Cetek nyomában az Adrián és a Jón-tengeren - hajónapló, 1. rész

2010.10.07. 12:44

Horvátország - Montenegró - Korfu - Amvrakikos Öböl

Dalmácia

Horvátországról elég nehéz újat mondani, vagy újat mutatni, a magyarok többsége leginkább ide jár nyaralni. Már 12 éve járok túra vitorlázni Horvátországba, előtte éveken át Görögországban vitorláztam. Mind a két országgal nagyon elfogult vagyok, hiszen régóta nagy a szerelem! A horvát szigetvilág több mint ezer szigetből áll, talán kevesen ismerik Horvátország ezen arcát.A "Cetek nyomában" vitorlástúránk Ugljan szigetről indult, ami Zadarral szemben található. Az utunk első 380 kilométerét Dalmáciában, Ugljan sziget - Murter sziget - Vis sziget - Lastovo sziget - Mljet sziget - Cavtat útvonalon tettük meg. Számomra az egyik legkedvesebb útvonal, szerintem ezek a legszebb horvát szigetek. Ha valaki megkérdezné, hogy mely horvát szigeteket érdemes felfedezni egy vitorlástúra alkalmával, akkor ezek biztosan köztük lennének. Mindegyik szigetnek megvan a maga varázsa.

Forrás: Méder Áron

Vis szigeten, Komiza városban kötöttünk ki egyik éjjel erős szélben. A város egy gyöngyszem, már a kikötőben egy 16. századi kastély és reneszánsz házak fogadnak. Mégis jellegében, így szeptemberben turisták nélkül egy csendes kisvárosnak tűnik. A sok templom között nekem a "Kalóz" Madonna a legkedvesebb, ez a 16. századi halászok fogadalmi temploma, vagyis a halászok, tengerészek és kalózok temploma (és így a miénk is). Komizával szemben 8 kilométerre van Bisevo nevű sziget, ami a Kék Barlangjáról híres. Sok turista, aki a Kék Barlangot szeretné megnézni, Komiza városból induló kishajóval teszi. A barlanghoz délelőtt érdemes ellátogatni, mert akkor süt be a nap olyan szögben, hogy kéknek tűnik az egész.A másik különleges sziget, Mljet. Északi része nemzeti park már 50 éve, a déli része egy védett zöld erdő. Két belső sós tó található itt, a Malo Jezero és a Veliko Jezero. Az én kedvenc helyem Mljet szigeten a sós tó közepén található Sv. Mariija sziget, amin a Mária Mennybemenetele-templom és egy bencés kolostor áll (1151 óta). A nemzeti park egyik szigete, Sv. Marija elektromos hajóval megtekinthető, ajánlom mindenkinek!

Cavtat város, ami Dubrovniktól dél-keletre 10 kilométerre található a tengerparton, volt az utolsó Horvátországi kikötőnk, itt léptünk ki hivatalosan Horvátországból. A hangulatos kisváros divatos nyaralóhely. Középkori hangulatát erősíti a régi városvédő fal (1461), a Szent Miklós templom (1484), a Szent Balázs templom és a mellette lévő ferences kolostor (1483). Több középkori palota is megtekinthető a városban, a hercegi palota talán a legérdekesebb. A városban néhány izgalmas római kori emlék (fürdő, vízvezeték és felíratok) is található, ami nagyon színesé teszi az összképet. A város tengerpartján helyezkedik el a Szent Rókus-dombon a városi temető, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az Adriára és a közeli kis szigetekre.

Forrás: Méder Áron

Montenegró

Cavtattól 35 kilométerre délkeletre nyílik a Kotori öböl, ez Európa legdélibb fjordja. A Kotori öböl kb. 40 kilométer hosszú, a hajóút csodálatos befelé Kotor városig! Szemben és mellettünk magas kopár hegyek. Kotor óvárosa 12.-14. századi és az UNESCO világörökség része több, mint 30 éve. A város fölött egy kiterjedt erődrendszer található, amit órákig tart bejárni, a városra és az öbölre onnan fentről még szebb a kilátás. A Kotori öböl története is izgalmas, Kotor a középkorban a kalózok városa volt sokáig, a környező nagyhatalmak nem tudták bevenni a jól védhető állásaik miatt ezt a területet. A Kotori öböl partvonala jelenleg is tele van középkori erődökkel, amik megidézik a régmúltat minden hajósban, aki lassan követi a fjord partvonalát.Az öböl elején Zelenika kisvárosban léptünk be az országba hivatalosan és volt egy rövid megállónk Herceg-Noviban is ezenkívül. Ezek a városok kifejezetten hangulatosak, de kevésbé érdekesek, mint Kotor.A Kotori öböltől 25 kilométerre délkeletre található Budva város. Budva szintén egy történelmi település, de kevésbé híres és így csendesebb, mint Kotor. Mi is megálltunk és itt léptünk ki hivatalosan Montenegróból. Irány Korfu!

Otrantói szoros

Innen 130 tengeri mérföld volt az Otrantói szoros, ami az Adriai és a Jón-tenger közötti tengerszoros. A vitorlásjachtoknak a fő nehézsége a szorosban és a környékén a nagy hajóforgalom! Mi éjszaka hajóztunk át, ezért a radarunkat is használtuk a legforgalmasabb részen.Átlagban egy csomós az áramlat ezen a részen, az olasz partoknál dél felé nyom és az albán partoknál északra. Gyakran szeles és viharos a szorosban a tenger, de az esetünkben szélcsend volt sajnos és motorozni kellett.Az Otrantói szorostól 40 tengeri mérfölddel északra csíkos delfinekkel találkoztunk.

