"Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz abban az esetben érdemes fordulni, ha "csak" az általunk elkövetett diszkriminációra kívánunk fényt deríteni. Ha összetettebb a probléma, például nemcsak elbocsátásunk miatt, hanem esetlegesen ki nem fizetett bérünk miatt is szeretnénk afféle revansot venni, érdemesebb bírósághoz fordulnunk. A hatóság jogköre ugyanis nem terjed ki arra, hogy anyagi kárpótlásra kötelezze a munkáltatót. Legfeljebb pénzbírságot róhat ki - amely viszont nem a dolgozó számláját gyarapítja, a munkavállalónak anyagi haszna nem származik az eljárásból" - mondta el Gyarmati Edit.
Legfeljebb 105 nap múlva döntenek
Diszkrimináció esetén viszont egyértelműek ők a legajánlottabbak: hiszen a hatóságnak a kérvény elbírálása után 75 (de maximum 105) nap alatt pontot kell tennie az ügy végére. A bírósághoz fordulók pedig a tapasztalatok alapján lassabban érvényesíthetik érdekeiket.
Évi 26 ezer panasz az USA-ban
Az Egyesült Államokban 1964-ben állították fel az állami esélyegyenlőségi hivatalt, EEOC (Equal Employment Opportunity Commission) néven. A 2004-es évben 26 ezer panasz érkezett munkahelyi diszkriminációval kapcsolatban, a hivatal 100 millió dolláros kártérítésre kötelezte a munkaadókra. Érdekesség, hogy a panaszok 60 százaléka alaptalannak bizonyult. A hatóság a másik fő munkahelyi problémaként a szexuális zaklatást tartja számon. Ebben a témában 13 ezer beadvány érkezett, 15 százalék férfiaktól...
Ami alapján nem lehet diszkriminálni:
nem
faji hovatartozás
bőrszín
nemzetiség
nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozás
anyanyelv
fogyatékosság
egészségi állapot
vallási vagy világnézeti meggyőződés
politikai vagy más vélemény
családi állapot
anyaság (terhesség) vagy apaság
szexuális irányultság
nemi identitás
életkor
társadalmi származás
vagyoni helyzet
foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama
Oroszi Babett