Nincs gyermekbénulási járvány

 

Szabad Nép

Hogyan védekezzünk a megbetegedések ellen? Mikorra várható a hazai oltóanyagok termelése?
Beszélgetés az Egészségügyi Minisztérium vezetőivel

A Szabad Nép munkatársa az Egészségügyi Minisztérium vezetőihez fordult, és tájékoztatást kért a gyermekbénulás (gyermekparalízis) megbetegedésről, és a betegség elleni védekezésről. A minisztérium vezetői a feltett kérdésekre a következőket válaszolták:

1.kérdés: Mi a betegség lényege? Hogyan alakult a megbetegedések száma külföldön és hazánkban?

Nyugaton sokkal gyakoribb a betegség mint nálunk. Az angol kisfiún "modern", könnyített vastüdő, mellette édesanyja vastüdőben fekszik.

A gyermekbénulás az egész világon előfordul. Nyugaton sokkal gyakoribb, mint nálunk. Magyarországon évenként általában 300-500 a megbetegedések száma. A felszabadulás óta a legtöbben 1954-ben betegedtek meg. Nálunk a gyermekbénulás-megbetegedés általában enyhe lefolyású. A betegség felismerése és az ellene való védekezést nehezíti, hogy gyakoriak a rejtett fertőzések. A betegség okozója vírus, amelynek hordozója, fenntartója és terjesztője az ember. A gyermekbénulás vírusa sok ezer embernél okoz fertőzést anélkül, hogy észrevehetően beteggé tenné. Viszonylag ritka, hogy - tömeges fertőzés vagy csökkent ellenállóképesség következtében - a fertőzés olyan tüneteket okoz, amelynek alapján a betegség felismerhető. A megbetegedések egy részénél a beteg izomzatában bénulások következnek be, amelyek nagyrészt a heveny tünetek megszűnésével együtt, vagy utókezelés révén jelentős mértékben oldódnak.

2.kérdés: Hogyan kezelik a betegeket?

A gyermekbénulásban szenvedő betegeket kivétel nélkül kórházban helyezik el. Akinél csak gyanú is van arra, hogy gyermekbénulásban szenved - az orvosi kezelés mellett - rendkívül fontos a testi és szellemi nyugalom biztosítása. Azokat a súlyos betegeket, akiknél légzészavarok lépnek fel, különleges készülékekkel (vastüdő, túlnyomásos lélegeztető készülék, hintaágy) kezelik. Azokat, akiknél bénulások maradnak vissza - szakszerű utókezelésben részesítjük. A fővárosban utókezelést nyújtanak az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetben, a Bókay János Gyermekkórházban és a Mozgásterápiai Intézetben.

A gyermekbénulás fölött aratott első győzelmek Jonas E. Salk pittsburghi professzor nevéhez fűződnek. Az általa kifejlesztett oltóanyag tesztjeire 1954-ben került sor az Egyesült Államokban. A kísérletben több mint félmillió gyermek vett részt, és átütő eredményt hozott. A beoltott gyermekek körében a gyermekbénulás negyedére esett vissza a nem beoltottakhoz viszonyítva. Kutatásainak korában lelkes támogatója volt az USA egyik legnépszerűbb elnöke, Franklin Delano Roosevelt is, aki felnőttkorában maga is a betegség áldozata lett, és tolószékbe kényszerült. A vírust 1949-ben Thomas H. Weller, Frederick Robbins és John F. Enders amerikai kutatóknak sikerül kitenyészteniük, amiért 1954-ben megkapták a Nobel-díjat. Salk ezeket a vírusokat formalinnal elölve állította elő az oltóanyagot, vagyis a nem élő vakcinát. Az oltóanyag a vírusok 1-3. típusa ellen bizonyult hatékonynak. Alig három év alatt a 40 évnél fiatalabb amerikaiak felét oltatták be, aminek következtében a betegség előfordulása 86%-kal csökkent.

3.kérdés: Ismeretes, hogy néhány külföldi államban oltásokkal védekeznek a betegség ellen. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban?

Az utóbbi években a betegség elleni védekezés új eszköze: a védőoltás. A beoltott személy szervezetében képződő ellenanyagok megakadályozzák valamely későbbi fertőzés során a gyermekbénulás vírusának a bélcsatornából a vérpályába, illetőleg a központi idegrendszerbe való behatolását. Az aktív védőoltásra vonatkozó kísérletek kétfélék: az egyik módszernél gyengített vírustörzseket tenyésztenek ki, és a szájon át, a természetes fertőzéshez hasonló módon iparkodnak veszélytelen - de védettséget előidéző - fertőzést létesíteni. A másik módszer: formalinnal elölt vírusfertőzésekből készített oltóanyag befecskendezése révén idéznek elő az oltott személy szervezetében ellenanyag-termelést. Ez a módszer a biztonságosabb, már több millió oltást végeztek vele. Az oltóanyagot eddig csak néhány nyugati országban, először Amerikában állították elő.

A gyermekbénulás elleni oltóanyag előállítás körülményes és hosszadalmas. Az ellenanyagot szövettenyészetben tenyésztik és ilyen szövettenyészet készítése és fenntartása rendkívül nehéz feladat. Az oltóanyag ártalmatlanságát és hatékonyságát tervszerű ütemben kell ellenőrizni.

A védőoltások a kísérletezők szerint csökkentik a megbetegedések számát. A nyugati hatóságok közleménye szerint a védőoltásban részesítetteknél a bénulásos megbetegedések száma 55-60, esetleg több százalékkal is csökken a védőoltásban nem részesítetteknél előfordult megbetegedések számához képest. A kielégítő védettség eléréséhez három oltás szükséges.

