Teljesítmény és fizetés: csak a magyarok töredéke hisz a kapcsolatban

Idén már kevesebb magyar tart állása elvesztésétől, azonban minden hatodik dolgozó kifejezetten tart az álláskereséstől - derül ki a 2010-es "legjobb munkahely" felméréséből. Csak minden negyedik-ötödik magyar dolgozó gondolja azt, hogy teljesítménye közvetlen hatással van a fizetésére.

Sokéves átlagban csupán minden negyedik-ötödik magyar dolgozó gondolja úgy, hogy teljesítménye közvetlen hatással van a fizetésére, illetve, hogy cégénél a munkatársakat a vállalat eredményeihez való hozzájárulás alapján ismerik el és fizetik meg - mondta az [origo]-nak Vida Zoltán, a Hewitt szakértője.

A fizetés igazságosságával való elégedettség 40 százalék alatti (mind külső, mind belső összehasonlításban), és rendkívül alacsony a vállalat sikereihez való hozzájárulás elismerésének megítélése is.

Szakértők szerint a fizetésnek nem az abszolút értéke számít, hiszen például Ausztriában, ahol a magyarországinál jóval magasabb az átlagos bérszínvonal az elégedettség épp csak meghaladja a magyar szintet. A konkrét összegnél sokkal fontosabb a kompenzáció teljesítményarányossága - az, hogy a dolgozók érezzék: ha jobban dolgoznak, többet is keresnek, és jobb teljesítményükért el is ismerik őket.

A teljesítményalapú javadalmazás szerepe látványosan megnőtt a magyar vállalatok körében. A Hewitt adatai szerint, míg 10 évvel ezelőtt a vállalatoknak mindössze egynegyede alkalmazta a teljesítményalapú változó bérek rendszerét, addig ez az arány az elmúlt években 70 százalék fölé emelkedett.

Kevesebb a lélekben felmondottak száma

A gazdasági és társadalmi változások a munkavállalók hozzáállását, motivációját is erősen befolyásolják - mondta Bakos Réka, a Legjobb Munkahely felmérés eredményhirdetéskor.

Néhány évvel ezelőtt még a pozitívan nyilatkozó kollégák voltak többségben a vállalatoknál, és kevesebben voltak, akik maradni is szerettek volna. Még kisebb volt azok köre, aki valamit tenni is hajlandóak lettek volna a cég sikereinek érdekében. Bakos Réka szerint a válság alatt egyre többen nyilatkoztak úgy, hogy maradni szeretnének cégüknél - a válságban a saját célok kerülnek előtérbe, és a dolgozók inkább a "székükbe kapaszkodnak".

2010-ben ugyanakkor megnőtt azok aránya, akik hajlandóak tenni a vállalatért és pozitívan nyilatkoznak cégükről. Idén kevesebben tartanak állásuk elvesztésétől, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a munkaerő-piaci esélyekkel kapcsolatos tavaly megrendült magabiztosság nem állt helyre. Minden hatodik dolgozó kimondottan tart az álláskereséstől, és a megkérdezettek közel harmada hosszas utánajárással számol, amennyiben új munkahelyet kellene keresnie.

A lélekben felmondottak száma tehát apadt, a munkavállalók elkötelezettsége pedig nőtt - ez a 2010-es felmérés fő tanulsága. Lélekben felmondott dolgozónak hívják azt a munkavállalót, akit sem érzelmi, sem racionális indokok nem késztetnek arra, hogy a cégnél maradjon, igazából csak egy jobb ajánlatra vár - magyarázta Bakos Réka.

Bakos Réka szerint az évek múlásával egyre nagyobb jelentősége lett a vállalati hírnévnek, illetve annak, hogy a cég mennyire tartja be a dolgozóknak tett ígéreteit. Az érdemek elismerése, a megfelelő karrierlehetőségek, a felső vezetés emberközpontúsága, valamint a vállalat hitelessége az, amelyek a munkavállalókat leginkább motiválják munkájuk során.

A díjazott cégek

Az Aon Hewitt felmérésének eredményei alapján a legjobb magyar munkahely a nagyvállalatok között idén a McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft. lett, míg a 250-1000-es létszámú vállalatok kategóriájában 2009-hez hasonlóan az FGSZ Földgázszállító, az ennél kisebb cégek versenyében pedig - megismételve tavalyi eredményét - a Kulcs-Soft nyert.

A felmérés tizedik évfordulója alkalmából átadták az évized munkahelye díjat is, amelyet a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. nyert el. A Világgazdaság-Hewitt Legjobb munkahely felmérése keretében 2010-ben immár tizedik alkalommal díjazták a cégeket. Az idei felmérésben közel 150 vállalat több mint 30 ezer munkatársa és több mint 700 felsővezetője vett részt.