet és a makettszerű, imitt-amott már-már giccses salzburgi látványt, az húzzon bakancsot, és keresse meg a vidéki osztrák romantikát. Előtte azért tegyen egy kört Salzburg városában.

A legenda szerint Salzburgba nem lehet rosszkor érkezni, mert a város mindig szép, és mindig azt az érzést kelti, hogy most a legszebb. Az óváros kis utcái például mindenképpen megérdemelnek egy rövid sétát. Aki tenne is egy kört, annak javasolt a Getreidegasse, Judengasse, Goldgasse, Kaigasse, valamint a Linzergasse és a Steingasse utcákat felfedezni. Ezek az utcák az esztétikai szépségen túl azért is nagyon látványosak, mert a szigorú műemlékvédelmi előírásoknak köszönhetően minden történelmi és művészeti korszakból megmaradtak épületek, köztéri szobrok és paloták.

A salzburgi várat (Hohensalzburg) például valamikor 1077-ben alapították, és kiváló állapotban van. Közel 900 éves fennállása óta egyszer sem sikerült bevennie egyetlen ellenségnek sem. Nyaranta művészakadémia üzemel a vár környékén, ahová a világ minden tájáról érkeznek az alkotók. Egyébként egész évben látogatható, s talán a legkényelmesebben a Festungsgasséból induló siklóval mehetünk fel. A sikló ára 9 euró, a belépőé pedig 10 euró körül mozog. Salzburg kártyával viszont ingyenes.

Ahol Mozart bulizott

S amíg Bach a bécsi Zimmermann-féle kávéházban boldogította a helyi aranyifjakat, addig Mozart a salzburgi Makart téren partizott ájulásig a legközelebbi barátaival. Persze jó nyolcvan évvel később. Mozart lakóházának többi részében egyébként tánciskola üzemelt akkortájt , ügyetlen úri ifjak és sznob előkelőségek számára, akik soha nem nézték jó szemmel Mozarték nagy duhajkodását a szomszédban. Valószínűleg sokszor vonult ki a csendőrség a Makartplatz 8. szám alá csendháborítás miatt.

A lakóház 1944-ben egy bombatámadás miatt szinte teljesen megsemmisült. Kalandos úton ugyan, de sikerült megőrizni az épületet és 1995-ben megnyitni a nagyközönség számára mint múzeumot. Ez tehát Mozart egykori lakóháza.

Aki szeretné megtekinteni Mozart szülőházát is, illetve néhány személyes holmiját, köztük a mester első hegedűjét, az látogasson el a Getreidegasse 9. szám alá. Egy komplett berendezett korabeli polgári lakás, és számos más érdekességgel készülnek a turistáknak. Ami külön jó dolog, hogy az állandó kiállítások mellett a Nemzetközi Mozart Alapítvány munkatársai mindig gondoskodnak valami Mozart témájú időszaki kiállításról is. És most irány vidékre!