Csellel vízre tett motorcsónakok miatt morognak balatoni vitorlázók

Nem mindenki hallott ilyenről, de több, a Balatonon rendszeresen vitorlázó hajós is azt állította az [origo]-nak, hogy egyes kikötőkben a szigorú tilalmat kijátszva használnak motorcsónakokat, kisebb jachtokat. Az engedélyeztetésre több módszer is létezik: mentő- vagy személyszállító hajóként is lehet regisztrálni a motorcsónakokat, csak egy papíron létező sportegyesület kell hozzá.

Többször is előfordult, hogy a kikötőből kifelé jövet láttuk, hogy egy nagy jacht épp száguld visszafelé. Mondtuk is, hogy na, jön a mentőhajó - mesélte az [origo]-nak egy névtelenséget kérő vitorlázó.

A Balatonon változatlanul érvényben van az a rendelet, amely tiltja, hogy magáncélra motorcsónakot használjanak a nyaralók. A rendelet a személyszállítást, mentést végző hajókra, valamint a sportegyesületek kísérőhajóira, illetve a parti szállodák saját tulajdonú jachtjaira nem vonatkozik. Ilyen saját hajóval rendelkezik például a Ramada Hotel Balatonalmádiban.

A motoros hajók közlekedését a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII törvény szabályozza a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint. A törvény kimondja, hogy a Balatonon belső égésű motorral hajtott kishajót vagy csónakot vezetni tilos. A tilalom nem terjed ki a hajózási hatóság, a rendőrség vízi rendészeti szervének, a vám- és pénzügyőrség, illetve a vámhatóság, a katasztrófaelhárításban közreműködő szervezetek, a vízi út fenntartását, valamint a természet- és környezetvédelmi feladatot ellátó hatóság vízi járműveire, valamint a hajózási hatóság által - külön jogszabályba foglaltak alapján - kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízi járművekre.

A korlátozás alá eső területre - amilyen a Balaton is - a hajózási hatóság megadhatja az üzemeltetési engedélyt motoros hajóra akkor, ha például mentést végez, sportegyesületnél használják kísérőhajóként.

A szigorú korlátozás ellenére sok motoros hajó, motorcsónak áll a balatoni kikötőkben, például Balatonkenesén, Füreden vagy Siófokon. A balatoni hajózást jól ismerő, a tavon rendszeresen hajózó forrás szerint a motoros hajókra vonatkozó szabályokat többféle módon lehet kijátszani. A két leginkább elterjedt megoldás, hogy a tulajdonosok a jachtokat mentőhajóként vagy személyszállító hajóként, vízitaxiként regisztráltatják. A két megoldás közül az utóbbi a kevésbé feltűnő. A forrás szerint rendszerint egy, csak papíron működő személyszállító vagy vízitaxi-szolgáltatást végző céget szerveznek, és ezen keresztül használják hobbicélra a hajót.

Legálisan és ténylegesen működő vízitaxi-szolgáltatás több is van a Balatonon, például az aligai kikötőben, valamint Fonyód és Badacsony között is jár egy motoros jacht, amely személyszállítást végez a két part között. A szolgáltatást a Balatoni Hajózási Zrt. üzemelteti. Előfordul az is a forrás szerint, hogy sportegyesületet alakítanak a hajók tulajdonosai kisebb, olcsó vitorlás hajókkal, és a motoros jacht mint kísérőhajó szerepel az egyesület irataiban.

Luxushajó horgászatra

A forrás szerint a motoros hajók mellett sok olyan nagyméretű vitorlás is áll a különböző kikötőkben, amelyeket alig használnak tulajdonosaik, és sok hajón egyetlenegyszer sem bontják ki a vitorlákat a szezonban, ha ki is hajóznak, csak motorral teszik. Ez is tilos, a hajózási szabályzat szerint a vitorlások motorjait csak a kikötőből való biztonságos kijutásra és visszatérésre lehet használni, a kikötő bejáratától számított 300 méteren belül, illetve vihar esetén a legközelebbi kikötőig.

Szoják Balázs, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára szerint is egyre több olyan nagy értékű vitorlás is van a Balatonon, amelyet alig vagy egyáltalán nem használnak vitorlázásra, hanem horgászati céllal, motorral hajóznak ki velük a kikötőkből. A főtitkár szerint a motoros hajók üzembeállítására a legjobb módszer a sportegyesület alakítása: ehhez rendelkeznie kell a szervezetnek telephellyel és kikötővel és bizonyos számú - összesen 10 - sporteszközzel, hajóval, valamint igazolni kell, hogy a bíróság ténylegesen bejegyezte a szervezetet. Ezek megléte esetén jogosult az egyesület kísérő- vagy edzőhajó használatára.

