Demetrovics Zsolt: Lássuk be, nem tudjuk megszüntetni a drogproblémát

Demetrovics Zsolt pszichológust, a Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein című tanulmány szerzőjét elsősorban a különböző tudatmódosító szerek kockázatairól faggatták a Csevegőszobában. Elmondta, milyen tényezők befolyásolják a legalitás kérdését, de jutott ideje arra is, hogy eloszlasson néhány téveszmét, továbbá kifejtse, mit gondol a bekukkantásról az emberi tudat színfalai mögé.

Hogyan tudnék megbizonyosodni arról, hogy az öcsém valóban nem füvezik már? Volt rendőrségi ügye belőle, állítólag azóta nem szív. Nem akarok bizalmatlannak tűnni, faggatózni, ugyanakkor aggódom. Észrevehető a viselkedésében, ha megint füvezik? (csuporka25)
- Nem hiszem, hogy tudná úgy figyelni az öccse viselkedését, hogy közben ne tűnjön bizalmatlannak. Beszélgetni lehetne, de ne az ön aggodalma legyen a központban, és ne is az, hogy füvezik-e vagy nem, hanem hogy általában milyen az élete. Gondolom, nem az a fő kérdés, hogy használ-e füvet vagy nem, hanem hogy ennek vannak-e valamilyen hatásai.

Az előbb írtak alapján ön elfogadhatónak találja, ha 18 éven aluliak alkoholt fogyasztanak? Akár szórakozóhelyeken, akár máshol? (pauzzz)
- Ezt mondtam volna? Nem állt szándékomban! Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy függetlenül attól, hogy én vagy bárki más elfogadhatónak vagy nem elfogadhatónak tartja, hogy a fiatalok, akár 18 év alattiak is, alkoholt vagy más drogokat használnak, ettől még a fiatalok jelentős része használja ezeket a szereket. Magyarországon a 16 évesek harmada-negyede valamikor az élete folyamán használt már illegális drogot, s mondanom sem kell, hogy az alkohol esetében ez az arány a száz százalékot közelíti. Márpedig ha ez így van, akkor számomra a fontos kérdés az, hogy mi módon tudunk segíteni nekik. A droghasználattal kapcsolatos különböző beavatkozások egyik legnagyobb problémája pontosan az, hogy nem látjuk be: egy létező jelenségről van szó, amelyet teljes mértékben nem fogunk tudni megszüntetni. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk segíteni, ezt be kell látni.

A kitágult pupilla egyértelmű jele a drogfogyasztásnak, vagy lehet az alkoholfogyasztásé is? (acslilla)
- A pupilla sok mindentől kitágulhat, akár droghasználattól is, de nem akármelyik drogtól. Tipikus jele az LSD és más hallucinogén szerek használatának, ugyanakkor vannak olyan drogok, amelyeknek éppen pupillaszűkítő hatásuk van, így például a heroin és az egyéb opiátok. A szélsőséges eseteket leszámítva azonban ez nem mindig egyértelmű jel, hiszen tudjuk, hogy a pupilla mérete a fényviszonyok hatására is nagymértékben tud változni.

Hallott-e már, és ha igen, mit gondol az LSD-ről és Feldmár Andrásról? (koll)
- Igen. Azt gondolom, hogy csalóka dologról van szó, hiszen amit Feldmár András hirdet, miszerint az LSD az önmegismerés egyik jó és hatékony eszköze, az nem teljesen így igaz. Kétségtelen, hozzáférhetővé tesz olyan tudattartalmakat, amelyek amúgy nem elérhetőek a személy számára, ez azonban legalább annyi veszélyt rejt magában, mint amennyit profitálhat belőle az ember. A legnagyobb gond, hogy az önmegismerés nehézsége nem a tudattalan tartalmakhoz való hozzáférésben rejlik, hanem sokkal inkább ezeknek az integrálásában, ehhez pedig az LSD egyáltalán nem nyújt segítséget. Márpedig az integrálatlan tudattartalmak szabaddá tétele éppen hogy a személyiség széteséséhez, pszichózishoz vezethet, nem pedig a teljesebb működéshez.

Tehát egy erős elmének szabad csak bekukkantani a színfalak mögé? (koll)
- Nem tudom, milyen az erős elme! Az ember maga meg különösen nem tudja, hogy a sajátja erős-e. Szerintem a bekukkantásnak vannak hatékony, kontrollált, bár kétségtelenül lassabb és munkásabb, de éppen ezért az integrációt jobban elősegítő módjai is.

Miként tudná jellemezni az LSD-t és annak hatását a személyiségre? (koll)
- Fő hatása, hogy hallucinációkat, a valóságészlelés megváltozását, deperszonalizációs élményt okoz.

Az LSD okozhat egészségkárosodást? (geparduc)
- Nem tudok jelentős egészségkárosító hatásáról, nem ez a fő probléma vele. Inkább a pszichés következmények.