Csak egyféleképpen lehet elkerülni a világháborút

Ukrainian tankers prepare a tank on a position near a front line in the Kharkiv region on March 2, 2023, amid the Russian invasion of Ukraine. (Photo by Anatolii Stepanov / AFP)

Az orosz-ukrán háború kitörése óta életünk meghatározó része lett a harmadik világháború kitörésének veszélye vagy az azzal való riogatás. Tény, hogy az 1962-es kubai rakétaválság óta nem voltunk olyan közel a világégéshez, mint most. A folyamatos fegyverszállítások, a tárgyalások leállítása, illetve a háborúpárti nyilatkozatok pedig csak az eszkalációt szolgálják. Elkerülhető a világháború? Nézzük meg, mit mond Samuel P. Huntington, politikatudós, aki "A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása" című könyvében papírra vetette a választ a fenti kérdésre. Talán oda kellett volna rá figyelni...

Ismerkedjünk meg néhány nyilatkozattal az elmúlt hónapokból.

Sajnos – ezt mondom az embereknek, és mindenkinek meg kell értenie – ez a legveszélyesebb időszak az életemben, és én 68 éve élek ebben az országban, ezen a bolygón. Soha nem láttam még ilyen zűrzavaros helyzetet a Közel-Keleten, amikor Izrael rakétákat lő Iránra, és természetesen ott van Ukrajna és Oroszország. A harmadik világháború szélén táncolunk. Ott van Kína, aki nevet, és azt kérdezi: »Mikor megyünk Tajvanra?«. Amikor ez megtörténik, nem csak mi leszünk ott. Japán is bele fog ugrani. Ausztrália is bele fog ugrani. És van egy kormányunk, amelyik aggódik a klíma miatt

– fogalmazott egy interjúban Tommy Tuberville, amerikai republikánus szenátor.

Oroszország ellen vívunk háborút, és nem egymás ellen

– jelentette ki Strasbourgban Annalena Baerbock német külügyminiszter.

Germany's FM, Annalena Baerbock: "We are fighting a war against Russia,"

They are openly saying it. They are literally saying US/NATO are at war with Russia. pic.twitter.com/80cERnKHHK

— Hassan Mafi (@thatdayin1992) January 25, 2023

Hogy támadó felszerelést küldenék, hogy repülőgépek, tankok és vonatok mennek be amerikai pilótákkal és amerikai legénységgel – értsék meg, ne áltassák magukat, bármit is mondanak, ezt hívják III. világháborúnak

– mondta még tavaly márciusban Joe Biden amerikai elnök.

Hogyhogy nem, a tankok már úton vannak...

Mit mondanak a szakértők?

Ha a Nyugat nem támogatná Ukrajnát csak humanitárius módon, akkor Ukrajna összeomlana. Ukrajnának nincsenek fegyverei, készletei kimerültek. Szó szerint lasszóval fogják az embereket, innentől kezdve számukra a lehetőség a következő: a 18 éves korhatárt lejjebb viszik, vagy a 60 éves korhatárt feljebb. Mindkettő aljasság. Végső soron behívják a nőket, de őket nem lehet harcoló alakulatokhoz rendelni. Mi tehát a következő lépés? Behívnak egy külső felet: ezt viszont már harmadik világháborúnak hívnák. Zelenszkij néhányszor már a harmadik világháború küszöbére akart sodorni minket, amikor közölte, hogy Lengyelországot orosz SZ-300-as rakétával lőtték, közben pedig kiderült, hogy ukrán rakéták voltak. Szerencsére eddig megúsztuk, de nem tudjuk, meddig van ekkora szerencsénk

– nyilatkozta korábban az Origónak Nógrádi György.

A harmadik világháború kirobbanásának lehetősége sajnos nem zárható ki, több okból sem. Egyrészt időről időre felmerül, hogy újabb országok – Belarusz, Moldova stb. – válhatnak közvetlenül is érintetté a harcokban. Másrészt a nyugati országok egyre mélyebben belevonják magukat a konfliktusba, ami miatt adott esetben egyre nehezebb lesz kiszállniuk belőle, akkor is, ha az Oroszországgal való közvetlen összetűzés kérdése merül majd fel – minderről már Kosztur András beszélt az Origónak.

A XXI. Század Intézet elemzője szerint harmadrészt pedig

A VILÁGON SZÁMOS KONFLIKTUSZÓNA VAN UKRAJNÁN KÍVÜL IS, AMELYEK AZONBAN NEM FÜGGETLENÍTHETŐEK AZ UKRAJNÁBAN LÁTHATÓ NAGYHATALMI SZEMBENÁLLÁSTÓL.

