Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
888: Hétfőn kezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Az előttünk álló hónapokban milyen döntésekre lehet számítani?
Nagy Ervin: A jobboldal az országgal, az ellenzék viszont önmagával van elfoglalva, energiájukat ezen kívül csupán a parttalan orbánozás, a putyinozás és a botránypolitizálás köti le. Ezt láttuk az első napon is. A kormánypártoknak viszont – lehet vele egyetérteni vagy sem – világos cselekvési tervük van a mindannyiunknak nehézséget okozó infláció letörésére, a munkahelyek megőrzésére, a vállalkozások megsegítésére, ahogy a családtámogatás is tovább bővül majd.
A békepártiságra születni fog egy határozat, ami biztos vitákat fog kiváltani, de szó lesz a gyermekvédelmi rendszer átalakításáról, ami körül komoly politikai csata várható, hisz az érvényben lévő gyermekvédelmi törvényt is támadta a baloldal.
És természetesen folytatódni fog az uniós pénzekkel kapcsolatos törvényalkotás. Utóbbi a legunalmasabb, ám annál fontosabb folyamat.
888: A miniszterelnök hétfői parlamenti beszédében határozott álláspontot fogalmazott meg az ukrajnai háborúval kapcsolatban: „tűzszünet kell és béketárgyalások kellenek, ezért Magyarország minden nemzetközi fórumon a békét szorgalmazza”. Ön szerint meddig tudjuk fenntartani a békepárti álláspontot?
Nagy Ervin: Szerintem minden jóérzésű állampolgár abban bízik, hogy a háború végéig, és nyilvánvalóan Orbán Viktor is ezt akarja elérni. De mivel még csak a fegyverszünet lehetősége sem látszik, sőt, Joe Biden és Putyin legutóbbi megszólalásai inkább utalnak arra, hogy hosszú időre kell felkészülnünk, így szerintem ez a kérdés megjósolhatatlan. Van egy mozgástér, amit a kormány igyekszik tágítani, de óriási a nyomás. A fegyvernyugvás pedig kívül esik a mozgásterünkön, azaz nem Magyarországon múlik. Az viszont fontos lenne, hogy az ellenzék legalább ebben a kérdésben a kormány mellé álljon, hisz mindannyiunk érdeke, hogy kimaradjunk ebből a borzalmas háborúból.
888: Következetes álláspontot hallottunk a miniszterelnöktől a napokban fellángolt pedofil üggyel kapcsolatban, azt mondta: „az efféle dolgoknak semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, különösen nem az iskoláinkban”. A kormány utasította a hatóságokat, hogy az összes ilyen esetet derítsék fel és „azonnal legyen következménye”. Várható szigorítás a gyermekvédelmi törvényt illetően?
Nagy Ervin: A mindnyájunkat sokkoló történtek után a gyermekvédelmi törvény létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Hiába vitatta ideológiai alapon a baloldal, a valóság sajnos azt bizonyította, hogy van még teendője a jogalkotónak. Kitapintható a társadalmi igény a szigorításra, Orbán Viktor és Kocsis Máté nyilatkozata pedig arra utal, hogy még ebben a ciklusban meg is fog történni ez. A kérdés, pontosabban a szigorítással kapcsolatos dilemma inkább az ellenzéki oldalon fog felmerülni.
888: Orbán Viktor bejelentett gazdasági lépéseket is (gyármentő program, Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, turisztikai akcióterv stb.). Miért fontos a gazdaság segítése, illetve ezek a programok hozzájárulhatnak-e az infláció megfékezéséhez?
Nagy Ervin: Kivételes idők kivételes döntéseket és tetteket kívánnak meg a politika részéről. Most példa nélküli időket élünk, sajnos negatív értelemeben véve. A legrosszabb ilyenkor, ha a kormány sodródik, ha nincs koncepciója. Láttunk már ilyet 2008-ban, mikor Gyurcsányék cselekvésképtelenek voltak. Orbán Viktor tíz-tíz pontot sorolt fel, amelyek egyrészről a vállalkozásokat, másrészről pedig a családokat segítik. Egy biztos, most nem a szabadjára engedett piac virágkora fog következni. Ameddig a háború borzalmai és a háború okozta válság fenyeget minket, addig egy határozottan beavatkozó államra van szükség.
