A népszerű turistahelyek holt szezonban egészen más arcukat mutatják, mint a nyári csúcsidőszakban. Ilyenkor az embernek arra is van esélye, hogy ott, ahol egyébként tömegek kerülgetik egymást, egyes-egyedül sétálgasson. Mint például Lillafüreden, egy hideg, szürke februári hétköznapon.

A Palotaszálló méltóságteljes épülete a havas, téli tájban még a szokásosnál is nagyobb hatással van az ide érkezőre. Ahogy begurultunk a busszal, kicsit olyan érzésem volt, mintha egy Agatha Christie-regény filmváltozatának nyitó képsorait látnám. Előkelő szálloda a zordon tájban, távol a külvilág zajától. Már csak Poirot felügyelő hiányzott, aki tökéletesre fésült bajuszával még mit sem sejtve lép be a kapun, hogy jól megérdemelt pihenése helyett ismét felgöngyölítsen egy bűnügyet. 

Palotaszálló a hegyek ölelésébenForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

A szürke Szikla titka

A Hámori-tó befagyott jege még tartotta magát, de a tetején már olvadás nyomai mutatkoztak. Ezért is csodálkoztam, amikor megláttam két horgászt, akik kis székeikkel egy lék mellett vártak a nagy fogásra. Mire azonban a közelükbe értem volna, hogy megkérdezzem őket a jég állapotáról, a rendőrök már kitessékelték őket a partra. 

Szürke Szikla, szürke időbenForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

A környéket még vastag hótakaró borította, a januári hónak nem nagyon volt alkalma elolvadni. A tó túlpartján, a hegy tövében a kommunizmus titkos légvédelmi objektuma szürkéllett. A ma üresen álló Sziklát egykor számos legenda övezte. 

Ezek egyike szerint a Palotaszállóból titkos alagút vezetett a Sziklához,  hogy az itt pihenő pártvezetők kimenekülhessenek egy esetleges támadás esetén. A Lillafüredi sétányon sétálgatva egy lélekkel sem találkoztam, csak a madarak hangoskodtak, akik, hála a környék iskolásainak és óvodásainak, dúskálhattak eleségben. 

A legvagányabb madáretetőForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

A Szent István-barlang ilyenkor, téli szezonban csökkentett üzemmódban működik. Így aztán a barlangi túrára várva úgy érzi magát az ember, mint sok vidéki kisváros mozijában: azon izgul, összejön-e a szükséges öt néző. Ennél kevesebb embernek ugyanis nem vetítik le a filmet. 

A túra is csak öt fővel indult volna el,  de ezúttal nem sok esély volt rá, hogy lesz ennyi jelentkező. Inkább tettem még egy kört a környéken, és a 11 órakor kezdődő túrára jelentkeztem be, amely akkor is elindul, ha csak egy érdeklődő van. Aki ezt lekésné, ne bánkódjon, mert 14 órakor is van egy garantált túra. 

Egy februári hétköznapon a kisvasút sem járForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

Denevérek lógtak a fejünk felett

A Szent István-barlang felfedezése a szájhagyomány szerint egy kutyának köszönhető, ugyanis beesett a barlangba egy lyukon keresztül, és a vonítását hallva találtak rá a környékbeliek a barlang felső bejáratára. 

1913-ban Kadic Ottokár ereszkedett le először a Kutya-lyuknak nevezett járatba,  és jutott el az első nagy terembe. A barlangot 1931-re építették ki és nyitották meg a nagyközönségnek. A második világháború idején óvóhelyként is szolgált, ennek nyomait ma jó néhány letört cseppkő őrzi. 

A Szent István-barlang felfedezése egy kutyának köszönhetőForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

Ilyenkor télen a gyönyörű cseppkövek mellett telelő denevéreket is lehet látni. Már rögtön a bejáratnál megláttuk a barlang tetejéről csüngő kis emlősöket. Mintha nagyra nőtt szőlőszemek lettek volna, ahogy egymás közelében, mozdulatlanul lógtak fejjel lefelé. Mint túravezetőnktől megtudtuk, nagy patkósorrú denevérek voltak, amelyek téli pihenőjét nem zavarják a látogatók.  Ennek ellenére pisszenni sem mertem, csak némán csodáltam, ahogy a fejem felett mozdulatlanul aludtak. 

Telelő denevérekForrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság/Kozma Attila

A Szent István-barlangot ma nyolc denevérfaj egyedei választják téli szállásul. 1930-ban még itt telelt a hosszú szárnyú denevérek legnagyobb hazai állománya is, de mára ez a faj, sajnos, szinte teljesen eltűnt, nemcsak a Bükkből, de az országból is. 

Ezt a barlangot Petőfi is bejárta

Ahogy véget ért a szakvezetés, siettem át az Anna-barlangba, ahol délben kezdődött a garantált túra. A Palotaszálló függőkertjének aljában nyíló kis üreg világviszonylatban is egyedülálló mésztufabarlang.  A 150-200 ezer éve tartó folyamat során a Szinva vizéből kicsapódó mész vékony kéreggel vonta be a környező növényzetet. 

Mintegy 600 méter hosszú, 200 méter széles és 40-45 méter vastag édesvízi mészkőlerakódás alakult ki ilyen módon. Az idők során a vízeséseknél lehajló, sűrű növényzet alatti fülkék beboltozódásával üregek jöttek létre, amelyeket aztán a víz tovább alakított. Később pedig, hogy a barlang látogathatóvá váljon, mesterségesen is megnagyobbították őket. 

