Jogi esetek: az élettársi jogviszonytól a lakáshitelig

Válogatásunkban többek között a következő témákról olvashatnak: hogyan tud egy 15 éves tanuló hivatalosan munkát vállalni, milyen illetékfizetési kedvezményeket lehet igénybe venni a lakásvásárlási hitel felvételekor, illetve hogy mikortól számít valaki élettársnak.

Férjemmel több, mint egy évtizede kötöttünk házasságot. Életünk során jól menő vállalkozásunk lett. Két gyermekünk született. Sajnos két éve megromlott a házasságunk, azóta nagyon sokat veszekszünk, és én elviselhetetlennek tartom ezt az életformát. Férjem magatartása miatt teljesen elhidegültem tőle. Mivel aránylag fiatalok vagyunk, én új kapcsolatban kerestem meg a szerelmet, amire a férjem is rájött. A problémám az lenne, hogy a közös vagyonunk igen tetemes összegre rúg. Ebből én csak a kb. egyötödét kitevő ház árával távozhatok, és ezért a többiről le kell mondanom, még a cégünkről is. Én ezt felvállalnám, ha még némi készpénzt is kapok, hogy új életet tudjak kezdeni. De nagyon félek, mert tudomásomra hozta a férjem, hogy a gyerekeket is megpróbálja elvenni tőlem, mivel más férfinál kerestem a boldogságot. Azt kérte, költözzem albérletbe, amíg nem tudom eladni a házat, amivel kifizet. Most nehéz helyzetben vagyok, mert a gyerekek velem szeretnének lenni, és félek, ha albérletbe megyünk, annyit se fog adni, mint amennyit ígért.

Én voltam az, aki félrelépett - mit várhatok ezek után? A félrelépés miatt elveheti tőlem a gyerekeimet? Én szeretettel és rendesen nevelem őket. Érzelmi biztonságot nyújtok nekik, míg az apuka anyagi hátteret biztosít számukra. Én még válásra nem gondoltam, csak különélésre.

Tekintettel arra, hogy nem a "félrelépés" miatt romlott meg a házasságuk, ennek semmi köze nincs sem ahhoz, hogy hogyan osztják meg a házassági közös vagyont, sem ahhoz, hogy kinél helyezi el a gyerekeket a bíróság, vagy egymás között hogyan egyeznek meg ebben. Amennyiben nem akarnak elválni és nem tudnak megegyezni a gyermekelhelyezésben, forduljanak a gyámhatósághoz.

Nem igazán értem, miért kellene albérletbe költöznie, nem javaslom ezt a megoldást, főként a gyerekek miatt, akik nyilván ragaszkodnak a megszokott környezethez. Attól, hogy árulnak egy házat, nem kell elköltözni onnan. Próbáljanak meg megállapodni és a megállapodást írásba foglalni. Amennyiben ez nem sikerül és nem kívánnak együtt élni, nemigen van más választás, mint kérni a házasság felbontását.

A házassági közös vagyonról, a gyermekelhelyézésről és a házasság felbontásáról részletesen olvashat az alábbi oldalainkon:
A házasság felbontása
Házassági vagyonjog

* * *

A közeljövőben fognak megszületni ikerunokáim. Lányomnak már van egy kislánya. Mivel lányomnak vissza kellene menni dolgozni, megoldható-e, hogy a születendő gyermekek egyikével (és a nagyobb kislánnyal) az édesapa maradna otthon, a másikukat pedig én mint rokkantsági nyugdíjas gondoznám? Milyen összegű gyesre számíthatnánk?

Az ellátás szempontjából a két és fél éves gyermek nem jut jelentőséghez, mert egyidejűleg csak egy ellátás igényelhető, azt megosztani nem lehet. Utána csak a 3 éves koráig jár gyes, de mivel közben megszületnek az ikrek, az édesanya amúgy is inkább az ikrek utáni gyedet fogja választani. A gyes a gyermek másfél éves korától jár, illetve hamarabb is, ha a gyed helyett gyest kérnek. Gyedet nem igényelhet a nagyszülő, gyest igen.

A vonatkozó szabályok értelmében a gyermekgondozási segély ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig jár. A nagyszülő csak akkor kérhet gyest, ha a gyermek az első életévét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

Arra nincs lehetőség ikerek esetén sem, hogy a a két gyerek után külön igényeljen gyest az egyik szülő, illetve a nagyszülő.