A világhírű antropológus-történész, Emmanuel Todd a Le Figarónak adott interjújában már egyenesen arról beszélt, hogy voltaképpen a harmadik világháború már el is kezdődött. Szerinte

a konfliktus, amely korlátozott területi háborúból globális gazdasági összecsapássá vált, egyfelől az egész Nyugat, másfelől a Kína által támogatott Oroszország között világháborúvá vált.

Így lehet elkerülni a világháborút

Az 1990-es évek izgalmasnak bizonyultak.

Összedőlt a Szovjetunió, a NATO megkezdte kelet-európai terjeszkedését, a vadliberális Francis Fukuyama pedig megírta A történelem vége és az utolsó ember című könyvét (1992), amellyel világhírre tett szert.

A műben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc tulajdonképpen véget ért, és a hidegháború időszaka, a berlini fal lebontása után a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével.

Forrás: NurPhoto via AFP/Ying Tang

Maradjunk annyiban, hogy

nem lett igaza.

Fukuyama elképzelései rengeteg kritikát kaptak. Az egyik – ha nem a legmeghatározóbb – válasz Samuel P. Huntington politikatudós tollából érkezett.

Huntington neve 1996-ban vált ismertté, amikor kiadta A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című művét. Ezt a Foreign Policy folyóiratban 1993-ban megjelent hasonló című, nagy vihart kavart cikkének bővebb kifejtéseként írta meg.

Forrás: World Economic Forum/World Economic Forum/swiss-image.ch/Peter Lauth

Nézetei szerint a politikai ideológiák civilizációkon belüli összecsapását felváltja a vallás és a kultúra civilizációk közötti összecsapása. Az új helyzetben pedig a liberális demokrácia (a „nyugati civilizáció") csak egy lesz a sok közül és nem is a legerősebb.

Hungtington a következő civilizációkat különbözteti meg:

• kínai,
• japán,
• hindu,
• iszlám,
• ortodox,
• nyugati,
• latin-amerikai,
• afrikai (ez vitatott).

Jól látható, hogy a jelenlegi konfliktus az ortodox civilizáción belül zajlik (Oroszország és Ukrajna között). Huntington úgy vélte, hogy Oroszország és Ukrajna között nem valószínű egy fegyveres konfliktus kitörése, azonban Ukrajnát „hasadó államként" kategorizálta. Véleménye szerint, az orosz-ukrán kapcsolatok egyik alakulási lehetősége, hogy Ukrajna keleti része Oroszországhoz csatlakozik, míg nyugati fele Ukrajna marad. Leírta azt is, hogy egy csonka, nyugatorientált Ukrajna csak akkor jöhet létre, ha erős és hatékony nyugati támogatást kap. Ilyen támogatásról viszont szerinte csak akkor lehet beszélni, ha a Nyugat és Oroszország kapcsolata hidegháborús viszonylatokba menne vissza.

Itt tartunk most,

egy nyugati-ortodox szembenállást láthatunk.

Huntington a könyve végén egy gondolatkísérlettel állt elő, amin keresztül levezeti, hogy egy adott civilizáción belüli konfliktus hogyan eszkalálódik világháborúvá, és vethetnek be nukleáris fegyvereket.

Huntington következtetése egyértelmű:

Az elkövetkező időszakban a civilizációközi háborúkat csak úgy lehet elkerülni, ha a központi hatalmak nem avatkoznak be más civilizációk konfliktusaiba. Ezt az alapvetést azonban bizonyos országok – különösen az Egyesült Államok – kétségkívül nehezményezni fogják.

Érdemes lenne ezen elgondolkozni...

Magyarország a béke pártján áll

Mint arról korában az Origo beszámolt, hétpontos békepárti határozati javaslat elfogadását tervezi az Országgyűlésben a Fidesz–KDNP pártszövetség.

Jelenleg csak egy hajszál választ el minket, hogy mi magunk is belesodródjuk a háborúba, a szankciókkal pedig a Nyugat is elrontotta a válaszadást – minderről Kocsis Máté beszélt kedden az Országgyűlésben a Fidesz-KDNP békepárti határozati javaslatának vitájában.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az ország politikai nyomás alatt áll, más uniós tagállamok vezetői, illetve a brüsszeli elit azt szeretné, hogy Magyarország például fegyverszállításokkal vegyen részt a konfliktusban.

A vita során a gyurcsányista Arató Gergely arról beszélt, hogy alá akarjuk ásni az Unió és a NATO pozícióját. A mérhetetlen Párbeszéd nevű párt képviselője, Szabó Tímea pedig a szankciók elfogadását javasolta.

Ismét kiderült,

hogy a baloldal elutasítja a békepárti határozatot, újra megmutatták, hogy a háború pártján állnak.