Katona Klári: Nincs olyan ember, aki ne lenne fontos

Katona Klári énekesnő, a Matáv Adományvonal szóvivője volt vendégünk. Olvasóink többek mellett arról faggatták a Csevegőszobában, hogy hogyan tud munkájával segíteni abban, hogy az emberek rászorulókkal szembeni közönye oldódjon. Beszélt arról, hogy miért találkozhatunk vele olyan keveset a színpadon, és arról is, hogy hogyan vélekedik a mai megasztárokról.

- Üdvözlöm! Annak idején ki fedezte fel és hogyan? (cool)
A papám fedezett fel először, és benevezett egy Ki-mit-tud? versenyre, ami az akkori Megasztár volt, csak nagyon sok kategória volt a versmondástól a bűvészig, a zenésztől a néptáncosig. Tehetségkutatónak tartották, és innen kidobtak néhány forduló után, és azt kérték, hogy legyen valaki, aki elmagyarázza ennek a kislánynak, hogy az éneklésre az életében soha ne gondoljon.

- Mikor jelent meg az első lemeze? (LBandy_)
1972-ben jelent meg az első kislemez, és '76-ban az első önálló nagylemezem, Savanyú a csokoládé címmel, és a Demjénnel csináltuk.

- Ön hova sorolja magát a korabeli poplistás előadók között? (modern, extravagáns, közepes stb.) (cool)
Pályám egyik legnagyobb vívmányának tartom, hogy nem lett besorolható az, amit csináltam. Ezt másoknál is nagyon nagyra becsülöm, lehet hogy jó, lehet hogy nem jó, lehet szeretni, lehet kikapcsolni, lehet vitatni, imádni, a lényeg, hogy amit csináltam, az engem tükröz.

- Mit gondol az új tehetségfelfedező versenyekről? Vannak olyan énekesek, popcsapatok, akiket/amelyeket ön is szívesen hallgat? (ArwenGirl)
Vannak az újak között olyanok, akiket nagyon szeretek, akiket nagyon jónak tartok, a tehetségfelfedezőkről pedig azt gondolom, hogy rengeteg közöttük a szerencselovag, és nagyon sokat félrevezetnek. A tehetség önmagában kevés ahhoz, hogy valaki talpon maradjon, sajnos.

- Volt nagy favorizálás és szakmai féltékenység vagy esetleg vita a kolléganőkkel? Vagy ez olyan volt, mint egy kis család, és mindenki el volt a másik mellet? Gondolom, azért volt olyan, akivel nem annyira szívelték egymást. (karl_boro)
Sosem voltam erre alany. Miután egy pici faluban nőttem fel, ahol mindenki mindenkit ismert, mindenkinek köszönt, mindenkihez voltak kérdései, én úgy tanultam, hogy senkitől sem kell tartani, senki lehetőségeit nem kell elszeretni, hanem magamnak kell olyat teremteni, ami nekem fontos. Ha volt is ilyen a szakmában, engem teljesen elkerült, talán pont ezért.

- Ön nagyon sokáig a csúcson volt. Egyedi külső, remek hang. Mikor érezte először, hogy nincs már annyira előtérben? (karl_boro)
Sokáig azt hittem, hogy akkor vagyok a csúcson, amikor mások azt gondolják rólam. De már régen máshogy hiszem. Az egész magyar popzene nincs már előtérben többé, nagyon nagy változás van, onnantól kezdve, hogy a rádiós játszottságokkal gyakorlatilag nagyobb cenzúra alakult ki, mint amit korábban a politikai cenzúrának tartottak.
Egyébként mindig a saját tempóm és a saját elgondolásom szerint csináltam mindent, és mivel ez a választás nagyon egyértelmű volt, tudtam, hogy számolnom kell azzal, hogy egy-egy újabb elgondolásommal való megjelenés nem feltétlenül fog egybeesni az éppen aktuális elvárásokkal. ...és mert nagyon sokaknak sikerült olyanfajta örömöket okozni, amire mások nem vállalkoztak, így hamar megtanultam, hogy ez a fontosabb.

- Ki az a zeneszerző, akivel a legszívesebben dolgozott? (cool)
Presser.

- Melyik dal volt a kedvence? És melyikre mondja azt, hogy lehetett volna jobb? Melyik dala volt a legnagyobb siker? (karl_boro)
Kedvencem a Nagy találkozás, amelyik jobb lehetett volna, azt nem énekeltem el :) Arról meg mindenki mást gondol, hogy melyik volt a legnagyobb siker. A magamnak írt dalok közül pedig a Minden nap szüless!-t szeretem a legjobban

- Mostanában mennyi ideje van a zenével foglalkozni? (cool)
Mindig annyi van, amennyit szánok rá, most éppen stúdióban dolgozom, belekezdtem egy számomra nagyon érdekes munkába. Saját írásokat mondok fel és azt ágyazzuk zenébe, illetve effekt és zene elegyébe. Pár napja kezdődött az egész, és a következő lemez előtt - amire van felkérés - ezzel szeretnék elkészülni. Nagyon izgat a zenének és a szövegnek egy fordított aránya, mint ami a dalaimban van.

- Nem hiányoznak a gyakori koncertek, a közönség szeretete? Lehet-e hallani valahol énekelni Önt? (olomkatona)
Nagyon összetett az ahogy erre a kérdésre válaszolni tudok. Legalább tíz éve Magyarországon a koncertezés lehetősége megváltozott. A megváltozott lehetőségeket nem nagyon szeretem, valahogy úgy érzem, hogy amit a pop- és rockzenei elődeim kivívtak s amit én folytatni tudtam, hogy a zenénk az színpadi zene legyen, ne pedig klubzene vagy valamilyen szórakoztatóhelyhez kapcsolódó háttér, mára nem fenntartható. Legutoljára, amikor turnét csináltam, az színházi koncertturné volt, ez az a forma, amit nagyon jónak gondolok, testhezállónak, méltónak a zenéhez, a zenével kapcsolatos vállaláshoz, és azoknak a tehetségeknek a megmutatkozásához akik velem szoktak játszani.
Ma egy vidéki színház átlagos bérleti díja egymillió forint, négyszáz és hatszázötven között van a befogadóképességük, a jegyárak kétezer, kétezer-ötszáz forintnál nem lehetnek magasabbak. Könnyű kiszámolni, hogy a telt házak a bérleti díjat sem hozzák vissza, és akkor még nincs benne hirdetés, nincsenek benne a tiszteletdíjak, a többtonnás felszerelés szállítása. Tavaly, amikor szponzoráció miatt belekezdtem az első számításokba, egyszerűen nem volt lelkem végigvinni és pénzt kérni arra, hogy ez a dolog megvalósuljon. Remélem, hogy találok rá valami megoldást, hogy ne megalkuvás árán lehessen színpadon állni.

- Melyek a meghatározó zenék, zeneszerzők az életében? Kiket szeret a legjobban hallgatni? (olomkatona)
Aretha Franklin, a soul zene a meghatározó. Érdekes módon külföldön nem tartják számon, ki írta a dalokat, sokkal inkább azt, aki eladta őket. A világon mégis van egy olyan ember, akit nagyon nagyra tartok műfajtól függetlenül, őt Michelle Legrand-nak hívják. Akiket pedig hallgatok: Hiram Bullocktól Stingen át Miles Davisig, a raptől Chopinig szinte mindent.