Első lakói i.e. 3000-ben telepedtek le. Az ásatások föníciai, görög, római, arab és ottomán emlékeket is találtak. A libanoni polgárháború vége óta élénk turistaközponttá vált. Korábbi beszámolónkat itt olvashatja róla.
Első lakói i.e. 3650-ben telepedtek le. Dél-Törökországban található a szíriai határ közelében. Története a hettiták idejére nyúlik vissza. A Ravanda citadella – amelyet a bizánciak a 6. században állítottak helyre - a város központjában található, de római mozaikokat is felfedeztek ott.
Első lakói i.e. 4000-ben telepedtek le. Bulgária második legnagyobb városában a trákok Emolpias néven emeltek erődítményt, amelyet i. e. 342-ben Macedóniai Fülöp, Nagy Sándor édesapja foglalt el, és nevezett el Philippopolisznak. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de Bulgária része csupán 815-ben lett.
Első lakói i.e. 4000-ben telepedtek le. Az ókori gazdag, főníciai kereskedőváros többek közt elefántcsont-faragványairól, arany- és ezüstékszereiről, gyönyörű üvegtárgyairól volt híres. A 160 ezres település Libanon harmadik legnagyobb városa, itt található a szaúd-arábiai olajmezőkről induló kőolajvezeték vége és egy olajfinomító.
Első lakói i.e. 4000-ben telepedtek le. Kairótól 100 km-re délnyugatra található, 350 ezren lakják. A város részben elfoglalja az ókori Crocodilopolis (Krokodeilopolisz) területét, amely az egyik legrégibb város Egyiptom és Afrika területén is. A városközpontban emelkedik a 12. dinasztiabeli Szeszósztrisz fáraó által felállított 12 méter magas obeliszk.
Első lakói i.e. 4200-ban telepedtek le (bár más kutatások szerint már az i. e. 7. évezredben lakott település volt). Szúza Elám fővárosa lett, és ősi ellensége Babilonnak. Az elámi kultúra is majdnem olyan régi, mint Dél-Mezopotámia sumér műveltsége. I. e. 639-ben az asszírok rombolták le, a város fénykorát az óperzsa királyok idején élte. Most 65 ezren lakják.
Első lakói i.e. 4300-ban telepedtek le. Az i. e. 2. évezred folyamán jelentős kereskedelmi központtá vált. Az i. e. 14. században hol Egyiptom, hol Mitanni felügyelete alatt állt, végül a hettita befolyás állandósult. Lakosságát jelenleg 4,5 millió főre becsülik.
Első lakói i.e. 4300-ban telepedtek le. Az amoriták az i. e. 19. század folyamán Halap (Ḫalpa) központtal hozták létre egyik legerősebb államukat, Jamhadot. Jamhad jelentős kereskedőállam volt az i. e. 2. évezred második és harmadik negyedében, Északnyugat-Mezopotámiában és Észak-Szíriában hegemónná vált, leváltva Eblát. 1,9 milliós lakosságával jelenleg Szíria második legnépesebb települése.
Első lakói i.e. 5000-ben telepedtek le. Régi főnciai kikötőváros. Főniciai neve Gebal (korábban Gubla), görög neve Büblosz, jelenlegi hivatalos arab neve Dzsbeil. Az i.e. 3000 évvel már forgalmas kikötő volt, és i.e. 2800 körül városfal is magasodott. A Földközi-tenger partján fekszik, 30 km-re északra a fővárostól, Bejrúttól.
Első lakói i.e. 9000-ben telepedtek le. A város az Izrael által megszállt Ciszjordánia területén, a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre található. A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó a Föld legmélyebben fekvő lakott települése. A világ egyik legrégebbi városaként tartják számon az ősi kereskedelmi és karavánutak mentén a Jordán gázlójánál létrejött települést. A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók.
A teljes húszas listát képgalériánkra kattintva megtekintheti. A listát a Telegraph összeállítása alapján közöljük.