A Magyar Gyapjúfonó és (Műszál?) Szövőgyárban

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

(Nők Lapja)


- Mit veszel a fizetésedből?
- Kockás szoknyát akarok csináltatni, tudod ,olyat, ami most divatos.
- Szép, szép, de nagyon gyűrődik...


Az új anyagból készült szoknya már nem gyűrődik

Gyakran hallani ilyen beszédet a pesti utcán, villamoson, fél éve, amióta a düftinsapka elterjedéséhez hasonló gyorsasággal "megkockásodtak" a nők.

- Miért gyűrődnek annyira ezek az anyagok? - kérdem.
- Mert tiszta műszálból készültek, s a műszál nem olyan rugalmas, mint a jó gyapjú, noha tartóssága ugyanakkora - válaszol Barta László, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár főmérnöke. - Eddig csak fehér műszálat tudtunk felhasználni, a nyergesújfalui viscosagyár termékét. A színes műszálfonalat külföldről, főként Olaszországból hoztuk, de drága pénzen, aztán gyapjú- vagy pamutfonállal kevertük. Néhány hónapja sikerült olyan új eljárást kidolgoznunk, amellyel már itthon festjük a műszálat. Színes szövetekben tehát nem lesz már hiány. Ezek a kockás divatanyagok eddig nagyon gyűrődtek, de most ezt is megoldottuk. A műszálszövetet először bevonjuk egy különleges vegyszerrel, ezt rögzíti az anyagon egy "gyűrhetetlenítő" gép, amelyet mi magunk szerkesztettünk. Az anyag 120-130 hőfokos kezelés után éppoly rugalmas, mint a tiszta gyapjú, többszöri mosás után sem gyűrődik. Rendelt már belőle Hollandia, Új-Zéland, Párizs. Nálunk is rövidesen kapható lesz, s alig kerül többe a régi műszálszövetnél.

Új festési eljárás, új, saját készítésű gépek...


Ez a nagy fehér fonaltömb öt negyedóra alatt válik színessé az új festéklében

Minderről szerényen beszél a főmérnök, másoktól tudjuk meg, hogy az ő irányításával készült "gyűrhetetlenítő" gép előállítása felE annyiba van, mintha külföldről hozták volna be, s legalább annyira jó. A megtakarítás így ötvenezer forint. Amikor pedig azt kérdezzük, kik vettek részt az új festési eljárás kidolgozásában, ennyit mond: az egész gyár. A technikusokról, a gépkezelőkről és a tervezőkről beszél, akik egy éven át segédkeztek, gyakran jóval a munkaidőn túl, hogy sikerüljön a négy mérnök: Barta László, Pongrácz Pál, Kovács Ferenc és Móhr Ferenc terve: egyenletesen hassa át a festék a gombolyagot. Az egész gyár... Valóban mindannyiunk szívügye a legapróbb újítás, ésszerűsítés is. Az újítók száma sok százra nőtt különösen tavaly ősz óta, amikor a Minisztertanács új feladatot hirdetett: gyorsítsuk meg a műszaki haladást, tegyünk meg mindent a technika fejlesztéséért, széleskörű elterjesztéséért.


Négytagú műszaki fejlesztési csoport alakult


a gyárban január első napjaiban a műszaki osztály mellett. Egyaránt feladata lett: az évi nyolcmillió forint megtakarítást jelentő hazai műszálfestési eljárás részletterveinek vagy a dolgozók sokszor tízezreket érő újításának, ötleteinek megtervezése, kidolgozása. A műszaki fejlesztési csoport programjából sok munka megvalósult már. Elkészítették a piheelszívó berendezést is az egyik dolgozó javaslata alapján. Ez a berendezés magába szedi a gépre vastagon rárakódott pihéket, így megelőzi a tűz keletkezését, de a készülő szövet finom szálai közé telepedő, az anyagot gyakran bepiszkító, nehezebb, olajos pihét még nem gyűjti magába - ezért újabb berendezéssel kísérleteznek.

A műszaki fejlesztési csoport vezetője Schaffer Flórián (jobbról) és a csoport tagjai: Végvári László, Varga Istvánné, Bánki Pál




Néhány szövőgyárban bevált hasznos módszert is bevezettek már. A kivarróban eddig kézzel húzták az állványon a nehéz szövetet, most ugyanezt gép végzi. Az áthaladó szövetet alulról megvilágítják, a hiba így még inkább szembetűnik. Egy elmés szerkezet képes az egész szövőgépet önműködően leállítani, ha szövés közben elszakad a szál. Kísérletképpen eddig tíz gépre szerelték fel. Ebben az évben még harminc gépen, jövőre pedig már minden pamutszövőgépen lesz ilyen berendezés.
Ennyit a csoport megvalósított programjáról.



Újabb feladataik az ötéves terv irányelv-tervezetéhez kapcsolódnak, amelyben szó van a viscosaműszál felhasználásának növeléséről is. Eddig 35 százalékban készítettek műszálszövetet, ezt az arányt növelik. A közeljövőben fogalmazzák meg erre vonatkozó javaslataikat, lényeges pontja lesz ennek: a gyár területén önálló műszálfonoda létesítése, a festöde bővítése.
Ha mindez megvalósul, javasoljuk, hogy a huszonkétszeres élüzem nevét Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár helyett: Magyar Gyapjúfonó és Műszál Szövőgyárrá változtassa.