Nemcsak a spekulánsok gyengíthették a forintot

Vágólapra másolva!
A spekulánsokon kívül a magyar gazdaság fejlődésében bízó alapok egy része is eladta magyar állampapírjait a napokban - állítja a Bank of America elemzése. A Financial Times szerkesztői szerint Magyarország kedden közelebb került a pénzügyi válsághoz, amiért csak gazdaságának irányítói okolhatók.
Vágólapra másolva!
Reggel erősödik a forint/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20031203reggel.html

A magyar kormánykötvények legutóbbi tömeges eladásában az utóbbi időben először vettek részt a térségi konvergenciára játszó befektetési alapok - áll a Bank of America szerdán Londonban kiadott, a távirati iroda által ismertetett jelentésében. A pénzintézet szakértői szerint ez azért rendkívüli jelentőségű, mert az említett konvergenciaalapok (amelyek a magyar gazdaság uniósnál gyorsabb növekedésében bízva fektették pénzüket magyar államkötvénybe - a szerk.) nem fognak egykönnyen visszatérni a magyar piacra. A bank szerint a november eleji 2300 milliárd forintról a hónap 27-ére 2184 milliárd forintra csökkent a külföldi befektetők által birtokolt magyar államkötvények értéke.

A Bank of America országjelentése szerint a térségben továbbra is Magyarországon a legmagasabb az árfolyamkockázat.

Nagyobb a vártnál a novemberi államháztartási hiány/uzletinegyed/makro/20031202nagyobb.html

Hasonlóan lehangoló képet fest a Financial Times szerdai szerkesztőségi cikke a devizapiaci helyzetről: a lap szerkesztői szerint a kedd délelőtti államkötvény-aukció elmaradása után Magyarország közelebb került a pénzügyi válsághoz. Úgy vélik, hogy a befektetők bizalmatlanságáért az ország pénzügyi vezetése csak önmagát okolhatja, mert ahelyett, hogy a minden erejükkel az államháztartási hiány csökkentésére koncentráltak volna, rövid távú intézkedéssel próbálták a forint helyzetét stabilizálni - katasztrofális eredménnyel.

Eredménytelen volt a diszkont kincstárjegyek aukciója/uzletinegyed/befektetes/20031202felfuggesztettek.html

A Financial Times ugyanakkor tipikusnak mondja Magyarország példáját: az eurót mihamarabb bevezetni kívánó tagjelölteknek egyrészt drasztikusan csökkenteniük kéne költségvetésük hiányát, másrészt a büdzsében többletforrást kell találniuk az uniós támogatások fogadása érdekében. Ezért a lap szerkesztői Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak a cseh példa követését ajánlják: Csehország ugyanis csak 2009-2010-ban kívánja bevezetni az európai közös valutát.