Reuters: az elemzők jövőre sem várnak gyorsulást

A Reuters által megkérdezett elemzők novemberben jelentősen csökkentették előrejelzéseiket a gazdasági növekedésre, és a jelen pillanatban a jövő évre sem várnak gyorsulást. Gátszakadásszerűen csökkentek viszont a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó előrejelzések, miközben az inflációs jóslatok belül maradtak a jegybank által előirányzott célon.

Elemzők számára először augusztusban vált világossá, hogy a világgazdaság lassulásának hatása a magyar gazdaság növekedésére is hatással lehet, a változás mélysége azonban csak az elmúlt két hónapban tudatosult - írja a Reuters novemberi előrejelzésében. Az októberi felmérésben 27, illetve 28 bázisponttal csökkent a 2001-re, illetve a 2002-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzés, a novemberi, 2001-re szóló átlagos előrejelzés újabb 10 bázispontot vesztett, és mostanra az elmúlt két évben először 4 százalék alá, 3,93 százalékig jutott. (Egy éve még 5,5 százalék körül volt ez az érték.)

A változás a jövő évre még markánsabb: a konszenzus újabb 26 bázisponttal, 3,95 százalékra csökkent. Az elemzők ez év harmadik negyedévére már jelentős lassulást jeleznek előre a második negyedéves 4 százalékos növekedéshez képest. A 3,65 százalékos konszenzus 23 bázisponttal kevesebb, mint az októberben várt, a szeptemberi várakozásnál pedig már 42 bázisponttal alacsonyabb.

A lehűlést még látványosabban jelzik az ipari termelés bővülésére vonatkozó előrejelzések. Erre az évre átlagban 4,39 százalékos bővülést várnak az elemzők, 1,1 százalékponttal kevesebbet, mint októberben. Egy éve még 17 százalék körül volt az ipari termelés bővülésére vonatkozó várakozás. A felmérés szerint jövőre is csak szerény mértékben, 6,87 százalékkal gyorsul az ipari termelés. (A múlt hónapban még 8,65 volt az elemzői konszenzus.)

A hétfői jegybanki kamatvágás után elemzők a jövő hónapban újabb negyedszázalékos kamatszint csökkenést várnak. Az erősödő forint árfolyamában ugyanakkor korrekcióra számítanak az év végén az elemzők.

Szilárd egyensúly, csökkenő infláció

Miközben a gazdaság lassul, egyensúlya az előrejelzések szerint az eddigi várakozásnál is szilárdabb marad. A múlt hónapok kedvező fizetési mérleg adatainak hatására eddig is csökkentették deficit-előrejelzéseiket az elemzők, a novemberi változás azonban gátszakadásszerű. A konszenzus erre az évre 530 millió euróval csökkent, 1,26 milliárd euróra, és ezzel jelentősen a tavalyi 1,62 milliárdos hiány alatt marad. Jövőre az elemzők szerint romolhat a mérleg, de a konszenzus 2002-re 430 millió euróval, 2,03 milliárd euróra csökkent. Ez lényegében az a szint, amit eredetileg a kormányzat - és az elemzők is - várnak.

Az infláció lassulása az elemzők szerint tovább folytatódik, bár az év hátralévő részében már nem számíthatunk az elmúlt hónapokhoz hasonlóan gyors ütemű csökkenésre. A konszenzus előrejelzés szerint az infláció az októberi 7,6 százalék után novemberben és decemberben is 7,3 százalék lesz, 9,2 százalékra csökkentve az éves átlagos rátát, ami némileg alacsonyabb a múlt évi 9,8 százaléknál. Jövőre azonban már 5,9 százalék lehet az átlagos éves infláció - 5,4 százalékos decemberi szint mellett. Ez belül van az MNB 3,5-5,5 százalékos célsávján, igaz, hogy eszerint az elemzők a jegybanknál nagyobbnak ítélik meg az inflációs nyomást. A jegybank e héten közzétett jelentésében 4,3 százalékos inflációt jósolt a jövő év utolsó hónapjára.

Lejtmenetben a kamatok

A mérséklődő belföldi és külföldi infláció és a világpiaci kamatok csökkenése nyomán a magyar kamatok további csökkenésére számítanak az elemzők. A hétfői, 50 bázispontos kamatcsökkentés után a Monetáris Tanács valószínűleg nem nyúl újra a kamatszinthez november 19-ei ülésén, decemberre azonban 15 elemző közül 11 újabb kamatcsökkentést vár (tízen 25 bázispontot, egy elemző pedig újabb 50-et). Valamennyi elemző azt várja, hogy január végéig csökkennek az MNB kamatai, és a konszenzusos előrejelzés szerint jövő év végéig mindösszesen 175 bázisponttal csökkenhet az MNB jelenleg 10,25 százalékos kéthetes betéti kamata.

Ez valamivel kevesebb, mint az infláció addigra várt 220 bázispontos csökkenése, így az egyidejű inflációhoz mért reálkamatok növekedése jelezhető előre. A külföldi befektetők hozamát a magyar papírokon emellett tovább növelheti, hogy - a várakozások szerint - tovább erősödik a forint. A konszenzusos értékek szerint az év végére az elemzők az euró ellen 251,33-as árfolyamot valószínűsítenek - gyengébbet, mint a csütörtöki 249-45/75-ös zárás -, de január végére már 250,70, a jövő év végére pedig 246,24 a konszenzus.

A kamatesés az állampapírpiacon is folytatódhat, bár az utóbbi két hétben már mintegy 60 bázisponttal mérséklődtek a hozamok. A csütörtöki 8,53 százalékról a konszenzus szerint az év végéig 8,46 százalékra eshet a hároméves államkötvény hozama, míg a 12 hónapos kincstárjegy hozama 9,68 százalékról 9,53 százalékra csökkenhet. Ezek az értékek 20, illetve 14 bázisponttal alacsonyabbak a múlt hónapban előre jelzettnél, ami azt mutatja, hogy a piacon bizakodóra fordult a hangulat; szeptemberben és októberben a hozam-előrejelzések még emelkedtek.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Makró - az Üzleti Negyed rovata