Munkaügyi perszemle (2) - Jogszerű felmondás, a munkáltató fizetett

Sorozatunk második részében a munkavállaló nyert pert munkáltatója ellen. A gyógyszeripar szakasszisztenst munkáltatója többször figyelmeztette írásban, majd a jutalmat is megvonta tőle. A munkavállaló a rossz munkahelyi légkörre hivatkozva rendkívüli felmondással élt, melyet munkáltatója jogszerűtlennek talált, ezért bírósághoz fordultak. A Munkaügyi Bíróság jogszerűnek ítélte a felmondást: ezúttal a munkáltató fizetett. 

A gyógyszeripari szakasszisztens csaknem 30 évig dolgozott az alperes jogelődjénél. A munkáltató írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest, majd a következő hónap elsejével a munkavállalónak járó, havi rendszeres jutalmazást is beszüntette. A munkáltató arra alapozta figyelmeztetését: a munkavállaló munkatársaival szemben minősíthetetlen, durva hangnemet használ, miközben sérti a munkafegyelmet és a törvényes munkaidőt.

Írásbeli figyelmeztetés gazdasági károkozásért

Az alperes mintegy négy hónappal később ismételten írásban figyelmeztette az alkalmazottat, azzal az indokkal: az éjszakai ügyelet alkalmával a felperes személyes kódjával adott ki különböző gyógyszereket, miközben ügyeleti díjat sem számolt fel. A munkavállaló éjszaka nem ügyelhetett, személyes kódját sem adhatta volna ki. Az alperes szerint így gazdasági károkozás miatt is felelősségre vonható.

Rendkívüli felmondás második figyelmeztetésre

A második írásbeli figyelmeztetést követő két héten belül a felperes rendkívüli felmondással élt, azzal az indokkal: a munkáltató koholt ürügyekkel szerette volna őt ellehetetleníteni a munkahelyén. A felperes úgy értékelte a történteket: a munkáltató zaklatása lehetetlenné tette a munkaviszony további folytatását.

A megrovás rossz munkahelyi légkörhöz vezetett

Az elsőfokú bíróság úgy találta: az írásbeli figyelmeztetések a Munka Törvénykönyve szerinti intézkedések, ám ezek kiadására az alperes Kollektív Szerződés hiányában és ennek felhatalmazása nélkül nem lett volna jogosult. A bíróság első fokon tartalmában is jogellenesnek minősítette az írásbeli figyelmeztetéseket, mivel a munkáltató habitusa és alaptalan szóbeli, írásbeli figyelmeztetései olyan feszült viszonyt alakítottak ki, amelyben a felperes tovább már nem tudta tovább folytatni a munkát.

Első fokon helytálló a rendkívüli felmondás

A felperes jogosan élt a rendkívüli felmondás eszközével: törvényes határidőn belül, több hónapos folyamat eredményeként gyakorolta ezt. A bíróság az alperest első fokon 90 nap felmondási idő és hat havi végkielégítés megfizetésére kötelezte.

Az alperes fellebbezett

Az alperes azonban fellebbezett az ítélettel szemben. A munkáltató ugyanis azt állította: a figyelmeztetés nem minősül a Munka Törvénykönyve 109.§. szerinti intézkedéseknek, mivel a munkáltató jogkövető magatartásnak megfelelően hozta meg azt. Az írásbeli figyelmeztetést pedig azzal indokolták: a felperes a megadott időpontban nem dolgozott. Mivel a felmondást megelőző időszakban a munkáltató és a munkavállaló - utóbbi betegsége miatt még csak nem is találkozott, a rendkívüli felmondás nem magyarázható a felperes rossz munkahelyi közérzetével.