Hogy tudták felrobbantani az Északi Áramlatot három NATO-ország közvetlen közelében?

AT SEA, SWEDEN - SEPTEMBER 29: (----EDITORIAL USE ONLY - MANDATORY CREDIT - "SWEDISH COAST GUARD / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) A gas leak causes bubbles on the surface of the water at Sea in Sweden on September 29, 2022. A fourth leak was reported Thursday in the Nord Stream gas pipelines off the coast of Sweden, authorities said. "There are two emissions in the Swedish economic zone, a larger one at Nord Stream 1 and a smaller one at Nord Stream 2," the Swedish Coast Guard said in a press statement. Swedish Coast Guard / Handout / Anadolu Agency (Photo by Swedish Coast Guard / Handout / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Az oroszoknak nem igazán volt érdekük a vezeték felrobbantása, hiszen hosszú évek gazdasági és diplomáciai erőfeszítései mentek kárba a szabotázs által – közölte a 888 kérdésére Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. 

888: A friss hírek szerint egy Ukrajnához köthető csoport állhat az Északi Áramlat három csővezetékének felrobbantása mögött. Elképzelhető, hogy Ukrajna rendelkezésére áll a know-how egy ilyen szintű szabotázsakció végrehajtására?

Kosztur András: Az új verzió kapcsán talán nem is a technikai kivitelezés kérdése lehet a legfontosabb, hanem az, hogy Ukrajna – sőt, az állításoknak megfelelően egy, az ukrán kormánytól is független, saját kezdeményezésre cselekvő Putyin-ellenes csoport! – hogyan lehetett képes három NATO-tag és egy NATO-aspiráns ország közvetlen közelében végrehajtani egy ilyen akciót úgy, hogy azok ezt nem vették észre.

Ezen országok, vagy legalábbis egyikük, minimum hallgatólagos jóváhagyása nélkül kétséges, hogy ez az akció megtörténhetett, ahogy az is valószínűtlennek tűnik, hogy az ukrán kormány ne tudna ekkora léptékű, Ukrajnából szervezett szabotázsakcióról, ami napvilágra kerülése esetén akár Kijev nemzetközi támogatását is alááshatná.

Ha bebizonyosodna, hogy tényleg nem tudott senki semmiről, és valóban magánakcióról volt szó, az talán még súlyosabb lenne, mint ezen országok és mondjuk az Egyesült Államok „összeesküvésének” lelepleződése, hiszen ebben az esetben tulajdonképpen az európai országok bármelyik objektuma hasonló támadás áldozata lehet, és más „kormányoktól független” csoportok is vérszemet kaphatnak.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója Forrás: Origo

888: Kinek állt érdekében az Északi Áramlat felrobbantása? Ki profitálhatott ebből?

Kosztur András: Az Egyesült Államok és Norvégia vélhetően közvetlenül, anyagilag sem jártak rosszul az energetikai piacon konkurenciát jelentő vezeték kiesésével, és más, járulékos haszonélvezői is lehetnek a történteknek (gyakorlatilag bárki, aki Európába gázt szállít), politikai szempontból azonban négy ország emelhető ki, akinek érdekében állhatott a merénylet. Az egyik az USA, amely régóta ellenezte az Áramlatokat, és szankciók révén sikeresen akadályozta meg a kettes vezeték működésbe lépését. A másik Ukrajna, amely számára értelemszerűen most minden előnyös, ami az oroszoknak kárt okoz. A további két ország pedig Lengyelország és Nagy-Britannia, amelyek az oroszellenes kezdeményezések fő motorjai – a balti államokkal együtt, persze – a mai Európában. Az energiahordozók piacán túl is gazdasági előnyöket remélhet az USA abból, hogy a német ipar költségei megemelkednek, és egyébként ez igaz lehet Lengyelországra is.

888: A Nyugat a szabotázs óta folyamatosan Oroszországra mutogat mint felelősre. A friss hírek alapján ki lehet zárni, hogy az oroszok a felelősök?

Kosztur András: Az oroszoknak nem igazán volt érdekük a vezeték felrobbantása, hiszen hosszú évek gazdasági és diplomáciai erőfeszítései mentek kárba a szabotázs által.

Az oroszok ráadásul, ahogy tavaly nyáron többször is megtörtént, egyszerűen el is zárhatták a vezetékeket, a felrobbantásuk, főképp olyan messze Oroszországtól, kockázatos és indokolatlan lett volna.

Ha csak az eredeti Északi Áramlat robbant volna fel, akkor el lehetett volna képzelni, hogy Moszkva áll mögötte, azzal a szándékkal, hogy Németország kénytelen legyen üzembe helyezni az Északi Áramlat 2-t. De szeptember végén, a gázcsapok birtokában, az európai gáztározók tulajdonképpeni feltöltése után egy olyan akciónak, amely végül megtörtént, orosz részről semmi értelme nem lett volna.

888: Németországból tavaly érkeztek olyan nyilatkozatok, melyek szorgalmazták az Északi Áramlat rendbetételét és kijavítását. Elképzelhető, hogy a jövőben újra szállítanak majd földgázt ezen a vezetéken keresztül Európába?

Kosztur András: Ha újra is indul a vezeték, erre már csak a konfliktus valamiféle tartósabb rendezése után kerülhet sor. Az orosz hajók már „békeidőben” is nehezen kaptak engedélyt a munkálatokra, most ez tulajdonképpen kizárható.