Pucér futam a durbani derbin

2013.07.18. 21:35

A világhírű epsomi derbi dél-afrikai változatán jártunk, ahol a lányok kalapja még nagyobb, a férfiak még elegánsabbak, mint Angliában. A verseny ideje alatt jól megfér egymással az ország valamennyi etnikuma, ám éjfél után, akárcsak a mesében, lehullanak az álarcok, és újra felszínre kerülnek az indulatok.

Mikor néhány hónapja Dél-Afrikába költöztünk a férjemmel, többen is a lelkünkre kötötték, hogy a Durban July-t semmiképp sem szabad kihagynunk. A verseny hasonlít a nagy múltra visszatekintő brit epsomi derbihez, vagyis egész nap lovas futamokban gyönyörködhetünk, de a hangsúly mégis a divaton, a nézők megjelenésén van. Igazi vörös szőnyeges eseményről van szó, számtalan celebbel és hihetetlen ruhakölteményekben parádézó közönséggel. A nagy versenyt hagyományosan július első hétvégéjén tartják Durbanben, Dél-Afrika harmadik legnagyobb, egyszersmind kulturálisan legszínesebb városában.

A hangsúly a divaton, a nézők megjelenésén vanForrás: Molnár Béla Péter

Vörös szőnyeges esemény

Dél-Afrikát szivárványnemzetnek is szokták hívni etnikai sokszínűsége miatt. A holland és brit gyarmatosítók ősei mellett számtalan afrikai törzs képviselői élnek az országban. Jól mutatja a változatosságot, hogy az angolon és az afrikaanson kívül további kilenc hivatalos nyelvet használnak. Durban esetében színesítik a képet a 19. században Indiából érkezett, cukornádültetvényeken dolgozók leszármazottai.

Viccesen azt is szokták mondani, hogy Durban a legnagyobb indiai város Indián kívül, ami nem is megalapozatlan kijelentés, hiszen napjainkban 750 ezer indiai él itt, vagyis a teljes lakosság negyedét alkotják. A fehér lakosság aránya nagyjából megegyezik az indiaival, a feketék valamivel többen vannak egymilliónál, és további néhány százezer úgynevezett színes él még a városban, akiknek felmenői között egyaránt akadnak feketék és indiaiak.

Fehérek, barnák, feketékForrás: Molnár Béla Péter

Durban tehát kulturálisan igen összetett város, ugyanakkor a húsz éve véget ért apartheid hatásai még mindig érezhetőek. Igen erős a szegregáció a különböző etnikumok között, más-más városrészben élnek a fehérek, az indiaiak és a feketék. A tisztán feketék lakta területeket kevésbé tartják biztonságosnak, ide turistáknak nem nagyon ajánlatos kísérő nélkül betévedni.

Phoenixben például szinte csak indiaiak laknak, és bár elvileg tökéletes biztonságban voltunk fehérként, én mégis furcsán éreztem magam. Mindenki furán nézett ránk, nyilvánvalóvá téve számunkra, hogy nem túl gyakori látvány a fehér ember arrafelé. Többen meg is kérdezték, turisták vagyunk-e, nem értették, mit keresünk abban a negyedben.

A különböző népcsoportok tehát nemigen keverednek egymással, Dél-Afrikában még mindig nagyon ritkák a vegyes házasságok vagy párkapcsolatok. A Durban July rendezvényén azonban bőrszíntől és származástól függetlenül mindenki részt vesz, hiszen ez kihagyhatatlan esemény.

Mindenki részt veszForrás: Molnár Béla Péter

Ezen kívül még egy dologban van egyetértés közöttük, ez pedig a Nelson Mandela iránt érzett tisztelet. Dél-Afrika első színes bőrű elnöke hetek óta kórházban van, állapota a sajtó szerint súlyos, de nem válságos. Ennek ellenére az utcán azt suttogják, hogy a 95 éves volt elnököt már csak a gépek tartják életben, és a jelenlegi elnök, Jacob Zuma igencsak tart a köztiszteletnek örvendő Mandela halálának esetleges következményeitől.

Nem tudni, mennyi alapja van a híreszteléseknek, az viszont biztos, hogy mindenki nagyon aggódik a szeretett vezetőért, Madibáért, ahogy itt gyakran nevezik őt az ősei után. A rendezvényre is rányomta bélyegét a jelenlegi helyzet: a bejáratnál mindenki kapott egy matricát, amely Mandela arcát ábrázolta ezüst szívbe foglalva, ezt nagyon sokan ki is ragasztották a ruhájukra. A programfüzetben külön oldalon emlékeztek meg a nemzet atyjáról, a fő futam előtt pedig egyperces néma imával fejezték ki tiszteletüket.

