Volt SS-tiszt pere Németországban

A hamburgi bíróságon egy volt SS-tiszt pere kezdődött. A vád szerint a II. világháborúban a most 93 éves Engelt parancsára 59 olaszt túszt végeztek ki Genovában. Az SS volt tagja évekig háborítatlanul élt Hamburgban.

A hamburgi tartományi bíróságon volt SS-tiszt pere kezdődött. A 93 éves Friedrich Engelt az ügyészség azzal vádolja, hogy a Genovában állomásozó SS-alakulat biztonsági szolgálatának parancsnokaként 1944 májusában utasítást adott 59 olasz túsz agyonlövésére.

A kivégzést bosszúból rendelte el azután, hogy korábban merényletet követtek el német katonák által látogatott mozi ellen.

Engel évtizedeken át háborítatlanul élt Hamburgban, annak ellenére, hogy 1999-ben távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte egy torinói katonai bíróság. Németország törvényei ugyanis nem teszik lehetővé külföldön perbe fogott német állampolgárok kiadatását a vádat államnak.

Tavaly az ARD televízió Kontraste című műsorának szerkesztői felkutatták hamburgi lakóhelyén, elindítva azt a lavinát, amely végül a volt SS-tiszt perbe fogásához vezetett.

Az utóbbi tíz évben több a német bíróságokon egykori náci bűnös - Anton Mallot, Julius Viel, Alfons Götzfried, Josef Schwammberger - lett felelősségre vonva a II. világháború idején elkövetett gyilkosságokért, illetve emberiség elleni bűncselekményekért.

Valamennyi tettes jóval túl volt már a nyolcvanadik életévén, ezért fölvetődött a kérdés: van-e még értelmük az ilyen pereknek.

A ludwigsburgi székhelyű, a náci bűncselekmények felderítését végző központi adatbank vezetője szerint a válasz egyértelműen igen. Kurt Schrimm főügyész a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: a perek lényege nem az, hogy rács mögé kerül-e vagy sem az egykori tettes. Mellékesnek tartja azt is, hogy a vádlottak többnyire aggastyánok.

Schrimm szerint "itt az a fontos, hogy megmutassunk az áldozatoknak és hozzátartozóiknak: nem közömbös számunkra a sorsuk. Egyúttal pedig értésére adjuk a társadalomnak is: aki súlyos vagy főbenjáró bűncselekményt követett el, az nem bújhat ki a bűn és a felelősség alól. A büntetőpereknek ugyanis közük van a bűnhődéshez is".

A ludwigsburgi főügyész szerint még mintegy húsz perre van kilátás egykori náci bűnösök ellen. A gyanúsítottak magas kora, illetve a bizonyítékok hiányos volta miatt azonban kétséges, hogy csakugyan minden esetben vádat tud-e emelni az ügyészség.

Schrimm szerint biztató, hogy ma már a ludwigsburgi központ hozzáférhet olyan archívumokhoz - például az amerikai hírszerzés (CIA) és egyes kelet-európai államok levéltáraihoz -, amelyek korábban zárva voltak előtte. "Nagy mennyiségű friss anyagra bukkantunk, amely könnyen elvezethet további vádemelésekhez. A munkánk még távolról sem zárult le" - mondta Schrimm.