Forrás: Méder Áron

Hajónktól 500 méterre egy nagyobb csapat táplálkozott, de a kíváncsibb fiatal hím delfinek kiváltak a csapatból és odaúsztak hozzánk. Az egyik fiatal delfin pár percen keresztül a hátára, később az oldalára fordulva lebegett és figyelt minket a hajón. Gyönyörűen látszott jellegzetes csíkos rajzolata. A csíkos delfinek rendkívül mozgékonyak. Akár 7 méter magasra is ki tudnak ugrani és bámulatos mutatványokra képesek: hátra bukfenc, pörgés és háton történő delfinúszás. Táplálkozás közben 200 méterre is lemerülnek. Elsősorban partoktól távol vagy a mélyvizű szárazföldek közelében találkozhatunk velük. Később utunk során párokban csatlakoztak hozzánk és láthatóan élvezték (a hajó orrhullámán) a hullámlovaglást. A két napos non-stop vitorlázást nagyon feldobták ezek a közös találkozások. Éjszaka is láttunk csíkos delfineket, hosszú ideig követték a hajónkat, néha még ugráltak is körülöttünk, csillogó plankton ruhájuk jól mutatta merre úsznak. Mesés élmény ez minden alkalommal!

Korfu

Korfu szigete Budva várostól 390 kilométerre délkeletre helyezkedik a Jón-tengeren. Görögország legészakibb szigete az albán partok közelében fekszik. Görögországba, vagyis az Európai Unióba léptünk be Korfun, ezzel véget is ért az első szakasza utunknak, összesen 900 kilométert tettünk meg idáig.A sziget fővárosának is Korfu a neve, ami tele van érdekes látnivalóval. Az óváros az én nagy kedvencem, ezenkívül a régi és az új erődöt érdemes minden arra látogatónak megtekinteni, mert nem csak fontos történelmi hely, hanem szenzációs a kilátása a tengerre.

Amvrakikos öböl

Korfu déli részétől 40 tengeri mérföldre található. Az Amvrakikos öböl egy nagyobb nemzeti park része, híres különleges élővilágáról. Nagyszámú ritka madár, palackorrú delfin és álcserepes teknős él ebben az öbölben, ezért mi is lehajóztunk ide néhány napra. Az olaszországi Tethys Tengerkutató Intézet folytat delfinkutatást ezen a területen, 2001-2009 között 151 palackorrú delfint azonosítottak. Sajnos az illegális halászat miatt csökken a táplálékuk, a víz is egyre szennyezettebb. Utunk során egy nagy csapat sirályt láttunk ücsörögni a tükörsima vízen. Látszólag pihentek, de kiderült, hogy mellettük két palackorrú delfin táplálkozik. Gyakori, hogy sirályok jelzik a delfinek jelenlétét, közösen halásznak. Érdekes volt látni, ahogy a sirályok folyamatosan követik a delfineket, néha harcolnak a halakért, néha pedig csak ülnek a víz tetején és a delfinek mellettük bukkannak fel. Olyan érzésünk volt, mintha beszélgetnének egymással, néha úgy látszott, sirály lovagol delfin háton. Sajnos láttunk döglött felfújódott álcserepes tengeri teknőst is. Sok álcserepes teknős pusztul el halászhálókba akadva, motorcsónakok propellerje sebzi őket halálra. Nem tudtuk megállapítani mi történhetett vele. Óriási aggodalomra ad okot, hogy a túlhalászás, a vízszennyezés, az óriási hajóforgalom miatt a Jón-tengerben és a Földközi-tenger nagy részén drasztikusan csökkent a közönséges delfin populáció, az Adriáról már teljesen eltűntek, a Jón-tengerben pedig az utolsó 10 évben 150 delfinből összesen 15 maradt. Táplálékukat, a szardíniát és a szardellát is lehalászták.

Forrás: Méder Áron

A IUCN vörös listán végveszélyben lévő fajnak számít, a palackorrú és csíkos delfinek populációja pedig sebezhetőnek. Az Amvrakikos öblöt jó alaposan bejártuk, nagyon sok kellemes és védett kis öble, horgonyzóhelye van, vize sekély és így a hullámai sem nagyok. Szerintem hasonlít a Balatonra jellegében!Nagyon népszerű a vitorlázók körében, találkoztunk is több jachttal utunk során. Az öböl bejáratánál, Preveza város található, ami az öböl központja. A közelében van egy jól felszerelt jacht marina. Az öbölbejárata is jól ki van bójázva, de nagyon keskeny és előfordulhat nagy (3csomós) szembe áramlat is!Amikor vitorlázunk, akkor a szelektől függünk. Néha szélcsend van és néha vihar. Például a mi utunk elején viharos jugo szelünk volt több napig, később bóránk is volt két napig és aztán szélcsend. Ki vagyunk szolgáltatva a természetnek, és sokan ezt szeretik a vitorlázásban. Mi nem küzdünk az elemekkel, hanem alkalmazkodunk a természethez. Éjszaka erős viharban vitorlázni kemény és fárasztó munka, de minden reggel egy kicsit azért kisüt a Nap.