Vágólapra másolva!
Szombaton a Megyeri úton futball volt a javából. Bármely komoly bajnoksággal rendelkező országban mosolyt fakasztana, ha egy szaklapban pozitívumként emelnék ki egyik vagy másik csapat hozzáállását vagy tetszetős játékát, hiszen profi labdarúgóktól ez alapkövetelmény, de az utóbbi idők futballborzalmait figyelembe véve  mégis külön kell szólni az Újpest-Kispest találkozóról, amelyen a házigazdák 7-2-re verték a Honvédot.

Az Újpest kitűnő játékában természetesen túlzás lenne meglátni a sötétségből kivezető alagút végén derengő fényt, de a lilák teljesítménye mindenképpen üde színfoltként díszeleg majd az idei bajnokság krónikájában. A sokat nélkülöző, gólokra, játékra éhes szurkolók végre igazi örömfutballt láthattak. Kár, hogy tömegről nem beszélhetünk, hisz mindössze háromezren ültek a lelátón, de a magyar futball mellett végsőkig kitartó drukkerek kivárták a nagy élményt, és szombat délután meg is kapták.

Hogy kicsúszott eredményről van-e szó, vagy a lilák felemelkedéséről, még nem tudni. Egyelőre korai lenne bármilyen következtetést levonni, mindenesetre a múlt heti háromgólos zalaegerszegi győzelemnek és a Kispest legyalulásának köszönhetően igencsak megnőtt az újpestiek respektje.

Azon ritka pillanatok egyikét is megélhettük, amikor Kisteleki István maradéktalanul elégedetten állt fel a kispadról, sőt még a vasárnapi televíziós összefoglalóban is széles mosollyal az arcán diskurált Knézy Jenővel. A mester - bár még mindig óvatos a bajnokság kimenetelét illetően, s kitart az eredetileg kitűzött cél, a negyedik hely mellett - nem fukarkodott csapata dicséretével, és mindenekelőtt azt jelölte meg pozitívumként, hogy végre sikerült az év eleje óta ígért látványos játékot megvalósítani.

Indokolt volt Kisteleki mosolya, hiszen a bajnokságot gyengécskén kezdő Újpest magára talált, és az eddig lezajlott nyolc forduló legtöbb gólt hozó (9) meccsét játszotta. Persze ahhoz, hogy egy csapat hét gólt hinthessen, megfelelő ellenfél is kell, s ami azt illeti, a Kispest már gyakorolta ezt a szerepet az idén. A negyedik fordulóban a gólok számát tekintve második helyre rangsorolt mérkőzésen szintén a Kispest volt a szenvedő alany. Akkor "mindössze" hatot kapott a Győrben.

Kisteleki Istvánhoz hasonlóan a mezőny legjobbja, Dvéri Zsolt - aki egy gólt szerzett és további négyből is alaposan kivette a részét - is úgy látja, hogy végre egységes csapat alakult Újpesten.

- Mi a titka a látványos javulásnak?
- Talán a szerencse is mellénk állt, de úgy érzem, hogy végre összeáált az együttes - mondta a középpályás. - A rengeteg munka meghozta az eredményt, és most már egymásért hajtunk.

- Mi volt az előzetes elvárás?
- Természetesen itthon akartuk tartani a három pontot, de erre azért mi sem számítottunk.

- Esetleg kicsúszott eredmény volt?
- Az ilyen mérkőzések benne vannak a csapatban, s ha elkapjuk a fonalat, bármi megtörténhet. Idén már rúgtunk hármat a ZTE-nek, négyet a Vasasnak, és tavaly is számtalanszor megvillantunk. A baj az, hogy néha mi is beleszaladunk egy-egy nagyobb vereségbe, ami meg is látszik a gólkülönbségünkön. A lényeg azonban az, hogy látványosan és eredményesen játszottunk.

- Ennyire fontos a látványos játék? Nem megy az eredmény rovására?
- Szeretnénk kiszolgálni a drukkereinket, akik megérdemlik ezt az igyekezetet, hiszen ők alkotják az ország egyik legjobb szurkolótáborát. Amúgy nem esik nehezünkre, mert az egész csapat támadó felfogásban játszik. Egyszerűen szeretünk focizni és gólokat rúgni.

Kovács Iván

Korábban:

Újpesti gólzápor a Kipest ellen