A földliciteket élénkítené az ablakon visszahozott törvény
2015. december 02. 13:09
Győrffy Balázs előterjesztőként a magyar vidéknek tett ígéretével érvel. Méltatlan helyzet, hogy az út egyik oldalán többszöröse a föld ára, mint a másik oldalon. Az ellenzék az első javaslathoz nem volt partner. A mostani módosító a szerződés átruházását úgy szabályozza, hogy új tulajdonos esetén megszűnik a régi szerződés. Legalább 10 éves bérleti szerződés esetén lesz alkalom a bérleti díj megváltoztatására, amenyiben az ár nem piaci ár. Húsz százalékos eltérés esetén kezdeményezhető a bérleti díj felülvizsgálata. Ehhez viszont egy igazságügyi szakvélemény kell. Amennyiben a bérlő vitatja a piaci bérleti díjat, a bérlő bírósághoz fordulhat, bírósági döntés után akár kiléphet a szerződésből.
Kis Miklós Zsolt államtitkár szerint az ellenzék nem volt együttműködő, amikor a kétharmados módosításhoz nem adta szavazatát. Az európai uniós csatlakozással a haszonbérleti díjak már nem az inflációt követték, hanem az uniós agrártámogatásokhoz igazodtak. Egyelőre nem látni, hogy 2020 után milyen irányba mozdul az Európai Unió támogatáspolitikája. Amennyiben a közvetlen támogatások csökkennek a mostani piaci árak a csökkenés esetére is megoldást nyújthat.
A kormány azt szeretné elérni, hogy a kis és közepes vállakozások olyan helyzetbe kerüljenek, ahol a haszonbérleti díjak a piaci viszonyokhoz igazodnak. A változtatásra nem jövőbeli veszteségként, hanem múltbeli nyereségként és előnyként kell tekinteni. Az államtitkár a vita nyugvópontra kerülését reméli.
"Az, ami most van az rossz. Egység az is, ha mindannyian másként akarjuk ugyanazt, mondta Vas Albert. Jelenleg ez a helyzet az ellenzék és a kormánypártok között. A kormánypártokon kívül ma senki sem kíván változtatni a rosszon" - értékelte a helyzetet Pócs János.
"A mezőgazdasági bizottságban vita folyt arról, hogy hányan gazdálkodunk, majdhogynem arról, hogy ki a nagyobb paraszt, de végül egyetértettünk abban, hogy mindannyiunknak van gazdasági tapasztalata. A mezőgazdaságban sok minden bizonytalan, ami biztos az a bérleti díj. A jelenlegi rendszer egyes gazdáknak már előre milliókat hagy a zsebében." - fogalmazott.
Míg a gazdák általában imádkoznak a jó időért, vannak, akik nem aggódnak, mert burkolt árelőnyt élveznek. Szeretnénk, ha az a kommunista szokás, amit az MSZP képvisel, hogy egy falu, egy nóta megváltozna. A bérlők jogai ma aránytalanul erősebbek, mint a tulajdonos jogai. Itt nem arról van szó, hogy egyesekkel ki kellene szúrni. Pócs János ennél élesebb szót használt. A Fidesz már ismeri az MSZP véleményét, aki védi a koncot. Lajtos István napi 100 millió forint támogatást kapott. Önök szerint igazságos volt, hogy Nagyiván polgármestere a piaci ár egyharmadáért kapott földeket? Ezt úgy hívják, hogy burkolt állami támogatás. A Marin Kft. is a piaci ár töredékéért, néha ingyen kapott földeket, ami által 800 millió állami támogatást vehetett fel. Hogy tudnak a gazdák szemébe nézni? - kérdezte Pócs János.
Ha úgy gondolják, hogy ez a rendszer rossz, akkor gombot kell nyomni. A Jobbik úgy tesz, mint a menekülteknél, nem engedné be a menekülteket az országba, de az iszlámtól várja a megújulást.
Pócs János arra kérte az LMP-s Sallai R. Benedeket, hogy ne beszéljen a gazdák nevében, mert a gazdák nem egymás háza elé, hanem a földekre öntik a trágyát.
A gazdák egyenlő feltételeket szeretnének - szögezte le Pócs János. Sneider Tamás ülésvezetőként a személyeskedés kerülését kérte.
Az 1250 forintos ár, piaci ár? Nem, a piaci ár fele. Számos olyan állami föld van, amit a piaci ár feléért bérelnek. A piszkos 12-t a Fidesz-kormány hozta versenyelőnybe. Jelenleg a legtöbb földdel az ügyvédek rendelkeznek, ők adják bérbe a földeket. A mostani javaslat a gazdákat azért sújtja, mert ők is drágábban juthatnak majd földhöz.
A 100 ezer forintos bérleti díjtétel gazdaellenes, ez ma nem termelhető ki. A törvény kiszolgáltatott helyzetbe hozza a termelőket, mert őket is el fogja érni az áremelés. Az 580 forintos bérleti díj jelenleg egy cégre vonatkozik, ő adó formájában befizethetné a különbözetet.
Az MSZP az uniós támogatás 80 %-ában bérleti díjplafont határozna meg, vagy egy támogatási szint felett megadóztatná a jelenleg adómentes agrártámogatásokat.
