Magyarország reméli, hogy még sikerül elkerülnie a válságot címmel jelent meg írás szerdán Het Financieele Dagblad című holland gazdasági napilapban.
A cikk egyebek között úgy ítélte meg, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségének bejelentése "inkább káros, mint helyreállító hatású" a pénzügyi piacokba vetett bizalom területén.
Izlanddal vetik össze Magyarországot
A lap arról is írt, hogy Magyarország "Izlandhoz hasonlóan sérülékeny", mivel nagy a folyó fizetési mérlegének hiánya. Egy másik napilap, a Trouw úgy vélte, hogy a gazdasági válság hatásai néhány kelet-európai országban jobban érzékelhetőek, mint a "régi" Európában.
Az euróövezet szélén lévő országok attól tartanak, hogy a pénzügyi válság magával rántja őket - vélte az újság, utalva arra, hogy több ország is az IMF segítségét kérte.
Komplex csomag készül
A magyar jegybank hamarosan egy "nagyon komplex" csomaggal áll elő, hogy az ország bajban lévő zuhanó piacait rendbe hozza - írja kora esti összeállításában Reuters. Szerdán komolyan zuhant a forint a devizapiacon, és a Budapesti Értéktőzsde pedig 12 százalékot vesztett, miután a befektetők aggódnak a magyar adósság és gazdasági helyzet miatt.
Az euró jegyzése annak ellenére emelkedett 271 forintra, hogy az ország és a jegybank vezetői ismét hangsúlyozták: Magyarország bankszektora stabil, likvid (fizetőképes) és jól tőkésített. A magyar deviza majdnem hét százalékot vesztett értékéből a szerdai nyitáshoz képest.
Király: fel kell lendíteni a piacot!
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalapot is bevonják a csomagtervbe, a pénzügyminisztérium, a felügyelet és a piaci szereplők mellett. További részleteket azonban nem árult el Király Júlia.
Az alelnök újságírók előtt utalt arra, hogy az intézkedéscsomaggal igen hamar jelentkezne az MNB, mert a piacok fellendítését feladatának tekinti. Király szerint "helytelen azt állítani, hogy a piacaink nem működnek. Igaz, a devizapiac erőtlenné vált, de Európában sok helyen ugyanezzel a problémával küszködnek, tehát ez nem "magyar specialitás".
Történelmet írt a forint
Történetének legvolatilisebb (változékony) hetét tudhatja maga mögött a magyar deviza, az euró árfolyama két alkalommal is (pénteken és szerdán) került a 270 forint feletti tartományba, míg volt olyan nap, amikor 250 forint alatt is járt a kurzus.
Az extrém volatilitás arra utal, hogy a forint teljes mértékben ki van téve a nemzetközi hangulat változásának. A befektetők nem bíznak Magyarországban, számos elemzés a nehéz pénzügyi helyzetbe sodródott Izlanddal emlegeti egy lapon. A Raiffeisen szerdán késő délután kiadott devizapiaci elemzése alapján a következő napokban is óriási volatilitás jellemezheti a magyar deviza árfolyamát, az elmozdulás iránya a nemzetközi befektetői hangulattól függ.
Az euró várhatóan nem töri át a korábbi sávközepet
A magyar deviza korábbi - februárban eltörölt - ingadozási sávjának közepét jelentő 282 forintos szintet várhatóan nem töri át a jegyzés - vélik a pénzintézet szakemberei. Ha a forint meredek lejtőre kerül, akkor Magyarország számíthat az IMF, az Európai Központi Bank segítségére is.
Középtávon a Raiffeisen prognosztái arra számítanak, hogy a nemzetközi befektetési hangulat kedvezőbbre fordult, ezzel párhuzamosan pedig a magyar deviza erőre kap, így az euró árfolyama a 250 forint körüli szintre változhat.
Londoni elemzők: Magyarország nem Izland
A magyar gazdaság állapota semmiben sem hasonlít Izlandéhoz, a szerdai magyarországi piaci fejleményeket azonban olyan általános befektetői pánik vezérelte, amely minden hírből - például az IMF-tárgyalásokról szóló beszámolókból is - rossz hírt tud kreálni, mondták szerdán londoni feltörekvő piaci elemzők.
Neil Shearing, a Capital Economics - az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház - közép-európai közgazdásza a magyarországi és az izlandi helyzetet összehasonlító piaci szóbeszédeket kommentálva úgy fogalmazott: "meg sem kell nézni a makrogazdasági adatokat" annak felismeréséhez, hogy milyen óriási különbségek vannak a két gazdaságban zajló folyamatok között.
Múltbéli kihágások
A magyar folyómérleg-hiány meg sem közelíti a hatalmas izlandi deficitet, a magyar bankrendszer sem terjeszkedett olyan mértékben túl, és nem dominál olyan mértékben a gazdaságban, mint Izlandon, mondta Shearing.
A Capital Economics szakértője szerint Magyarországot most valószínűleg a "múltbeli kihágásokért" bünteti a piac, és a befektetőket idegesíti a belpolitikai helyzet is.
Bekerült Magyarország a szalagcímekbe
Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság globális feltörekvő piaci főközgazdásza azt mondta: a piaci félelmek nem korlátozódnak Magyarországra. Magyarország azonban "bekerült a szalagcímekbe" annak nyomán, hogy tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Emellett a magánszektor, benne a háztartások nagyon magas devizaadósság-terhe is ismét a befektetők figyelmének középpontjában van, és a jelenlegi piaci körülmények közepette ez, valamint az IMF-tárgyalások híre elégséges ahhoz, hogy idegességet okozzon.
Rövid távon visszaüthet az IMF-hír
Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kezdett tárgyalások híre visszaüthet-e a magyar piacot övező befektetői hangulatra, Sueppel azt mondta, hogy "rövid távon igen". Az IMF-et ugyanis a piac "válságban lévő országokkal kapcsolja össze", IMF-programokat "nem nyugalom és stabilitás idején szoktak jóváhagyni". Ezért az IMF közreműködéséről szóló hírek még jobban Magyarországra irányítják a figyelmet, és rövid távon fokozzák az aggodalmakat, mondta a BlueCrest főközgazdásza.
A magyar és az izlandi gazdaság helyzete közötti hasonlóságokat azonban Sueppel is "távolinak" nevezte, és ő is kijelentette: Magyarországnak nincsenek problémái az adósságszolgálat teljesítésével. Hozzátette: Magyarország gondjai "eltörpülnek" olyan országokéi mellett, mint Ukrajna vagy Románia.