Az egyik balatonföldvári vitorlásegyesületnél kérdésünkre azt mondták, nem tudnak olyanról, hogy egyesületi kísérőhajónak álcáznak magánjachtokat, a kikötőben álló motorosok ténylegesen a vitorlásokat kísérik, illetve személyszállítást végeznek. Egy fonyódi vitorlásegyesület elnöke ugyanakkor azt mondta, hogy tudnak ilyen hajókról. A tulajdonosok az egyesületi elnök szerint azt használják ki, hogy a vitorlásegyesület alapításához előírt mennyiségű - összesen 10 darab - vízi sporteszköz ugyan szerepel az egyesületi leltárban, viszont a hatóság részéről senki nem ellenőrzi, hogy ezek a hajók hol vannak, és valóban használhatók-e, alkalmasak-e például a vitorlázásra. Az egyesületi elnök szerint az is megoldás lehet, hogy csak azoknak engedélyeznék a motoros hajók vezetését, akik rendelkeznek versenybírói, rendezői vagy oktatói képesítéssel.

A hajók üzemeltetési engedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti, Hajózási Hivatal hajózási főosztály, hajózási engedélyezési és ellenőrzési osztálya adja ki, és a kérelmeket is ez a szervezet bírálja el. Pálné Gergely Mónika, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság századosa kérdésünkre elmondta, hogy a hajók engedélyeinek ellenőrzését a rendőrség közösen végzi az NKH-val, és amennyiben hiányosságot tapasztalnak, szabálysértési eljárást kezdeményeznek a hajó üzembentartója ellen.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság nem dönt arról, hogy a hajó milyen feladatokat lát el - mondta az [origo]-nak a hatóság kommunikációs referense. Az engedélyező hatóság kérelmet bírál el, azaz az ügyfél megjelöli, hogy milyen feladatra (vízimentő, kísérő motoros stb.) igényli a kishajója üzemeltetési engedélyét, a hatóság pedig csak azt vizsgálja, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003 (III.18.) Korm. rendeletben felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a hajó ezeknek megfelel, abban az esetben megadja az engedélyt a kérelmezőnek.

A hatóság az elmúlt öt évben évente 280-300 engedélyt adott ki azoknak a kérelmezőknek, akik megfeleltek a vonatkozó kormányrendelet előírásainak. A szám azért változik, mert egyes kiemelt jelentőségű vitorlásversenyek (vb vagy olimpia) esetén a külföldi kísérő motorosok is igénylik edzéseikhez a kisgéphajó használatot. Ha ilyen rendezvény van, akkor 12-15, körülbelül 4 napra szóló engedélyt kapnak ezek a kísérő motorosok. 2011-ben idáig összesen 210 darab engedélyt adott ki a hatóság - tájékoztatta az [origo]-t az NKH.

Kojnok Róbert, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főosztályvezetője azt mondta, hogy ha egy hajótulajdonos üzemeltetési kérelmet igényel a hatóságtól, és a szükséges dokumentumokat hiánytalanul bemutatja, valamint a hajó minden egyéb feltételnek megfelel, akkor az NKH a jogszabály értelmében megadja az engedélyt, a hatóság nem mérlegeli, hogy vajon tényleg rendeltetésszerűen használják-e a hajót. Arra a kérdésünkre, hogy ezek szerint akkor bármely motorcsónak-tulajdonos kérheti a balatoni üzemeltetési engedélyt, Kojnok igennel felelt. Kojnok Róbert elmondta, hogy az utóbbi öt évben lényegében változatlan számú motoros magánhajó működik a Balatonon.

A kiadott engedélyek megoszlása az alábbiak szerint alakult 2010-ben:

· Hivatásos kisgéphajó-vezetői képzés 10 db

· Kikötői feladatok ellátására 7 db

· Kísérő motoros 179 db

· Kiszolgálói feladatok 7 db

· Közforgalmú személyszállítás 18 db

· Tógazdálkodással kapcsolatos és víziút-fenntartási, vízi munkavégzési feladatok ellátására 32 db

· Vízimentő-szolgálati feladatok ellátására 30 db