Babai László a Vendégszobában az allergiáról

A parlagfű pollenje - amely az egyik legagresszívebb allergénünk - néhány hete már jelen van a levegőben, a pollenkoncentráció pedig épp augusztus vége felé éri el csúcspontját, így a növény által kiváltott allergiás tünetek most különösen aktuálisak. Vendégünk volt Babai László orvos, allergia-szakértő.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Az allergének egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, az allergiás szervezet azonban ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Hazánkban a lakosság 15-20%-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben.

Dr. Babai László: Üdvözlet mindenkinek! Amint azt a beharangozóban is láttátok, a parlagfűszezon kellős közepén élőben is megpróbálunk megoldást találni allergiás problémáitokra.

Ki lehet nőni az allergiából?
- Az allergia kinövése alatt általában az orvosok is és a laikusok is azt értik, amikor egy csecsemő, kisgyermek valamilyen allergiában szenved, és ez kamaszkorában, felnőttkorára elmúlik. Ilyen szempontból tehát a válasz igen, az allergiát ki lehet nőni, bár a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekkorában allergiás személy esetében felnőttkorban is kimutatható marad a fokozott érzékenység. Természetesen ismerünk olyan esetet, amikor valaki felnőtt korában lett allergiás, de pár év vagy évtized múlva eltűnt ez az allergia. Sajnos, ahogy az allergia kialakulásának okát, úgy megszűnésének hátterét sem ismerjük. A konkrét válasz tehát az, hogy ki lehet nőni az allergiát, de nem sok az esély rá.

És a tejcukor-érzékenységet ki lehet nőni?
- A tejcukor-érzékenység nem allergia. Ez egy genetikai defektus, ami azt jelenti, hogy a tejcukrot lebontó enzim hiányzik, vagy csökkent működésű a bélrendszerben. Miután itt egy fogantatástól meglévő genetikai eltérés áll a háttérben, ezt kinőni nem lehet, maximum évtizedek múlva génterápiás módszerekkel gyógyíthatóvá válhat.

Allergiás voltam a kutyaszőrre, de amióta van saját kutyám is, úgy érzem, kezd elmúlni. Lehetséges ez?
- Elképzelhető, hiszen egyrészt ismert, hogy az allergén - ez esetben a kutyaszőr - tüneteket okoz, másrészt ismert az is, hogy az allergén nagy mennyiségű jelenléte elnyomja a szervezet reakcióit, ami tünetcsökkenéshez vezethet. Ezt a jelenséget terápiásan is ki lehet használni: erről szól az immunterápia, amit általában pollenallergia esetében használnak.

Kisgyermekeknél mennyi idős korban lehet allergia-vizsgálatot végezni? Vérvétel vagy tűpróba jöhet inkább szóba? Melyik a biztosabb?
- Kisgyermekeknél bármennyi idős korban el lehet végezni az allergológiai vizsgálatot, ez azonban nem jelenti azt, hogy allergéntesztelést is végezne a szakorvos. Sokszor csak a tünetek átbeszélése, a kórelőzmény, és a fizikális vizsgálat alapján dönthető el, hogy mire allergiás a gyermek, ehhez nem szükséges allergéntesztelést végezni. Allergéntesztelést átlagban 2 éves kor környékétől szokás végezni, de természetesen lehetnek eltérések. A gyermek együttműködésének nehézségei miatt először a vérvételes módszer jön szóba, hiszen nehéz rávenni a gyermeket, hogy mozdulatlanul tartsa a karját 10-20 percig. Az alkaros bőrteszt ezzel szemben általában jobban egyezik a klinikai tünetekkel és a valós problémával is. Ez utóbbit ma már nem tűpróbának hívják, hiszen a modern allergén kivonatok - főleg kisgyermekeknél - már nem teszik szükségessé a bőr karcolását, és a bőrre cseppentve önmagukban is aktívak.

Melyik a leghatékonyabb módszer arra, hogy az ember megszabaduljon a pollenallergiától?
- A pollenidőszakban érdemes a világ olyan részein nyaralni, ahol az allergiát kiváltó növény nem terem. Ha mégis itthon kell maradni, akkor személye válogatja: gyógyszer, akupunktúra, immunterápia, fényterápia és egyéb kezelések jöhetnek szóba, de mindenkinél más és más vezethet sikerre.

Sokan mondják, hogy a sópipák és a sóbarlangba járás enyhíti és meg is szünteti a tüneteket. Igaz ez?
- Igaz, hiszen a légúti betegségek, köztük az allergia, és elsősorban asztma kezelésében igen jó eredményei vannak a sótartalmú levegő belélegzésének. Természetesen alacsony sótartalmú levegőre kell gondolni, nem töményre. Az egész mögött az a jelenség áll, hogy a só vízkötő képességével a segít feloldani a légút nyálkahártyáján lerakódott váladékot, amivel elősegíti a légút tisztulását.

