Soha nem látott leletek a pekingi dínómúzeumban

Több mint  tízféle dinoszaurusz faj, köztük a Kínában valaha talált leghosszabb sárkánygyík, a 26 méteres Mamenchisaurus jingyanensis hatalmas és elevennek ható kövületei láthatók a pekingi természettudományi múzeum közelmúltban felújított dinótermében.

A korábbi négyszeresére növelt kiállítóteremben közszemlére tették az elmúlt évtizedek világraszóló kínai paleontológiai leleteit, köztük a valaha talált legrégibb virágzó növény, az Archaefructus sinensis 125 millió éves kövületét, amely az északkeleti Liaoning tartományban került elő. A múzeum egy másik szenzációja a világ egyetlen tollas dinoszaurusza, az ugyancsak Liaoning tartományban talált Jehol Biota, amelynek fellelése megerősíti a feltevést, miszerint a madarak a dinoszauruszoktól származnak.

A földtörténeti középidőben élt hüllők, ezek tojásai és láblenyomatai alkotják a radikálisan megújult és kibővült pekingi "dínómúzeum" központi darabjait. A ritka fosszíliák egy részét a látogatók meg is tapogathatják.

A múzeum egyéb ritkaságai közé tartoznak az úgynevezett csengcsiangi (Chengjiang) fauna 530 millió éve megkövült darabjai Jünnan (Yunnan) tartományból, amelyeknek felfedezése lehetővé tette, hogy 50 millió évvel korábbi időszakra vezessük vissza a legkezdetlegesebb gerincesek történetét. A paleontológiai szekció egy másik ritkasága egy ázsiai őselefánt megkövült maradványa, amelyre a Sárga-folyó mentén bukkantak - írta meg a Beijing Today című angol nyelvű pekingi lap.

Kínában az elmúlt két évtizedben óriási jelentőségű paleontológiai felfedezéseket tettek, amelyeket a pekingi természettudományi múzeum immár megoszt a nagyközönséggel is. Az augusztus végén újra megnyitott múzeumban összesen 380 pompás kövület látható, ezek 90 százaléka korábban soha be nem mutatott fosszília.