Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Járai Zsigmond jegybankelnök megbízatása 2007 tavaszán lejár. Szakmai berkekben hónapok óta dúl a vita: ki a legesélyesebb a jegybank elnöki tisztére. Az [origo] sorba szedte a legesélyesebb jelölteket. Elemzők szerint a piacnak politikailag semleges, megfelelő szakmai tekintéllyel bíró jelölt kell, ilyen szakember azonban alig akad ma Magyarországon.
Március 1-én lejár Járai Zsigmond jegybankelnöki megbízatása. Utódját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A jegybank élére az intézményről szóló törvény értelmében olyan magyar állampolgár nevezhető ki, akinek monetáris, pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretei vannak.
Az utóbbi 15 év sajátos parlamenti váltógazdálkodása miatt minden kormány örökül hagyott az utána következőnek egy "ellenzéki" jegybankelnököt. Így volt ez Surányi Györggyel az Orbán-kormány, vagy Járai Zsigmond jelenlegi jegybankelnökkel a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején. A legfőbb kérdés most azt, hogy a politikai elkötelezettséget, vagy a szakmai rátermettséget mérlegeli-e majd Gyurcsány Ferenc, amikor a jövő év elején megnevezi jelöltjét.
Szakmai berkekben már hónapok óta tart a találgatás, hogy ki örökli Járai Zsigmond székét. A megüresedő posztra leginkább Karvalits Ferencet, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. elnökét látják esélyesnek. Karvalits 1996 és 2001 között a Magyar Nemzeti Bankban, valamint 2002 és 2005 között a CIB Bank vezérigazgatójaként is együtt dolgozott Surányi György korábbi jegybankelnökkel.
Karvalits esélyeit javítja, hogy 1991 és 1992 között, valamint 2001 és 2002 között a Wallisnál is tevékenykedett, ahol munkatársa volt az azóta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyik legfőbb szövetségesének tekinthető Bajnai Gordonnak, aki jelenleg a fejlesztési pénzek szétosztásáért felelős.
Arra viszont kevesen emlékeznek, hogy a jegybankelnöki poszt legesélyesebb várományosa - miután egyetemi éveiben a Chikán Attila vezette Rajk László Szakkollégium tagja volt és 1989-ben, akkor még ösztöndíjasként belépett a Fiatal Demokraták Szövetségébe.
Korábban komoly esélyesnek tartották a jegybankelnöki posztra Surányi Györgyöt, aki már két ízben is betöltötte ezt a tisztséget: először 1990-től 1991-ig, majd 1995-től 2001-ig. Surányi jelenleg a CIB Bank olasz tulajdonosa, a Banca Intesa Group közép-európai regionális igazgatója és a magyar leánybank elnöke. A miniszterelnök elhíresült balatonőszödi beszédében azonban megkérdőjelezte az egykori jegybankelnök tájékozottságát, aminek fényében már nem tűnik annyira esélyesnek a posztra, mint korábban.
Ráadásul Surányi szakmai pletykák szerint elsősorban a régi MSZP-gárdával ápol jó kapcsolatot, nem pedig Gyurcsány ifjú titánjaival - ez is rontja az esélyét annak, hogy visszatérjen a jegybankba.
Esélyesként emlegették még Farkas Ádámot, az alakulóban lévő Allianz Bank vezérigazgatóját is, aki ugyanakkor Surányi György munkatársaként dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban és a CIB Bank másik vezérigazgatójaként, mint Karvalits Ferenc. Úgy tudni azonban, hogy ő nem akar jegybankelnök lenni, hanem az induló Allianz Bank vezéreként képzeli, el jövőjét.
Vele ellentétben Gyurcsány Ferenc elődje, Medgyessy Péter már jelezte, hogy szívesen vállalná a megbízatást és a jegybankelnökségért még az utazó nagyköveti poszttól is hajlandó lenne megválni. A volt miniszterelnök, amellett, hogy a Horn-kormány idején, elnök-vezérigazgatóként a Magyar Fejlesztési Bankot irányította, az államigazgatás több pozíciójában is helyt állt, például kétszer is volt pénzügyminiszter.
Ha már a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egykori vezetőinél tartunk, lehetséges jelöltként beszéltek még Erős Jánosról is, akit Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt nevezett ki az MFB élére.
Korábban felmerült még Neményi Judit közgazdász neve is, aki tavalyi kibővítése óta tagja a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának. Ő korábban Surányi György kétszeres jegybankelnök közvetlen munkatársa volt egészen addig, míg Járai Zsigmond, jelenlegi jegybankelnök idején távoznia kellett posztjáról. A két jegybankhoz kötődő tevékenysége között a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa volt.
Hallani lehetett még Felcsuti Péterről, a Raiffeisen Bank vezérigazgatójáról, aki tíz év alatt szinte a semmiből építette fel az ország egyik legnagyobb pénzintézetét úgy, hogy közben az általa irányított bank nem szerzett magának piacot egy másik bank felvásárlásával, sőt folyamatos osztalékfizetéssel gazdagította a tulajdonosokat.
Szóba került még Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke is, aki ugyanakkor és ugyanott szerezte diplomáját, mint az ország legnagyobb bankját irányító Csányi Sándor.