<P class="MsoNormal">A teljes uniós agrártámogatás növelné az egyenlőtlenséget

Az Európai Bizottság szerint a csatlakozásra esélyes országok agrártermelőinek jövedelme a taggá válás utáni első években még akkor is átlag 30 százalékkal nőne, ha egyáltalán nem részesülnének a közvetlen uniós agrártámogatásokból. Ha a tagjelölt országok temelői a csatlakozáskor a támogatások 100 százalékát megkapnák, jövedelmük egyik napról a másikra több mint a kétszeresére emelkedne - állapítja meg a bizottság által készített jelenés.

A bizottság mezőgazdasági főigazgatósága által készített elemzés egyik fő következtetése az, hogy a csatlakozás után mindenképpen jelentősen emelkedni fog a tagjelöltek gazdálkodóinak jövedelme, miközben a kibővített uniót nem fenyegetik nagyobb piaci egyensúlytalanságok.

A jelentés ugyanakkor alátámasztja a bizottságnak azt az álláspontját, amely szerint a tagjelölt országokban súlyos társadalmi torzulásokhoz és egyenlőtlenséghez vezetne, ha termelőik rögtön a csatlakozás után megkapnák a közvetlen jövedelemtámogatások 100 százalékát. Ebben az esetben ugyanis jövedelmük gyakorlatilag egyik napról a másikra több mint a kétszeresére nőne, ami a bizottság véleménye szerint hátráltatná a mezőgazdasági szerkezetátalakítást, és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével járna.

Franz Fischler agrárbiztos szerint a tanulmány azt a világos üzenetet közvetíti, hogy "nincsenek kitöltetlen csekkek. A tagjelölt országok csak akkor aknázhatják ki az EU-tagság előnyeit, ha teljesítik az agrártermelésre vonatkozó uniós előírásokat. Ehhez végre kell hajtaniuk a szükséges szerkezetátalakításokat, különösen az állattenyésztésben."

A bizottság mezőgazdasági főigazgatósága által készített elemzés négy feltételezett forgatókönyv alapján vizsgálja a mezőgazdasági jövedelmek várható alakulását a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt országban: a bővítés elmaradása, a közös agrárpolitika közvetlen támogatások nélküli bevezetése, a közvetlen támogatások valamilyen mértékű bevezetése, valamint "a tagjelöltek tárgyalási álláspontja", vagyis a támogatások azonnali és 100 százalékos megadása.

A bővítés elmaradása esetére a tanulmány borús kilátásokat jósol a tagjelölteknek, különösen a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés terén. Nyilvánvaló - állapítja meg -, hogy a bizottság által javasolt közvetlen támogatások (2004-ben az uniós szint 25, majd a következő két évben 30, illetve 35 százaléka) ennél kedvezőbb helyzetbe hoznák termelőiket.

Az új tagországok gazdáinak jövedelme azonban még akkor is lényegesen emelkedne, ha egyáltalán nem kapnának közvetlen támogatásokat. A bizottsági szakértők számításai szerint a legnagyobb növekedés Csehországban (60 százalék), Lettországban (59 százalék), Észtországban (55 százalék), Szlovákiában (45 százalék) és Lengyelországban (35 százalék) következne be.

(MTI)

Ajánlat:

Európai Bizottság

Korábban:

Egyenlő elbánást vár az uniótól Magyarország
(2002. február 2.)

Az unió szerint tisztességes a bővítés finanszírozására tett javaslat
(2002. január 30.)

A csatlakozók csak 2014-ben juthatnak uniós agrártámogatáshoz
(2002. január 9.)