Kalandra és romantikára vágyik? Irány Csesznek!

2017.05.28. 17:00

Itt van az ország egyik legromantikusabb várromja és első via ferratája, vagyis vasalt útja. Az pedig hab a tortán, hogy a környéken minden megvan, ami egy izgalmas természetjáráshoz szükséges: vadregényes ösvények, barlangok, meredek sziklák, zúgó patakok.

Kevés olyan vára van hazánknak, amely romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Az Öreg-Bakony magányos sziklaszirtjén álló cseszneki kővár ezek közül való. Alakjával, impozáns méreteivel már messziről felhívja magára a figyelmet. Alulról nézve falai olyan nyílegyenesen szökkennek a magasba, mintha magából a Vár-hegy sziklájából nőnének ki.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

A több mint 700 éves ódon erődítményből sugárzik a középkori hangulat. Robusztus falak, keskeny, kanyargós utak, lakótorony, bástya, falépcsők, átjárók, zegzugos alsó- és felsővár. Még romjaiban sem nehéz elképzelni, milyen lehetett az élet pár száz évvel ezelőtt, a várurak és a lovagok idejében.

Csesznek, a malac

Egy minden valóságalapot nélkülöző helyi legenda úgy tartja, hogy Csesznek település és vára egy szelídített malacról kapta a nevét. Hajdanán a Vár-hegy gyomrában élő óriáskígyó nem átallotta ugyanis elfogyasztani Garai földesúr Csesznek nevű kedvenc, háziasított disznaját. A bosszú nem maradhatott el, az udvari kanász felkutatta és elpusztította a torkos hüllőt.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Szeretett malaca emlékére Garai erődöt emeltetett a kígyó barlangja fölötti sziklára, a tekergőző kígyó pedig bekerült a Garaiak címerébe, legalábbis a mendemonda szerint. Valószínűbb azonban, hogy a vár keletkezése ennél jóval prózaibb körülményekre vezethető vissza. Pontos építési dátumát nem ismerjük, de a fennmaradt iratok alapján annyi bizonyos, hogy a 13. század második harmadában már állt egy kis méretű tornyos palota a sziklaszirten.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

A századok során a vár volt a Csák nemzetség tulajdonában, de birtokolta Károly Róbert is. Virágkorát a 15. században, Zsigmond király regnálása alatt élte, amikor a Garai család gótikus lovagvárrá alakította át. Utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak,  akik a 18. század közepére barokk palotává formálták a várat.

A család az 1700-as évek végén elköltözött az addigra korszerűtlenné vált kastélyból, az erősség romlásnak indult. Az elhagyott várat az 1810. évi földrengés jelentősen megrongálta, de a kegyelemdöfést a néhány évvel későbbi tűzvész adta meg. Azóta várromként tartják számon.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Rosszul elsült tűzijáték

Históriájából nem hiányzik az abszurditás sem. Történt ugyanis az Úr 1573. évében, hogy Wathay Lőrinc várkapitány a cseszneki vitézlő néppel nagy eszem-iszomot, dínomdánomot rendezett a várban. A krónikák szerint „vígan lakó”, nagytermészetű ember volt, szerette a fegyverforgatást, a vitézséget, a szép asszonyokat és a jó bort.

Éjféltájt, amikor a jókedv kezdett a tetőfokára hágni, a kapitány úgy döntött borgőzös mámorában, hogy fokozza még a hangulatot egy kis tűzijátékkal. Odapattant hát egy ágyúhoz, és tüzet parancsolt a pattantyúsnak. A katona jelezte, ezt nem tartja jó ötletnek, mert rosszul sülhet el a dolog, vén már az ágyú, és a töltés is.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Ám a várkapitány „Ne legyél már nyúlbéla, édes fiam!” felkiáltással kikapta a vonakodó pattantyús kezéből a fáklyát, és begyújtotta a kanócot. Ami ez után következett, az mindenkinek gyorsan visszavett a jókedvéből. Az ágyú hatalmas robajjal szétrobbant, és mind az egykor dicső várkapitány, mind a pattantyús szörnyű halált halt.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Falra fel! Várhódítás drótkötélen

A várlátogatás mellett jó program lehet az ország első vasalt sziklamászó útjának felfedezése, amelyet a legegyszerűbben a közeli Kőmosó-szurdokból közelíthetünk meg. A mászópályák a kezdőknek (Ostromlók útja), a gyakorlottabbaknak (Várpanoráma út) és a profiknak (Tálos Zoltán-emlékút) is tartogatnak kihívásokat.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Csesznek és környéke a via ferratára még rá tud tenni egy lapáttal. Olyan elsőrangú kirándulóhelyeket kínál, hogy nem győzzük majd kapkodni a fejünket a táj szépségeit látva. A Kőmosó-szurdok és az Ördög-árok páratlan sziklaképződményei, a Kecske-barlang vagy a Cuha-völgy, amelyet akár kisvasúttal, akár gyalog is érdemes bejárni, mind-mind kihagyhatatlan célpont. Nem ronthatjuk el a napunkat, ha Csesznekre kirándulunk. Ez a verdikt.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György
Hasznos információk a várról és a via ferratáról

A cseszneki vár minden nap látogatható.
Belépőjegyek: diák, nyugdíjas 500 Ft, felnőtt 700 Ft.
Kapunyitás 9 (télen 10) órakor, kapuzárás a tavasztól őszig tartó időszakban kb. 19 órakor, télen sötétedés előtt 1 órával.
GPS-koordináták: 47 21 04 N 17 52 53 E
Megközelíthetőség: gépkocsival, parkolás a vár tövében.
Még több infó a várról itt, Csesznek településről pedig itt olvasható.


Via ferrata:

A mászáshoz biztonsági felszerelés szükséges, a pályákat mindenki saját felelősségére használja.

Felszerelésbérlésről és a cseszneki via ferrata útvonalakról itt és itt tájékozódhatnak bővebben.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. júniusi számában.

 

Forrás: Turista Magazin

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK