Jogi esetek: az élettársi jogviszonytól a lakáshitelig

Válogatásunkban többek között a következő témákról olvashatnak: hogyan tud egy 15 éves tanuló hivatalosan munkát vállalni, milyen illetékfizetési kedvezményeket lehet igénybe venni a lakásvásárlási hitel felvételekor, illetve hogy mikortól számít valaki élettársnak.

Férjemmel közös lakást szeretnénk vásárolni. Neki már van egy ingatlana, amit értékesítene és ezt hitellel kiegészítve fizetnénk ki az új lakást. Azt tudom, hogy ha az ő nevén szerepel továbbra is az új ingatlan, akkor csak a különbözet után fizetnénk illetéket. Azt azonban nem, hogy ha én is belépnék mint tulajdonos, akkor hogyan változna meg az illetékfizetés. Hallottunk arról is, hogy lehet kérni 35 éves ifjú házasok közös lakásvásárlásához illetékkedvezményt. Igaz ez? Ha létezik ilyen, akkor közös tulajdonúnak kell lenni az ingatlannak, vagy elég, ha az egyik házastárs (férjem) nevén van az ingatlan?

Az illetéktörvény szerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a férje az újonnan vásárolt lakásban nem 100%-ban, hanem 50%-ban szerez tulajdont. Ebben az esetben a különbözetet az 50% tekintetében kell figyelembe venni. A másik 50% tekintetlében pedig Ön fizet illetéket. A számítás eredménye ugyanaz mindkét esetben.

Lakástulajdon szerzése esetén egyébként az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.

A fiatalok lakásszerzési illetékkedvezményét csak Ön igényelheti, mert az első lakás megszerzéséhez kapcsolódik, akkor, ha az egész lakás legfeljebb 8 millió forintba kerül. Ebben az esetben Ön az illeték 50%-át, legfeljebb 40 000 Ft-ot vehet igénybe kedvezményként.

* * *

Jelenleg december 31-ig határozott idejű szerződésben vagyok, és tovább nem is hosszabbítják meg. Van egy munkalehetőség, de csak 7 nap betegszabadságra vagyok jogosult, és több kellene. Kérdésem: mi van, ha én többet veszek ki - mondjuk, 13 napot? Mit tehet a munkáltató?

Nem igazán érthető a kérdése, azaz, hogy több "betegszabadság" kellene. A munkáltatónak egy évben 15 nap betegszabadság jár, amelyet azonban a betegállományhoz hasonlóan a kezelőorvos igazol. A betegszabadságot gyakorlatilag azért különítették el a "betegállománytól", mert erre az időre járó díjazást (távolléti díj 80%-a) nem a társadalombiztosítás, hanem a munkáltató fizeti.

A betegszabadságot nem lehet szabadon "kivenni". Annak jogosságát a kezelőorvos igazolja. Ha ebben az évben már csak 7 nap betegszabadsága van, hosszabb betegség esetén a 7 napra a távolléti díj 80%-a, a többi időre pedig táppénz jár.

* * *

Szeretném, ha megmondanák, ki milyen arányban örökölhet tőlünk halálunk után. Jelenleg se nekem, sem a férjemnek sincs végrendelete, sem más egyéb vagyoni szerződés sincs kettünk között.

Vagyoni helyzetünk, családi állapotunk: a férjemmel fele-fele arányban van tulajdonunkban három ingatlan, közös gyerekünk nincs, nekem az első házasságomból van egy gyerekem. Férjemnek van kettő testvére, nekem egy.

Az én halálom esetén, úgy gondolom, fele-fele arányban örökli a részemet az gyerekem és a férjem.

Mi történik akkor, ha a férjem hal meg? Örökölhetnek-e a testvérek? Kaphatnak-e egy bizonyos kötelező százalékot a törvény szerint?

Az Ön halála esetén a hagyatékát képező háromszor 50% tulajdoni hányadot a gyermeke örökli. A férje túlélő házastársként csak haszonélvezetet örököl. Amennyiben a férje halálozik el előbb, utána leszármazó hiányában Ön örököl, de nem haszonélvezetet, hanem tulajdont (mivel nincs a férjének gyermeke).

Ha azonban nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg; az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra; a szokásos mértékű ajándékra. Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani. Az ági öröklés címén a szülők és a szülők kiesése esetén az ő helyükön a testvérek örökölhetnek. Azt a vagyontárgyat, amely nem esik ági öröklés alá, a törvényes öröklés szabályai szerint a túlélő házastárs örökli.

Amennyiben a férje később halálozna el, akkor utána a testvérei örökölnének.