- Szerinted nem szégyen, hogy Magyarországon az emberek nem ismerik fel a világ-, Európa-és olimpiai bajnok sporolókat, és a valóságshow-k sztárjait tartják példaképüknek? (nadal)
- Nevezhetjük az értékrendek válságának, amit a modern média áraszt. Ha bele tudják verni az emberekbe, hogy erre legyen igényük, akkor úgysem tudunk ez ellen semmit tenni. Elég összehasonlítani az elvégzett munkát művészeknél, tudósoknál, sportolóknál azzal a pár perc vihogással és "nagyonozással", "mindenkizéssel", és máris kijön az eredmény.
- Nem rossz érzés az, hogy mindig mindenki a győzelmet várja el tőletek? Mindenkinek lehet rossz napja... (Nini)
- Azért az felülmúlhatatlan érzés, amikor minden egyes mérkőzésre komoly győzelmi eséllyel mehetünk ki, és már belénk is ivódott ez a tudat, emiatt nem olyan vészes ez a "teher".
- A csapatotok nagyon összeszokott, hisz különben nem tudnátok nyerni, de nincsen közöttetek néha féltékenység vagy rivalizálás, akár a sporton kívüli életben is? (Zsu29Bp)
- Rivalizálásnak lennie kell, mert az előreviszi a játékosok teljesítményét, ezáltal jobb lesz a csapat. Féltékenységről nem tudok, de ha van is, az valószínűleg csak legbelül.
- Büszkék vagyunk rád, nagyon jó vízilabdás vagy. Bevallom, én reménykedem, hogy az olimpián ismét nyerni fogtok. Kemény Dénes nagyon jó edző, milyen vele a kapcsolatod? (Verdalmika)
- Amit Dénes tud a játékosok formájával és lelkületével, az legjobban az eredményeken mérhető le. Átlagot tekintve minden évben tudunk nyerni valamit, ezért nagyon szeretünk vele dolgozni.
Köszönöm a sok kérdést, további jó izgulást a tévé, a rádió és az [origo] előtt!