Az indiai lányok is tisztelik MandelátForrás: Molnár Béla Péter

Meztelen futam

A nap során 12 futamot tartottak, amelyekre természetesen fogadásokat lehetett kötni. Eljátszottunk a gondolattal, hogy esetleg megtesszük a befutót valamelyik versenyen, de aztán lemaradtunk róla a nagy forgatagban. Szerencsére, teszem hozzá, mert csúnyán vesztettünk volna.

A lovak teljesítménye mellett a közönség parádéját is megcsodálhattuk. A hölgyek fantasztikus ruhakölteményekben vonultak a gyepen, mellettük frakkos, cilinderes urak sétálgattak a pálcájukra támaszkodva. És persze mindenki piknikezett. Dél-Afrikában mintha még nagyobb hangsúly esne az étkezésre, mint másutt a világon. A derbire például az elegáns hölgyek-urak hatalmas piknikkosarakkal és hűtőládákkal érkeztek, hogy igazi terülj-terülj asztalkámat varázsoljanak, majd a nap során igyekezzenek mindent eltüntetni.

Piknik a durbani derbinForrás: Molnár Béla Péter

Apró különbségek azért ezen a területen is megfigyelhetőek a különböző népcsoportok között. A grillezés, vagy ahogy itt hívják, a braai mondhatni nemzeti hagyománynak számít, emellett az indiaiak a legszívesebben curryt fogyasztanak. A legnépszerűbb fogás egy durbani specialitás, a bunny chow nevezetű, curryvel töltött cipó, amelyet kézzel, evőeszköz nélkül kell elfogyasztani. A másik tipikus helyi étel, amely főként a feketék körében kedvelt, a biltong, azaz szárított hús, ez szinte bármilyen állatból készülhet, és korianderrel ízesítik. Az európai gyarmatosítók leszármazottainak kedvenc ételei között viszont olyan tipikus angol fogásokat találunk, mint a húsos pite vagy a sült bárány.

A tizenkét futam után következett az est meglepetése, a tizenharmadik, nem hivatalos verseny. Erre a helyi fiatal fiúk nevezhetnek be, csupán egy kikötés van: meztelenül kell futniuk. Gongszóra özönleni kezdtek a fiatal srácok a pályára, sztriptíztáncosokat megszégyenítő mozdulatokkal dobálva le ruháikat, majd futottak néhány száz métert. A pucér versenynek nincsenek nyertesei, illetve mindenki nyertesnek tekintheti magát, aki el mer indulni a futamon, a nézők őrjöngő tapsvihara közepette.

Szegény lovasoknak a nap során megközelítőleg sem volt akkora sikerük, mint a meztelen fiúknak. Elgondolkoztató, hogy a vállalkozó szellemű versenyzők szinte kivétel nélkül fehérek voltak. Nem tudom, ez annak köszönhető-e, hogy rájuk jobban hatott az alkohol, vagy hogy általában kisebb bennük a szégyenérzet. Gyanítom, inkább az utóbbi, mivel alkoholt mindenki egyaránt lelkesen fogyasztott a nap során, és tapasztalataim szerint az indiaiaknak általában kevesebb is meg szokott ártani, mint az európaiaknak.

Ahogy a Hamupipőkében, itt is megtört a varázslat éjfél után. A csinos fiatal fiúk és szépséges lányok a nap végére teljesen átalakultak, az elfogyasztott alkohol arányában csúsztak félre a nyakkendők, egyre többen estek le a kerti székekről, és maradtak inkább fekve a gyepen. A lányok feladták a tűsarkon pipiskedést, és mezítláb bicegtek tovább.

Estére már nem voltak ilyen elegánsakForrás: Molnár Béla Péter

Sajnos a tökéletes béke hangulata is elszállt, az addig békés nézők kötekedni kezdtek egymással. Mellettünk tömegverekedés tört ki az indiai és a fehér fiúk között, székek és üvegek röpködtek a levegőben, mint egy Bud Spencer-filmben, a lányok meg szívszaggató sikoltozással kísérték az eseményeket. Biztonsági okokból inkább nem vártuk ki a bunyó végét, már így is több élmény jutott erre a napra, mint amennyit egykönnyen meg lehet emészteni.

A derbi közönsége szép lassan elszivárgott a helyszínről, hogy a város különböző pontjain szervezett partikon folytassa a mulatozást, egészen reggelig. Ki-ki a maga negyedében.