A szerződés átruházás jelenlegi szabályainak megváltoztatása jogbizonytalanságot okoz, véli Gőgös Zoltán, aki azt gyanítja, hogy a mostani előterjesztés nem bérleti díjat akar emelni, hanem meglévő társaságokat szétdarabolni.
"Normális integrációval legalább 300 ezer ember élhetne a mezőgazdaságból. Mezőhegyes a jövőben 100 családnak fog megélhetést adni, pedig most 400 embernek ad munkát - mondta példaként. Lázár János azt ígérte, hogy a kétezer hektáros mintagazdaság átveszi mind a 400 embert. Ha létezik ilyen modell, akkor miért nem hozzák létre mindenhol, ha nem létezik, akkor meg miért hazudnak?" - kérdezte az MSZP vezérszónoka. A földeket állami kézben kell tartani, mert a gazdák nem, csak a nepperek tudják megvenni a földeket. A kormány 300 milliárdot remél a licitektől, de a föld értéke ennek tízszerese, 3000 milliárd forintot ér. Gőgös Zoltán szerint, ha nem is öt hektár, de 15 hektár el tudna tartani egy-egy embert. E nélkül csak a közmunka marad vidéken, ami rabszolgaság.
2010-ben senkit nem zavart a bérleti díjak közti különbség egészen mostanáig - mondta Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka, aki szerint mindenki tudja, hogy a Fideszen belüli bandaháború áll a háttérben. A Jobbik ezúttal is Alkotmánybíróságon támadja meg a javaslatot. Ugyanezt ígérte az MSZP.
A Jobbik vállalja, hogy ellenzi a privatizációt, ha ezzel földterülteket tud állami kézben tartani, még akkor is, ha elismeri, hogy a bérleti díjak közti különbségek valóban ártorzítók - mondta Magyar Zoltán. a szociális szövetkezetek földigénye a jövőben nőhet, de félő, hogy nem marad számukra föld.
A Jobbik parlamenti bizottságban vizsgálná visszamenőleg a bérleti díjakat, bevezetné a családtagok nevén lévő földek összeszámítását és csak akkor támogatja a javaslatot, ha a kormánypártok elfogadják Ángyán József, a Fidesz egykori államtitkárának a földforgalmi törvényhez benyújtott, garanciákat teremtő korábbi módosításait.
Miért csak Csányi földjein lehet mintagazdaság? Hol vannak a kötelező munkahelyteremtő garanciák? - kérdezte Magyar Zoltán.
A Jobbik bízik abban, hogy kormányra kerülve végre tudja hajtani a Fidesz-KDNP eredeti vidékstratégiáját, ehhez viszont annyi állami földet kíván megmenteni, amennyit csak lehet. Az eddigi földlicitekből egyértelműen kiderül, nem azok nyerik el a földeket, akik megművelik.
Külföldiek, tőkeerős cégek viszik átláthatatlan eljárásban el a földeket - vagyis a Fidesz minden korábbi állítása a földprivatizációval kapcsolatban megbukott. A legnagyobb hazugság az, hogy a gazdák akarják: kiderült, hogy a föld 40 százaléka bent ragad, a maradék 60 százalék pedig kikiáltási áron kel el - mondta Sallai R. Benedek.
Miért a termőföldprivatizáció közepén hallották meg a gazdatársadalom kiáltását, hogy emeljék fel a bérleti díjakat. Hát nem önök teremtették ezt a helyzetet? Nem önök hozták létre az előnytelen földhaszonbérleti szerződéseket? Stabil kétharmaddal már régen megváltoztathatták volna, e helyett a 2013-as földforgalmi törvénnyel bebetonozták ezt a rendszert, ami ellen az ellenzék a pulpituson tiltakozott.
Az sem mindegy, hogy kinek a földjeit engedik privatizálni és kik azok, akikét nem? Való igaz, hogy, a javaslat már volt a parlament előtt. Persze, hogy volt. És támogatta az Országgyűlés? Nem támogatta. Akkor miért vagyunk újra itt? Azért, mert önök minden áron el akarják fogadtatni. Nem az ellenzék együttműködésének hiányában nem sikerült elfogadni a törvényt - javította ki Kis Miklós Zoltán államtitkárt Sallai R. Benedek, hanem az ellenzéki pártok együttműködése miatt. A különböző ellenzéki pártok ideológiájuktól függetlenül összefogtak, hogy megvédjék a nemzeti érdeket.
Most szétverik azt, ami működik, létrehoznak és bebetonoznak egy pár száz családos nagybirtokos rendszert, és nem nyújtanak semmit helyette a gazdáknak. Ángyán József még 50-150 hektáros földek támogatásáról beszélt, Győrffy Balázs már töb száz hektáros gazdákat látna szivesen. Jó lenne, ha művelési ágak szerint pontosan elmondanák, hogy mi számít kicsinek, és mi számít nagynak a Fidesz mostani politikája szerint.
Valóban minta lehet a magyar gazdák számára Csányi Sándor milliárdos gazdasága és viselkedése? Tényleg ezt szeretnék mintának állítani?
A mostani javaslat bűnben fogant és a politikai leszámolás eszközeként használják, ami ellen, ellenzékben önök is hevesen tiltakoznának - zárta felszólalását Sallai R. Benedek. Ezzel véget ért a vezérszónoki felszólalások köre. Köszönjük a figyelmet!