Izland leghíresebb vízesését, a Seljalandsfosst az Eyjafjöll-vulkán nyugati lábánál találjuk, amely legutóbb 2010-ben volt aktív.
A zuhatag 66 méter magas, és biztonságosan bemehetünk mögé,
hogy a vízfüggöny mögül nézhessük és fotózhassuk a lenyűgöző vidéket. Érdemes késő estéig ott maradni, mert olyankor még intenzívebbek a fények. Akár ott is alhatunk, a vízesés közvetlen közelében kis kemping működik.
Ezt ismerjük a legtöbben, hiszen itt van a szomszédunkban. Európa egyik legszebb természeti látványossága, nem csoda, hogy
már 1949-ben nemzeti parkká nyilvánították,
’79-ben pedig felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A tórendszert két folyó táplálja, a Bijela és a Crna, a víz 636 méter magasból zúdul alá, és nyolc kilométer hosszú tólépcsőzeten halad keresztül egészen a 133 méteres tengerszint feletti magasságig.
Az Azori-szigetek Portugáliához tartoznak. Az atlanti-óceáni szigetcsoport 1500 kilométerre van Lisszabontól és 3900 kilométerre Észak-Amerika partjaitól. A gyönyörű,
öt kilométer hosszú, két kilométer széles, vulkanikus eredetű Sete Cidades-ikertó
São Miguel szigetén terül el. Két részre oszlik, az egyik vízfelületet kékes (Lagoa Azul), a másik zöldes (Lagoa Verde) színben játszik, ha az 500 méter magasan fekvő kráter széléről tekintünk le a tájra.
Ez a sivatagi, lefolyástalan tó egészen különleges, több mint kétszer annyi sót tartalmaz, mint az óceánok. Ezért aztán olyan növények és állatok élnek itt, akik
alkalmazkodni tudtak az extra magas pH-értékhez, és a sót is jól bírják.
Nincs sok ilyen fajta, viszont az a kevés, amelyik bírja ezeket a körülményeket, rendkívül nagy számban van jelen. Ilyen például a sórák, amely emberi fogyasztásra alkalmatlan, viszont több millió költöző madár kedvenc csemegéje.
A hósipkás hegyekkel övezett, türkizkék Louise-tavat Louise Caroline Alberta hercegnőről, Viktória királynő lányáról nevezték el. A tó és környéke, a Banff Nemzeti Park a kirándulók, hegymászók, síelők, kenuzók paradicsoma. A tó keleti partján épült fel 1890-ben a Château Lake Louise, amely mára ötcsillagos hotel lett. Számos túraútvonal innen indul.
Norvégia legismertebb fjordja 2005 óta az UNESCO-világörökség része. A szakemberek azt mondják,
a Geiranger olyan, mint egy szabadtéri természettudományos laboratórium,
mert újabb és újabb ismereteket szolgáltat a táj alakulása vagy a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban. A fjord egyénként 15 kilométer hosszú, és a legszélesebb részeken 1,3 kilométeres, és számos gyönyörű vízesés van a területén.
A világ legerősebb vízesésének tartják. 226 méterről zuhan alá, sőt ha a lenti, kisebb zuhatagokat is hozzászámoljuk, akkor összesen 251 méter magas a lenyűgöző jelenség.
Ötször olyan magas, mint a Niagara, és kétszer akkora, mint a Victoria.
A környező esőerdőkben, a Kaieteur Nemzeti Parkban egyedülálló növények és olyan különleges állatok élnek, mint az erdei kutya, a jácintkék ara, a jaguarundi vagy a vörös szarvas.
Az Okavango-mocsár a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolata. Az Okavango folyó a Kalahári sivatag lefolyástalan medencéjébe ömlik, amelyből a víz főként párolgás, elszivárgás révén távozik, vagy felszívja a növények gyökérzete. Mindössze két százaléka ömlik a Ngami-tóba.
Így jön létre a tizenötezer négyzetkilométeres mocsárvidék, amelynek főként az állatvilága jelenti a turistavonzerőt. Élnek itt afrikai elefántok, nílusi vízilovak, zambézi mocsári antilopok, csíkos gnúk, oroszlánok, orrszarvúk, és még sorolhatnánk.
A japánok számára az ország legmagasabb hegye a tökéletes szépség megtestesítője. Gyakori témája a japán metszeteknek, amelyek közül a legismertebb Kacusika Hokuszai mester (1760-1849) műve. A Fudzsi név eredetét máig nem sikerült tisztázni. Egyesek szerint páratlant, mások szerint végtelent jelent, de az is lehet, hogy a tűzistennőről kapta a nevét.
A Fudzsi megmászása nem igényel különösebb felkészülést, sem hegymászó-felszerelést. A japánok számára ez
szent zarándoklat, amelyre gyerekek és nagyszülők egyaránt vállalkoznak.
A gyakran szitáló eső miatt azért nem árt egy esőkabát, és gondoljunk arra is, hogy a 3716 méter magas csúcson esténként akár 6 fokra is hűlhet a levegő augusztusban.
Csehül Labské pískovce, németül Elbsandsteingebirge. Főként homokkőből álló középhegység az Elba felső folyásánál, a kréta kor fantasybe illő eróziós hagyatéka. A hegység 700 négyzetkilométeren terül el, legmagasabb csúcsa 723 méter. Német részét – így már sokaknak ismerős lesz – Szász-Svájcnak, a cseh oldalt Cseh-Svájcnak is nevezik.
A körülötte elterülő Szász-Svájc Nemzeti Parkban csónakázhatunk a különös sziklaformációk között, hajózhatunk a világ egyik legrégebbi kerekes gőzhajóján, de
akár villamosozhatunk is a nemzeti parkban
a Kirnitzschtalbahn vonalán. Kirándulás közben pedig baglyokkal, vidrákkal vagy akár nagy pelével is találkozhatunk.
A Jón-tengerben, a Peloponnészosz-félsziget partjaitól 16 kilométerre fekvő szigetet már Homérosz is emlegette az eposzaiban. A velenceiek, akik négy évszázadon át voltak a sziget urai, a Kelet virágának nevezték. Híresen finom a zákinthoszi olívaolaj, déligyümölcs, ribiszke és szőlő, ez utóbbiból természetesen bor is készül.
Zákinthosz az álcserepes teknősök (Caretta caretta) egyik kedvenc fészekrakóhelye, ezért 1999-ben a görög állam létrehozott egy tengeri nemzeti parkot a különleges állatok védelmében. Mivel ezer tojásból mindössze egy-két álcserepes teknős születik meg, szükségük is van a védelemre. A sziget környéki vizekben delfinek is élnek.