Beköszönt a csillagászati ősz

  Szeptember 23-án, szombaton hajnalban következik be a napéjegyenlőség. Ezzel kezdetét veszi a csillagászati ősz. A Föld Nap körüli pályán való mozgásából és a tengelyferdülésből adódó évszakos változásokat a cikkben közölt link alatti animációból is jól megérthetjük. 

Mivel az egyenlítő síkja a Föld Nap körüli keringésének síkjával nem esik egybe, hanem azzal közel 23 és fél fokos szöget zár be, a keringés során egy adott földi ponton változik a Nap delelésének magassága. A nagyobb napmagasságoknál a napsugarak egységnyi felületen több energiát közölnek, így a változó napmagasságok változó hőmérsékletekhez, végeredményben évszakok változásához vezetnek. A gömbi geometriából adódóan pedig a nappalok hossza is változik. A változás egyenetlen. Az egyenlítőnél minden csillagászati nap nagyjából 12 órás, a sarkok felé haladva azonban egyre nagyobb változást tapasztalunk két egymást követő nappal hosszában.

A földpálya nevezetes pontjai

A keringési pályának négy plusz kettő igazán nevezetes pontja van.

A téli illetve nyári napforduló - melynek időpontjai leggyakrabban december 22. illetve június 22. - az az időpont, amikor a Nap a legdélibb illetve legészakibb szélességeken delel éppen merőlegesen. Ezeket a nevezetes szélességi köröket Ráktérítőnek, illetve Baktérítőnek hívjuk, és természetesen megegyeznek a Föld tengelyferdülésével, azaz nagyjából 23 és fél fokkal. A nyári napforduló után az északi féltekén rövidülnek, a délin hosszabbodnak a nappalok. A téli napfordulón ugyanez történik fordítva. A napfordulón az állandó nappalok és éjszakák zónája is maximális.
A tavaszi és őszi napéjegyenlőség - melyek leggyakoribb időpontja március 21. illetve szeptember 23. - idején a Nap éppen az egyenlítőnél delel merőlegesen. A napéjegyenlőség idején a csillagászati nap az egész Földön éppen 12 órás. A tavaszi napéjegyenlőséget követően a nappalok hossza már meghaladja az éjszakákat, ősszel ez fordítva van.
A még hátra maradt két nevezetes pont az Föld ellipszis pályájából adódnak: a napközel általában január 3-ra, naptávol július 4-re esik. Az előbbi esetben a Föld és a Nap távolsága közelítőleg 147 millió kilométer, míg utóbbi esetében 152 millió kilométer.
Idén szeptember 23. szombat reggeli 5 óra 3 perckor áll be az őszi napéjegyenlőség. Ekkor éppen az egyenlítő Csendes-óceáni részének nyugati végén, Új-Guineától északra delel merőlegesen a nap.

Az idén nagyon szép időt hoz hazánkban a csillagászati ősz.