Milyen lehetőségek vannak azok számára, akik semmiképpen nem akarnak gyógyszert szedni az allergiára?
- Ma már erre is elég sok lehetőség adódik. Ilyenek az imént már említett akupunktúra, a fényterápia, a homeopátia, vagy az előző kérdésben szereplő sópipa, illetve a különböző pollenfogó orrgélek és spray-k, de a sor még hosszan folytatható. Az a leglényegesebb, hogy mindenki személyre szabott kezelést válasszon, lehetőleg szakorvosi konzultációt követően.

Az ételallergia - például tej-, tojás-, búzakorpa-, rozskorpa-allergia - elmúlhat valaha?
- Amennyiben ez valóban kimutatott allergia, akkor valószínű, hogy nem. Mindazonáltal elképzelhető, hogy pár év múlva azt jelzi vissza, hogy megszűnt az allergiája. A tudomány mai álláspontja szerint ételallergia esetén a legjobb megoldás az adott ételek kerülése, még ha ez a legtöbbször nagyon nehéz is, és egy allergológiai téren is jártas táplálkozástani szakértő (dietetikus) segítségét igényli.

Hol lehet allergia tesztet csináltatni?
- Allergiateszt végzésére jogosult az allergológus szakorvos, a tüdőgyógyász, a fül-orr-gégész és a bőrgyógyász. Ennek megfelelően bármelyik szakrendelőben elvégzik a szükséges tesztet, de természetesen az állami rendelők mellett ma már számos magánorvos is elvégzi a tesztet, így például a mi rendelőnk, a Budai Allergiaközpont is.

Arányaiban több-e Magyarországon az allergiás beteg, mint a világ más országaiban?
- A nagy népességű felmérések alapján levonható egy olyan törvényszerűség, hogy minél "fejlettebb", civilizáltabb egy társadalom, annál több az allergiás megbetegedés. Ez alapján - nagyon leegyszerűsítve - azt lehet mondani, hogy a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban több, tőlünk keletebbre pedig kevesebb az allergiás megbetegedés.

A gyakori orrvérzésnek köze lehet az allergiához?
- Elvileg igen, de nem nagy esélyét látom. A gyakori orrvérzés inkább az orrban található sűrű erezet beidegzési problémája, vagy valamilyen egyéb nyálkahártya-probléma állhat a háttérben, esetleg a magas vérnyomás az oka. Ilyen esetekben mindenképpen fül-orr-gégészeti és belgyógyászati vizsgálat javasolt.

A lelki eredetű problémák mennyiben függhetnek össze az allergiával?
- Ismert tény, hogy a lelki eredetű behatások képesek csökkenteni, illetve növelni az allergia tüneteit. Egyes személyeknél előfordulhat, hogy miután már több lehetséges kezelési próbálkozás is eredménytelen maradt, a pszichológiai kezelés a tünetek jelentős csökkenését eredményezi. Azonban a pszichés okok ebben az esetben sem tekinthetőek az allergia okának, mivel ezek csak rásegítenek a tünetek erősödésére. Természetesen az is lehet, hogy pszichés okok nélkül az allergia tünetmentes formában lenne jelen, így ilyenkor elmondható, hogy a pszichés ok kiiktatása megszünteti az allergiát, pontosabban mondva a tüneteket.

Mi okozza az allergiát?
- Ez egy nagyon jó kérdés. Ha most tudnám a választ, akkor szerintem jövőre én kapnám a Nobel-díjat. A tudomány sajnos mindeddig képtelen volt kideríteni az allergia pontos okát. Annyit tudunk, hogy az allergia az immunrendszer valamiféle betegsége. Bizonyított tény, hogy az allergia előfordulását fokozza a civilizált társadalmi környezet, a környezetszennyezés, a kipufogógázok, a dohányzás, az ételeinkben és az italainkban található rettenetesen sok mesterséges anyag, ezek azonban mind csak erősítő tényezők, és megoldást csak az hozhatna, ha mindet kiiktathatnánk az életünkből, erre azonban nem sok esélyt látok. Őszintén szólva én sem lennék hajlandó gyalog közlekedni az autó helyett... Remélem pár éven belül ismertté válik a valós ok is, ami sokunk életét megkönnyítené.

Van-e valami haszna a parlagfűirtásnak?
- Ha abból indulunk ki, hogy a tünetek erőssége összefüggésbe hozható a levegőben talált pollenmennyiséggel, akkor a parlagfűirtás, és az ennek következtében lecsökkenő pollenszint számos embernél tünetcsökkenést eredményezhet. A parlagfűirtással azonban sajnos nem tüntethető el az allergia, így már az is nagy jelentőséggel bír, ha olyan mértékű parlagfűirtást végeznek, ami már jelentős pollenszint-csökkenést eredményez. Ebben az esetben van haszna, de csak akkor, ha ezt minden évben ugyanekkora erővel megismétlik.

Bőrallergiám van (csalánkiütés), de sok-sok vizsgálat után sem derült ki, hogy mi okozza. Mit csináljak?
- A csalánkiütés (urticaria) az egyik legnehezebb allergiás tünet. Ennek oka, hogy emögött a legtöbbször nem találunk semmiféle kimutatható allergént. Léteznek rá ugyan speciális gyógymódok, amit speciális intézményekben - például a Semmelweis Egyetem bőrgyógyászati klinikáján végeznek, sajnos azonban ezek sem hoznak minden betegnél javulást. A gond itt is az, hogy amíg nem tudjuk biztosan, mi okozza a csalánkiütést, addig biztos kezelést sem tudunk rá adni. Azt javaslom, hogy próbálja meg felkeresni a fenti két intézmény valamelyik szakorvosát.

