Bem apó szülővárosa igazi reneszánsz csoda

A Kis-lengyelországi vajdaság Lengyelország egyik legkisebb megyéje, mégis számos érdekes látnivalót kínál. Krakkón kívül mindenképp érdemes felkeresni a Magyarországhoz több szálon kötődő Tarnówot, Lengyelország egyik legmelegebb városát, amely adventi célpontnak is ideális.

Lublin, Zakopane, Kielce és persze Krakkó mellett Kis-Lengyelország más fontos úti célokat is kínál. Ebben a régióban találjuk például az egykori auschwitzi haláltábort vagy az UNESCO világörökségi listájára felkerült wieliczkai, illetve a nem kevésbé látványos bochniai sóbányákat.

Aki azonban a városi sétákat preferálja, az ne hagyja ki Tarnówot,

a Krakkóból kényelmesen elérhető, egy nap alatt bebarangolható kisvárost. Budapestről kedvező áron juthatunk el busszal Krakkóba, onnan pedig vonattal hamar Tarnówban lehetünk. Ha csak két-három napunk van a kirándulásra, érdemes éjszaka utazni.

Tarnów városközpontja madártávlatból Forrás: Shutterstock

Reneszánsz gyöngyszem

Tarnów (magyar átírással Tarnó, mint a szlovákiai község) a meteorológiai statisztikák alapján Lengyelország egyik legmelegebb városa. A Dunajec völgyében alapították, azon az útvonalon, amely a Balti-tengert kötötte össze a korabeli Magyarországgal. Írott források már az 1100-as években is említik, városi jogát 1330-ban nyerte el. 1529-ben akkori főura, Jan Kochanowski itt látta vendégül Szapolyai Jánost, aki Tarnówban készítette elő visszatérését Magyarországra. A lengyel főúr többször harcolt a magyarokkal közösen a törökök ellen.

A város legismertebb magyar vonatkozása azonban az, hogy

itt született a legendás Józef Zachariasz Bem, Petőfi Sándor rajongásig szeretett „Bem apója".

A becenevet a székelyek aggatták rá tiszteletük jeléül az erdélyi hadjáratok idején. De Tarnów a Bem-emlékeken kívül is számos látnivalót kínál. A kulturális emlékek többsége gyalogosan elérhető az óváros központjából vagy a vasútállomásról.

Ha az állomásról indulunk a városközpont felé, a dél-nyugati főutcán, a Krakowskán hamar magyar vonatkozású helyszínbe botlunk. Magyar és lengyel címert, valamint Bem és Petőfi nevét viseli az a székely kapu, melyet 2001-ben ajándékoztak a városnak. A kapu mögötti Petőfi téren a költő bronz mellszobra áll.

A Petőfi és Bem nevét viselő székely kapu, a tér végén a költő mellszobrával Forrás: Juhász Péter

A Rynek, azaz a főtér (a régi piacok tere) a város történelmi központja. Középen a gótikus alapú, majd később reneszánsz arculatot kapó, 15. századi városháza áll. Tetejét 14 kőből faragott emberfej díszíti, csakúgy, mint a híres, jóval monumentálisabb krakkói Posztócsarnokot.

A Rynek az egyik legkisebb történelmi múltú főtér Lengyelországban.

Az advent ellenére viszonylag szerény ünnepi külsőségekkel találkoztunk. A tornyon viszont igazi különlegesség látható: az ország legrégebbi toronyórája, amely ma is működik, és kézzel kell kezelni.

Tarnów főtere az egyik legkisebb történelmi városmag Lengyelországban, a krakkóival ellentétben nem lepték el az adventi árusok Forrás: Juhász Péter

Ha betévedünk a főtérről induló kis utcákba, láthatóvá válik az alapvetően kicsiny városmagon a reneszánsz hatás. Az árkádok, a műemléki épületek sokasága miatt Tarnówot méltán nevezik a reneszánsz gyöngyszemének. A tér minden sarkából két-két irányba lehet elindulni, ez pedig pontosan az a szerkezet, amelyet a település alapítói a 14. században létrehoztak. Itt már a karácsonyi hangulat is érzékelhető.

A könyöknyi király

A Walowa utcában áll a városalapító "Könyök" László király emlékműve. Az I. Ulászló néven uralkodó lengyel király apró termetéről kapta a "könyök, könyéknyi" jelzőt (nem azonos a későbbi, azonos nevű magyar királlyal). Tarnówban csak a szobra áll, sírja Krakkóban található. A hagyomány szerint, ha a jobb kezünkkel megsimítjuk a király cipőjét, valóra válnak az álmaink. László 1320-ban lett lengyel király, lányát pedig a magyar uralkodóhoz, Károly Róberthez adta feleségül. Károly Róbertnek egyébként később fontos szerep jutott a cseh-lengyel ellentétek elsimításában és a három ország további közeledésében.

Ötszáz év emlékei

A főtérhez igen közel áll a város gótikus székesegyháza. A 15. századi hatalmas épület nem csak méreteivel nyűgöz le. Főtér felőli oldalán látható II. János Pál pápa szobra, a székesegyházban pedig a a város egykori urainak síremlékét találjuk.

A Tarnowski dinasztia 13 méteres kriptája európai viszonylatban is kiemelkedő alkotás.

A székesegyháznál pedig ott áll a város legrégebbi, 500 éves téglaépülete, amely egybe épült az egykori, kilencszáz méteres várfal maradványaival. Napjainkban az Egyházmegyei Múzeumnak ad otthont, ahol rendkívül gazdag és értékes kiállítási anyagot találunk 14-15. század festményekből és kegytárgyakból.

