Hitelválság jelei mutatkoznak Európában

A 2001. szeptemberi terrortámadásra nem reagált olyan hevesen az Európai Központi Bank, mint a tegnapra kialakult pénzpiaci helyzetre. A lépést az indokolta, hogy egyre valószínűbb: az USA másodlagos jelzáloghitel-piacának válságát Európa sem úszhatja meg teljesen szárazon - olvasható a Napi Gazdaságban.

Miután az egynapos bankközi hitelkamat csaknem hat éve nem látott magasságba, 4,7 százalékra szökött fel a pénzintézetek megugró készpénzkereslete nyomán (az Európai Központi Bank alapkamata 4 százalék), az eurózóna központi bankja 94,8 milliárd eurót pumpált a likviditáshiányban szenvedő pénzügyi rendszerbe. Az ECB tőle szokatlan módon már délelőtt közölte, hogy szoros figyelemmel kíséri a piaci feszültségeket és kész közbeavatkozni - délutánra pedig már azt jelentette be, hogy 49 bank vett részt azon a tenderen, amelyet úgy hirdetett meg, hogy 100 százalékban kielégíti a 4 százalékos alapkamattal kínált egynapos értékpapírok iránti keresletet. A most kiosztott friss pénz bőven meghaladja a WTC elleni támadás másnapján allokált 69,3 milliárd eurót (igaz, akkor a következő napon még 40,5 milliárdot rászántak, tehát a végösszeg egyelőre meghaladja a mostani akcióét).

A beavatkozás után az eurózónában 4,10 százalék körüli szintre süllyedt az egynapos kamat, majd az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed is hozzájárult a kedélyek lecsillapításához, 24 milliárd dollárt adva hozzá a bankrendszer tartalékaihoz.

Az ECB azért szánta rá magát a vészreakcióra, mert minden eddiginél fényesebb bizonyíték érkezett arra, hogy az USA másodlagos jelzáloghitel-piacának válságát Európa sem úszhatja meg teljesen szárazon. A piaci értéke alapján a második legnagyobb európai bank, a francia BNP Paribas SA tegnap bejelentette: átmenetileg befagyasztja három olyan alapját, amelyek eszközfedezetű értékpapírokba (ABS) fektetnek be. A bank azzal indokolta döntését, hogy az USA értékpapírpiacának egyes szegmenseiből teljesen eltűnt a likviditás, így az érintett alapok esetében nem lehet nettó eszközértéket számolni. (A Parvest Dynamic ABS, a BNP Paribas ABS Euribor és a BNP Paribas ABS Eonia augusztus 7-én még összesen mintegy 1,6 milliárd eurót kezelt, miután az előző tíz napban csaknem félmilliárdot vontak ki belőlük.)

Az ECB által tegnap orvosolt likviditáshiányt az váltotta ki, hogy a sorra érkező rossz hírek közepette igazából senki nem tudja, mekkora a hitelválság és mely bankokat érinthet - derül ki a piaci szereplők hírügynökségi nyilatkozataiból. Ilyen körülmények között mindenki inkább kivár, ami hamar finanszírozási problémákhoz vezethet a gazdaságban, illetve a hatás szinte minden területre átterjedhet (a tegnapi felfordulást nemcsak a pénz- és a részvénypiacok érezték meg, hanem a pénzszűke rémétől fenyegetett nyersanyagpiacok is). Az első fellélegzés után egyébként az érintettek bírálni is kezdték az ECB közbeavatkozását, mondván, a vészhelyzetbe illő lépés erősítheti a pénzpiaci kereskedők aggályait, illetve azt a benyomást keltheti, hogy még több csontváz készül kidőlni a szekrényből.

Magyarországon mind a 78 Parvest alap, tehát a Parvest Dynamic ABS is kapható, de a hazai ügyfelek közül még senki sem tett pénzt az utóbbiba - tudta meg a Napi Gazdaság Bereczki Zoltántól, a BNP Paribas Bank Asset Management igazgatójától. Bereczki szerint egyébként a kinti befektetők pénze sincs igazán veszélyben, hiszen a gond nem az, hogy ezek portfóliója romlott volna le (a mögöttes termékeknél sem leminősítés, sem fizetési probléma nem merült fel). Ahogy az igazgató plasztikusan fogalmazott: AA minősítésű eszközökért most mindenki csak BB kategóriájú pénzt fizetne.