4.kérdés: Kétségtelen az oltóanyagoknak főként a behozataluk, s előállításuk is rendkívül körülményes és igen költséges. De a gyermekbénulás, ha a legtöbb nyugati országhoz képest lényegesen kisebb mértékben is, nálunk is minden évben fellép. Történtek-e már azzal kapcsolatban intézkedések, hogy magyar kutatók külföldön behatóan tanulmányozzák az ottani tapasztalatokat, a gyártást, s hogy ennek nyomán a fejlett magyar gyógyszeripar megkezdhesse az oltóanyagok hazai termelését?

Az Egészségügyi Minisztérium kutatóintézeteiben már kitenyésztették a nálunk előforduló vírustörzseket. Kutatóink tudományos közlésekből, valamint tudományos kongresszusokon tájékozódtak a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyag termelésének és alkalmazásának kérdéseiről. A minisztérium a közeljövőben kutató csoportot küld ki a Koppenhágai Állami Szérumtermelő Intézetbe az oltóanyag előállításának és ellenőrzésének közvetlen tanulmányozására. A minisztériumnak az a terve, hogy a következő évben biztosítja az oltóanyag kísérleti mértékben történő előállítását.

5.kérdés: Van-e jelenleg hazánkban gyermekparalízis-járvány?

Hangsúlyozzuk: az országban jelenleg nincs járvány. Az év első öt hónapjában a gyermekbénulásos megbetegedések száma alacsonyabb volt, mint az előző években. Júliusban a fővárosban szaporodtak az esetek, főleg a VIII. és a XXI. kerültben történt több megbetegedés. Vannak kerültek, amelyekben egyáltalán nem fordult elő gyermekbénulásos megbetegedés. Augusztus 20-ig hazánkban lényegesen kevesebb volt a betegek száma, mint az 1954-es év hasonló időszakában, bár júliusban és augusztusban Szabolcs-Szatmár megye keleti részén több megbetegedés történt. Hazánkban 1954. augusztus 20-ig, 629-en betegedtek meg, míg ebben az évben ugyanezen időpontig 480-an. A Balaton környékén mindössze négy eset volt a legutóbbi hónapokban. A járványügyi vizsgálatok adatai szerint a betegek már az odaérkezésük előtt fertőzöttek voltak. A Balaton környékén jelenleg egy megbetegedés sincs.

A betegséget végérvényesen az Albert B. Sabin által kifejlesztett, élő kórokozót tartalmazó oltóanyag győzte le. A mindhárom vírustörzs ellen hatékony védőanyag 1962-től egyre nagyobb teret hódított el a Salk-féle vakcinától. A kezdetben injekcióban beadott vakcinákat fokozatosan a cseppekben adagolt forma váltotta fel a legtöbb országban. Az egyszerű adagolás mellett az új szer nagy előnye, hogy meglehetősen ritkák a vakcinációval kapcsolatos szövődmények. Ellenjavallatai a következők lehetnek: az immunrendszer zavarai, központi idegrendszeri bántalmak, lázas és hasmenéses megbetegedések. A Sabin-cseppek bevezetése után a megbetegedések száma drasztikusan visszaesett. Magyarországon a cseppek alkalmazását 1960-ban vezették be: három- és hatéves kor között adják, összesen mintegy hat alkalommal. Mára a betegséget a Sabin-cseppnek és az erőteljes egészségügyi kampányoknak köszönhetően sikerült szinte teljesen visszaszorítani, megfelelő oltás esetén a megbetegedések száma mindössze egy a millióból: Magyarországon 1990-ben három, azóta egyetlen esetet sem regisztráltak. (Minden cseppje kincs, www.vital.hu)

6.kérdés: Hogyan védekezzünk a betegségek ellen a jelenlegi adottságok mellett?

A legjobb védekezés, ha több figyelmet fordítunk a tisztaságra. (Kézmosás evés előtt, a gyümölcsök, zöldségfélék gondos lemosása, a legyek távoltartása az ételtől.) Ilyen módon megakadályozhatjuk, hogy a kórokozók nagyobb tömegben jussanak a szervezetbe, a tisztaság biztosításával lehetőség nyílik a betegség kerülésére, vagy arra, hogy az enyhébb lefolyású lesz.

A gyermekbénulás vírusa az idegrendszer mozgató központjaiban telepszik meg. Járványveszély idején tehát óvni kell a gyermekeket az idegizgalmuktól, a testi megerőltetéstől, a túlzott napozástól, felesleges vagy elhalasztható műtéti beavatkozásoktól. Hőemelkedés, hurutos vagy egyéb betegségi tünetek esetén a beteg maradjon ágyban, s ilyen esetben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A beteg környezetének a megvédésére gamma-globulint használnak. A gama-globulint emberi vérből készítik, azokat az ellenanyagokat tartalmazza, amelyek fertőző betegségek alkalmával a szervezetben keletkeznek. A gamma-globulin azonban csak néhány hétig tartó relatív védelmet ad, s ezért csak olyan gyermekeknél használják, akiknek a közvetlen környezetében fordult elő gyermekbénulásos megbetegedés. Ilyen esetben az illetékes járási, városi, kerületi főorvos útján lehet gamma-globulint igényelni.

Hangsúlyozzuk - bár a gyermekbénulásos megbetegedések jelentőségét nem becsüljük le - nyugtalanságra nincs ok. Az Egészségügyi Minisztérium mindent elkövet, hogy a betegség elleni korszerű védekezést - az oltóanyag termelésének előkészítését is - biztosítsa.

(Tudósítónktól.)