Egy olyan hatalomra, amely észnél van és nem fél cselekedni.
Minden jel arra mutat, hogy az infláció az év végére egy számjegyűre csökken, és világos az is, hogy a kormány nem a háztartásokkal és a családokkal akarja megfizettetni a válságot. Ilyet is láttunk már, 2009-ben, mikor Bajnai vette át Gyurcsánytól a kormányrudat.
888: Milyen politizálásra lehet számítani az ellenzék részéről? Folytatódhatnak a botrányos megnyilvánulások az ülésteremben?
Nagy Ervin: Az elmúlt ciklusban a dekonstruktív magatartáson túl csupán összefüggéstelen ötletelés vagy demagóg követelés hallatszott az ellenzéki padsorokból. Egyedül az LMP-nek és a Mi Hazánknak volt értékelhető parlamenti javaslata, ám azok sem hoztak áttörést. A többiek nem tudtak kilépni sem Gyurcsány, sem pedig a saját árnyékukból. Számomra megdöbbentő, hogy miután Donáth Anna, Kunhalmi Ágnes vagy éppen Gyöngyösi Márton elmondja, hogy építkezniük kell, hogy programot kell alkotniuk, bemennek a Parlamentbe, és már az első nap ott folytatják, ahol tavaly abbahagyták. Azt mondja a Momentum, hogy nem lesz elég az orbánozás, majd bemennek a Parlamentbe és orbánoznak. Gyurcsány Ferenc viselkedésén viszont senki sem lepődik meg. Nem csinál belőle titkot, hogy a Fidesz számára nem ellenfél, hanem ellenség, ahogy abból sem, hogy ha hatalomra kerülne, akkor leszámolás következne.
A DK jelenleg a legszélsőségesebb párt a Parlamentben, ők azok, akik saját bevallásuk szerint is átlépnék a jogállamiság és az alkotmányosság határait, ha tehetnék.
888: Kibontakozóban van egy DK-Momentum „párharc”, Dobrev Klára és Donáth Anna ennek a megtestesítői. Ezt mennyire lehet komolyan venni?
Nagy Ervin: Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum dominanciaharcot vív, a többiek a túlélésért küzdenek. Soha nem volt ennyi ellenzéki frakció a Parlamentben, és sosem versenyzett még ennyi baloldali párt a választópolgárok bizalmáért. Nincs is igény ennyi szervezetre. Így az életben maradásért – egzisztenciális kérdések miatt – komoly küzdelem van. Nincs megújulás, és mindenki valamilyen állásban vagy pozícióban akar maradni. Ugyanakkor van egyfajta „messiásvárakozás" is. Ki legyen a baloldal vezetője? Kivel lehet nagyobb sikert elérni? A Dobrev és Donáth közötti küzdelem egyfajta generációs verseny, ahol a tét az, hogy kinek a holdudvara kerül végül a baloldal élére. Mert nincs kettő baloldal.
888: Tudjuk, hogy Dobrev és Donáth családja között komoly összefonódások vannak. Lehetséges, hogy ez a „harc” csupán egy politikai blöff?
Nagy Ervin: A dominanciaharc valós, ám a végeredményben nincs kétségem. Egy SZDSZ–MSZP 2.0 verzió fog létrejönni. Ugyanolyan instabil, ugyanakkora belső feszültségekkel terhes együttműködésre lehet számítani, ám a közös nevező már most látszik. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója éppen két évvel ezelőtt publikált egy tanulmányt a Látószög blogon, Apró–Donáth-család: párhuzamos életrajzok címmel, amelyben részletesen végigkíséri a két klán egymásba fonódó történetét. Apró Antal és Donáth Ferenc életútjai tizenhét éven keresztül párhuzamosan haladtak, majd ugyan 1956-ban elváltak egymástól, de gyermekeik ismét egy oldalra kerültek, unokáik pedig szoros szövetségesei lettek egymásnak.
Túl azon, hogy a két őskommunista család szervesen összefonódott az elmúlt száz évben, a nyugati minták szolgai másolása, a woke kultúra terjesztése, a nyugat-európai és tengeren túli progresszív erőcsoportok érdekeinek kiszolgálása bizonyosan egy akolba fogja őket terelni.