A lisztérzékenységről szeretnék többet megtudni. Ezt ki lehet nőni?
- A lisztérzékenység alapjában véve nem egy betegség. Allergiáról akkor beszélhetünk, amikor valakinek a szervezete a liszt fehérjéje ellen válaszol allergiás reakcióval. Az ún. cöliákia esetében a gliadin - ez a gabona egyik alkotóeleme - okoz problémát, ez viszont nem allergia. A két betegséget tehát teljesen másképp kell kezelni: az egyiket allergológus, míg a másikat belgyógyász (gasztroenterológus) kezeli. A kinövéssel itt is az a helyzet, mint minden más allergiánál, vagy betegségnél, vagyis nem sok esély van rá.

Húsz éves vagyok, és eddig sikerült elkerülnöm az allergiát. Változhat ez a jövőben, és ha igen, mitől?
- Sajnos a válasz igen, de hogy mitől, azt nem tudom megmondani. Az allergia egy folyamatosan terjedő betegség: vannak olyan felmérések is, amelyek szerint pár évtized múlva a civilizált világ összes lakosa allergiás lesz valamire. Amerikában ez jelen pillanatban 50% körül van, Magyarországon pedig 20-30% körülire teszik ezt az arányt. Ha abból indulunk ki, hogy egyre többen lesznek allergiásak, akkor megvan az esélye, hogy Te is közéjük kerülsz. Arra sajnos nem tudok biztos tippet adni, hogy ezt miképpen kerüld el. Annyi bizonyos, hogy segít a dohányzás kerülése, a rendszeres fizikai mozgás és a megfelelő táplálkozás, a vegyszerek és a mesterséges anyagok kerülése, valamint pollenidőszakban az, ha a tengernél vagy a hegyek között nyaralunk.

Van-e valamilyen megoldás a porallergia ellen?
- A porallergia fogalma így túl általános. A legtöbb esetben valójában nem a porra, hanem a poratka ürülékére vagyunk allergiásak, amely a porban fordul elő nagy mennyiségben. Miután a poratkák a már elhalt és a lehullott emberi hámsejtekkel táplálkoznak, ezért főleg olyan helyeken fordulnak elő, ahol az emberek is sokat tartózkodnak, például az ágyneműben, mivel az ágyunkban eltöltve rettentően sok hámsejt kopik le rólunk, ami kiváló táptalajt képez az atkák számára. Ezt tovább segíti az emberi szervezet által biztosított 36 fok körüli meleg és a magas páratartalom, így porallergia esetén legelőször az ágynemű atkamentesítését szoktuk javasolni. Erre az egyik legjobb megoldás az olyan párna- és paplanhuzat, illetve lepedő használata, amely átjárhatatlan mind az atka, mind pedig az atka ürüléke számára, Megoldást jelenthet még a különböző nagyteljesítményű porszívók rendszeres alkalmazása is.

Lehetséges, hogy a vízisport szüntette meg az allergiám és az asztmám?
- Egyértelműen jellemző az asztmára, hogy odafigyeléssel és önmagunk karbantartásával - különös hangsúllyal a fizikai aktivitásra - mérsékelhetőek, vagy akár meg is szüntethetőek a tünetek. Ha a vízisportot nem csak hobbiszinten, havi egyszer űzi, akkor biztos, hogy javította a tüdő működését, ezáltal pedig kiegyensúlyozta az asztma okozta kapacitás-csökkenést. Mindenképpen javaslom, hogy a sportot ugyanígy folytassa tovább.

Növelheti a vashiány kialakulásának esélyét, ha valaki allergiás?
- Még nem hallottam róla, hogy az allergia vashiányt okozna. Fordítva viszont fennállhat az összefüggés, mivel a vashiány általánosságban csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, így elképzelhető, hogy felerősíti az allergiás tüneteket.

Sosem voltam érzékeny semmire, a combomon és a karomon mégis napok óta apró piros és égetően viszkető kiütések jelentek meg. Mi lehet ennek az oka?
- Feltételezhető, hogy valamilyen érzékenység azért kialakult Önnél az elmúlt időben. A legnagyobb esélye annak van, hogy az a bőrfelület, ahol a kiütések megjelentek, olyasmivel érintkezik, ami kiválthatja a tüneteket. A pontos diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés azonban csak szakorvosi (bőrgyógyászati) kivizsgálás után lehetséges.

Ezzel a kérdéssel szeretném lezárni a beszélgetést, köszönöm az együtt töltött egy órát! Zárszóként azt szeretném hangsúlyozni, hogy amint az a legutolsó kérdésből is látható, a betegség kialakulásával, tüneteivel és lehetséges következményeivel kapcsolatban személyre szabott válaszokat csak és kizárólag szakorvosi vizsgálatot követően lehetséges adni.