A város legrégebbi, mintegy 500 éves téglaépülete ma múzeumnak ad otthont Forrás: Juhász Péter

A II. világháború német megszállásáig igen jelentős, közel 50 százalékos volt a zsidó lakosság aránya a városban. A település régen a textiliparáról volt híres. A két világháború között több tucat kisebb-nagyobb vállalat működött itt főként zsidó családok kezében, ezért Tarnów sok hozzájuk köthető műemlékkel is büszkélkedhet. Például ha a piactérről keleti irányba indulunk, a Bimához jutunk, a város legrégebbi, 1661-ben épült zsinagógájához, pontosabban annak maradványához. Az épületet ugyanis a németek 1939-ben teljesen lerombolták.

A helyszínhez közel még egy szomorú emlékhely áll: a lerombolt zsinagógától nem messze indították az első tarnówi transzportokat Auschwitzba, amelyek egyúttal az első lengyelországi deportálások is voltak.

De a városban találjuk Lengyelország egyik legrégebbi, 1581-ben alapított zsidó temetőjét is,

amely bő negyed órás sétával elérhető az óvárosból. A temető kulcsa szerény kaució ellenében akár nyitvatartási időn túl is felvehető.

Bem apó nyomában

Az egyik legkeresettebb látványosság a 15. században, 1440 körül létesített fatemplom, a Na Burku (Szűz Máriának szentelt templom). Eredetileg a mai katedrális helyén állt, de az új templom építése miatt szétszedték, és a Watok patak mellett állították fel újra.

Az 1440-es építésű, különösen jó állapotban fent maradt fatemplom Burek városrészben Forrás: Juhász Péter

A Na Burkuval szemben terül el a hatalmas Ótemető, Kis-Lengyelország egyik legszebb, 1787-es alapítású nekropolisza. Az 1527-es Szentháromság-templom szintén fából készült, de Tarnównak van egy harmadik fatemploma is a Szent Márton-hegyen, ahol a tarnówi vár maradványait is találjuk. Talán

ez az egyetlen helyszín, amelyhez érdemes a helyi tömegközlekedést igénybe venni,

mert némileg távolabb esik az Óvárostól, déli irányban. Ám ha Bem József emlékhelyeit akarjuk meglátogatni a városban, akkor nem kell buszra szállnunk.

Bem József 1794-ben született a Burek városrészben, ahol a róla elnevezett tér egyik sarkán emléktábla jelzi, hogy valószínűleg ott állt a szülőháza. A Walowa utcában találkozhatunk a másik jelentős emlékhellyel, az 1985-ben felavatott szoborral. Itt lengyel és magyar nyelvű emléktábla tudatja a látogatókkal, hogy Bem apó „lengyel és magyar hős” volt.

A Bem-szobor közelében lengyel-magyar barátságpad és egy huszárokat ábrázoló tűzfalfestés is látható Forrás: Juhász Péter

A harmadik, legkülönösebb emlékhely a Strzelecki Parkban található. A városi park taván mesterséges szigetet alakítottak ki, erre építették a hat korinthoszi oszlopon nyugvó szarkofágot, amelyben 1929-ben helyezték el a hadvezér hamvait. S hogy miért a mesterséges sziget? Bem az emigrációban áttért a muzulmán hitre ezért a hamvai nem nyugodhatnak megszentelt lengyel földben.

Az persze nem biztos, hogy ez a későbbiekben nem változik. Ottjártamkor a terület le volt zárva, a kis tavacskának nyoma sem volt. Helyette földmunkagépek és munkások dolgoztak a mauzóleumnál. A területet és a park egy részét ugyanis épp felújítják, részben átalakítják. A munkálatoknak elvileg novemberre kellett volna befejeződniük, de ahogy elnéztem az állapotokat, a Bem-mauzóleum még jó ideig nem lesz látogatható.

Karavántól a vasútig

Ha marad még időnk, a vasútállomás felé haladva ne csak a Kozmikus szökőkútnál álljunk meg, ahol fémből és gránitból készült golyók haladnak vízi pályáikon, hanem az Etnográfiai Múzeumot is ejtsük útba,

ahol Közép-Európa egyik legátfogóbb roma kiállítási anyagát gyűjtötték össze.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a régióban a lengyeleknél az egyik legalacsonyabb a cigány közösséghez tartozók számaránya.

Kultúra, mesterségek, életmód, cigány holokauszt, és persze jövendőmondás, kártyavetés – ez mind témája az alapos és igényes kiállításnak. Az udvaron még olyan szekereket is láthatunk, amelyek egykor a cigánykaravánok részeként szelték az országutakat. Ezek egyébként minden nyáron elhagyják múzeumi parkolóhelyüket, hogy egy hatalmas ünnepség után néhány napig a környéket járva emlékeztessék a lengyeleket a cigány kultúra fontosságára, valamint a porajmosra, a roma holokausztra.

Minden évben térségjáró útra indulnak a cigánykaravánok kocsijai az Etnográfiai Múzeum udvaráról Forrás: Juhász Péter

Városnézésünk végén az 1910-ben épült vasúti pályaudvar épületét is megcsodálhatjuk. Ha van időnk a vonat indulásáig, az Erdélyi panoráma című állandó kiállítást is megnézhetjük. A nagyszebeni csatát megörökítő körkép jelentős része elveszett vagy megsemmisült, de Tarnów illetékes múzeuma számos részét felkutatta.

A vonatok legrosszabb esetben óránként, de akár ennél is gyakrabban járnak Krakkóba, ahonnan a bevezetőben említett módon indulhatunk vissza Budapestre. Így kirándulásunk a ritka történeti emlékeket őrző, hangulatos lengyel városba nemcsak a költségek, de az időfelhasználás szempontjából is hatékony lehet. Egy biztos, rengeteg élménnyel gazdagodva térünk majd haza.