Nyár, forróság, laza ruhák… laza kapcsolatok?

flört medence strand fiatal pár párkapcsolat
Vágólapra másolva!
Kik azok, akik fogékonyabbak az alkalmi kapcsolatokra és miért?
Vágólapra másolva!

„Ne haragudj, készítenél rólunk egy képet a barátnőmmel?" – szólít meg a strandon egy egyetemista korú lány, hóna alatt egy óriási, felfújt flamingót tartva. Az első képek persze nem tökéletesek, meg kell találnunk a tökéletes fényviszonyokat, a flamingó sem akar végig együttműködni, a közelben labdázó srácok pedig mintha direkt dobálnák olyan közel a labdát, hogy az lefröcsölje őket. Aztán egy sokadik „bocsi, csak még egyet" után a Nap is pont jó szögből süt, a fürdőbugyi is pont jól van felhúzva, a bikini pántja sem csinál hurkát és a lányoknak is sikerül pont addig fennmaradniuk az imbolygó gumiállaton, amíg a legjobb szögből kapom el a spontán nevetős arcukat. Mivel közel van egymáshoz a törölközőnk, akaratlanul is részt veszek egy spontán képszerkesztő gyorstalpalón, mondjuk mi tagadás, tényleg tanulságos volt, ezt pedig részletes beszámoló követi, hogy a kész remekművet most miért csak Petinek meg Balázsnak küldi el a flamingós lány, Andrisnak meg már miért nem. Közben a labdázó srácok is kijöttek a vízből, törölközőjüket közelebb húzva a lányokhoz – biztosan csak a barnulás szempontjából legideálisabb szög megtalálása volt a céljuk. A csevegés egyik zsivaja elnyomja a másikat, a lányok hamar kikerülnek figyelmem fókuszából, csak pár órával később leszek rájuk újra figyelmes, amikor összefutunk a fagyis pultnál: Az egyik labdás srác épp az Illatos Izabellát dicséri neki, amire meghívta.

A nyár több szempontból segítheti az alkalmi kapcsolatokat létrejöttének, de vajon mi lehet a magyarázat arra, hogy valaki – évszaktól függetlenül is – fogékonyabb erre, mint mások? Erre a kérdésre a választ elsősorban a szocioszexualitás szempontjából érdemes megvizsgálni.

A szocioszexuális orientáció az elköteleződés nélküli, rövid távú, alkalmi szexuális együttlétre való hajlandóságot jelenti, egy személyiségdimenzió, melynek két végpontja van: a korlátozott és a korlátlan. Azok az emberek, akiknél a mért szocioszexuális orientációs érték a korlátlan pólushoz áll közelebb, hajlamosabbak az alkalmi, hosszabb elköteleződést nem tartalmazó kapcsolatokra, több szexuális partnerük van, kevésbé érdeklődnek az elköteleződés iránt. A felmérések szerint azok az emberek, akik elköteleződés mentes kapcsolatokról, szexről számoltak be, azt mondják, hogy leginkább az örömszerzés motiválja őket, saját szexualitásuk megismerése és kibontakoztatása, valamint önbecsülésük javítása. A nemzetközi kutatások (Schmitt et al, 2017) azt mutatják, hogy

azok az emberek, akiknél magas a nárcizmus mértéke, azoknál jellemző ez a személyiségvonás és nagyobb valószínűséggel keresnek egyéjszakás, rövid távú kapcsolatokat, szexelnek olyanokkal, akik már kapcsolatban állnak, vagy csalják meg saját párjaikat.

Bár a rövidtávú, elköteleződés nélküli kapcsolatok, flörtök, „nyári kalandok" rövid távon pozitív hatással lehetnek az önértékelésre, sok kockázatot is rejtenek magukban: a szexuális úton terjedő betegségek és a nemkívánt terhesség lehet az első, ami eszünkbe jut, de a mentális egészségre gyakorolt hatás sem elhanyagolható. A sok pozitív tapasztalat mellett gyakori, hogy a kaland olyan hatást vált ki valakinél, amire nem is számított, ilyen lehet például a zavartság, lehangoltság, az alacsonyabb önértékelés, burn-out vagy akár depresszív tünetek és annak az érzése, hogy valami rosszat tettek, ami később akár még szexuális diszfunkciókhoz is vezethet (Vrangalova, 2014).

Az eredmények azt mutatják, hogy a „nyári kalandok" iránti vágyat nem nőjük ki, vagyis az életkor előrehaladtával mind a nők, mind a férfiak gyakrabban létesítenek alkalmi kapcsolatokat, attól függetlenül, hogy mit gondolnak erről. A szocioszexuális érték ettől még tud változni az életkorral, ezt azonban az is befolyásolja, hogy az egyén talál-e hosszútávú partnert és számára mennyire kielégítő az a kapcsolat. A szociszexualitás értéke azonban egy korábbi visszafogottról magasabb irányába is változhat akkor, ha elkötelezett kapcsolat mellett is van alkalmi sikerélménye az egyénnek – minden kockázat nélkül, ez azonban a félrelépések esélyét és számát növelheti.

A nemzetközi, de a magyar mintán is végzett kutatások eredménye is azt mutatja, hogy a férfiak esetében a szocioszexuális orientáció értéke nagyobb, mint a nőké, az ő körükre így jobban jellemző az alkalmi kapcsolatok iránti vágy és azok gyakorlása is. Ezt a nemi eltérést azonban magyarázhatják azok a még mindig erőteljesen jelenlévő előítéletek és attitűdök, melyek az alkalmi kapcsolatokba bonyolódó nőket megbélyegzik. Mindenki ismeri a nőket megbélyegző, férfiakat felmentő közhelyeket és valamiért a „hódító" férfiakra olyan kifejezéseink vannak, mint „nőcsábász, játékos, szoknyavadász, szívtipró, donjuan" – csupa erőt sugalló szavak, míg a nők esetében csak a „ribanc" szinonimái közül válogathatunk. Természetes dolog, ha a szocioszexualitás két ellentétes pólusán álló ember nem érti meg egymást, elutasítóan éreznek egymás és a másik életmódja iránt – hiszen mindenkinek joga van az érzéseihez. Azt azonban érdemes lenne mindenkinek közelebbről megnéznie, hogy vajon miért érez ennyire másként a férfiakkal és a nőkkel kapcsolatban?

A nyár különösen a kalandok, a flamingós lányok és a labdázós srácok flörtölésének ideje, ez a kettős mérce azonban olyan mélyen gyökerezik még a legfelvilágosultabb kultúrákban is, hogy akárhogyan is végződik az ő történetük is, a szerepek már az elején leosztottak, az incel-logika ismerős: a labdázós srácból hős vagy áldozat lesz, a flamingós lányból viszont mindenképpen ribanc.