Újévi fogadalmak júliusban? Miért ne?

Bár a naptár szerint januárban kezdődik az "új év, új élet", sokan a téli időszakban mégsem érzik azt a lendületet, ami a tervezgetéshez, célok kitűzéséhez szükséges lenne. Az, hogy ki milyen időszámítás szerint él, teljesen egyedi, az iskolarendszerünkben szocializálódva pedig sokakban rögzült az a felosztás, mely szerint a nyári időszak a pihenésé, ősszel pedig kezdődik az igazi új év. Persze felnőttként gyakorlatilag lehetetlen tartani a majd' három hónapos nyári szünetet, ez az időszak sokak számára így is inkább a pihenésről, töltődésről és a mentális értelemben vett új évre való felkészülésről szól. Miért is ne lehetne ebben az időszakban fogadalmakat kötni? Lehet, sőt, kifejezetten érdemes, hiszen a naptári év felénél járunk, ez tökéletes időszak a visszatekintésre is: Mennyi minden történt az év első felében, mit sikerült megvalósítani és mi van még hátra. A következő szempontok pedig segíthetnek abban, hogy a fogadalmakból tervek legyenek és a hozzájuk szükséges motiváció is megszülethessen.

Amikor valaki megáll picit és hátratekint a mögötte álló időszakra, kissé sarkítva két dolog történhet: a büszkeség vagy a lehangoltság érzelmi állapotait tapasztalja meg az illető, attól függően, milyen arányban sikerült megvalósítania terveit. Aki még nem ott tart, ahol szeretne, érdemes ha figyelembe veszi azt, hogy a fejlődés sokszor nem látványos, az hogy még nem tart ott, ahol szeretne nem jelenti azt hogy nem halad egyáltalán, a fejlődés útja pedig sosem lineáris, a megtorpanások, visszalépések természetesek. A nyári vissza-és előretekintés éppen ezért jó lehet: sok minden történhet még az év hátralevő részében. Ilyenkor érdemes pár kérdésre fókuszálni:

Visszatekintve az elmúlt nagyjából fél évre, melyek voltak a sikerélmények?

Itt pedig nem kell a legnagyobb dolgokra gondolni, a siker minden helyzetben mást jelent. Teljesen másképp értelmeződik a siker egy életének felfelé ívelő szakaszában lévő embernek, aki jó anyagi körülmények között, stabil támogató háttérrel maga mögött abban a helyzetben van, hogy elég csak magára figyelnie, mint például egy bántalmazó kapcsolatból éppen frissen elvált háromgyerekes egyedülálló édesanyának vagy egy depresszióból gyógyult embernek.

Visszatekintve melyek azok a tulajdonságok, képességek, amelyekben sikerült fejlődni?

A fenti példák is mutatják, hogy életünket, sikerélményeinket nem érdemes másokéhoz hasonlítgatni, azonban saját magunkkal versenybe szállni már egészen mást jelent. Természetesen itt is érdemes figyelembe venni a különböző életszakaszokat: lehet, hogy jobb voltam valamiben a húszas éveim elején, mint például a postpartum időszakában, ezt azonban nem lenne fair összehasonlítani. 

A változásra érdemes tulajdonságokat azonban érdemes lehet leltárba szedni, ezek formálásához pedig nem gyengeség segítséget kérni.

Mikor éreztem magam a legboldogabbnak, leginkább kiegyensúlyozottnak? Kik vettek akkor körül, hol voltam, mit csináltam?

Ez a szemlélet segíthet a határaink megismerésében, azok esetleges újraírásában, de a komfortzóna feltérképezésében is. Mindezek ismerete pedig elengedhetetlen akkor, ha valaki változásokat szeretne elérni életében. A határok ismerete azért is fontos, hogy tisztában legyünk a mértékkel: egy vágyott énkép vajon mennyire elérhető és mekkora része elérhetetlen?

A nyári időszak, a talán kicsivel több szabadidő és feltöltődés a tervezés mellett az önismereti munka ideje is lehet – ez pedig igazán jó befektetés, ahogy a fenti szempontok is mutatják, nagyban segítheti a tervek, célok, álmok megvalósítását.