Az Anna-barlangban is láttunk néhány telelő denevértForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

A mészkéreggel bevont növényi részek, mohafonatok, gyökerek nagyon különleges látványt nyújtanak, mintha korallok és tengeri szivacsok között mászkálna az ember. Néhol még határozott növényi részek, például bekérgezett tölgymakkok is kivehetők, sőt egy borostyánlevél lenyomata is látható. Az Anna-barlangban is láttunk néhány telelő denevért, ezek kis patkósorrú denevérek voltak, amelyek magányosan, magukat teljesen szárnyaik közé zárva telelnek. 

A barlangban néhány helyen vékony korombevonat látható. Az 1833-as kiépítés után ugyanis hosszú évtizedekig gyertya- és fáklyavilágítás mellett mutatták be a barlangot a látogatóknak, ennek nyomai látszanak ma is. 1847-ben egyébként Petőfi Sándor is járt itt, ezért egy ideig a barlang az ő nevét viselte. 

Itt született az Óda

Lillafüred egyik legnagyobb látványossága kétségkívül a Szinva vízesése, amely csapadékos időben a 20 méteres magasságot is elérheti. A hosszú, kemény fagyok megtették hatásukat, és a vízesés januárban, a jégmászók legnagyobb örömére, teljesen jégbe fagyott. Február elejére a jég egy része már elolvadt, de még így is maradtak vastag jégoszlopok. 

Még jég és már víz – az ország legnagyobb függőleges vízeséseForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

A lillafüredi vízesést a Szinva elterelésével alakították ki 1927–30 között, amikor a Palotaszállót építették. Maga a szálló a Szinva-vízesés egykori forrásmészkődombjára épült, és az 1930-as megnyitás után 1945-ig a korabeli elit kedvelt nyaralóhelye volt. 

Több rangos eseményt is rendeztek itt, például 1931-ben az első Magyar Filmhetet, de  itt forgatták a Meseautó című filmet is,  rendeztek nemzetközi teniszversenyt és 1933-ban az Írói Hétnek is Lillafüred adott otthont. Ez utóbbi eseményen József Attila is részt vett, és a környék szépsége ihlette az Óda című vers megírására. Ennek emlékére áll ma a költő szobra a szálló függőkertjében. 

A Palotaszálló teraszán írta József Attila az Óda első soraitForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

Lillafüred különleges klímája mellett a Felsőhámori Gyógyfürdőház kúrái is vonzották a vendégeket, de az is tervben volt, hogy az üdülőtelepet a téli sportok központjává tegyék. Volt itt ródli- és bobpálya, felvonóval ellátott sípálya, sőt síugrósánc is. A tavon télen korcsolyáztak, nyáron csónakázni, vitorlázni lehetett, a fürdőzőknek pedig a 20-as években strandot hoztak létre. A tó hideg vize miatt azonban nem sok fürdőző akadt. 

Fürdőzők a Hámori-tóban, 1930-banForrás: Fortepan, Erdélyi Mór

A bükki vashámorok

A Hámori-tó helyén eredetileg egy kisebb természetes tó volt, amelyet a 14. században a pálosok halastóként használtak. A mai tó 1811–1813 között alakult ki,  amikor Fazola Frigyes meghosszabbította a Szinva mésztufagátját, hogy biztosítsa az egyenletes vízellátást az itt működő vashámoroknak. 

A folyó vízre azért volt szükség, mert az mozgatta a fém megmunkálásához szükséges hatalmas kalapácsokat. Fazola Henrikről és fiáról, Frigyesről, a bükki vasgyártás atyjairól többet is megtudhatunk a felsőhámori Kohászati Múzeumban. 

Kohászati múzeum FelsőhámorbanForrás: Turista Magazin/Tóth Judit

Az 1770-es években barokk stílusban épült múzeum eredetileg a Fazola-féle diósgyőri vasgyár kancelláriaépülete volt. Az állandó kiállításon alapos áttekintést kapunk a vaskohászat történetéről,  az ókori fémmegmunkálástól kezdve a középkori sodronyingeken és a felsőhámori vasolvasztókon át egészen a diósgyőri kohászat 20. századi történetéig. A kiállított tárgyak között láthatjuk például a diósgyőri vasgyár alapítólevelét is, amelyet Fazola Henrik Mária Teréziától kapott. 

Ha már erre járunk, érdemes egy kis kitérőt is tenni a Garadna völgyébe is. Itt áll ugyanis az a jelentős ipartörténeti műemléknek számító Őskohó, amely annak a kohónak a rekonstruált maradványa, amelyet 1813-ban Fazola Frigyes építtetett Újmassán.  

Az újmassai őskohóForrás: wikipédia/szalax

A 11 méter magas, faszéntüzelésű nagyolvasztó 1872-ig működött. Az Őskohó mellett álló Massa Múzeum télen zárva tart,  de ezt most nem bántam annyira, mert úgysem lett volna rá elég időm. Úgyhogy beírtam szépen a tavaszi tervek közé, a Szeleta-tető, a Herman Ottó Emlékmúzeum, a Garadna-völgyi pisztrángtelep és a Szinva tanösvény mellé. Csak férjen bele az időmbe a sok látnivaló. 

Forrás: A Bükki Nemzeti Park, Hegyek, erdők, emberek (szerk. Baráz Csaba, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 2002.) 

Márciusban, az országos „Barlangok hónapja” programsorozat keretében az Anna-barlang és a Szent István-barlang kedvezményes belépőjeggyel látogatható. 

Forrás: Turista Magazin