Újabb költségvetési szigorítás következhet

A Pénzügyminisztérium legutóbbi jelentésében az áll, hogy ha szükséges, a februári megszigorításokat újabb költségvetési szigor követheti - írta a Magyar Hírlap. A szaktárca jelentése szerint ugyanis az idei évre előirányzott 4,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány reális, de feszített cél, és a 185 milliárd forintos kiadáscsökkentő programról eredeti célkitűzése csak részben teljesült. 

A kormány a múlt pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek az egy hónapja elfogadott 185 milliárd forintos kiadáscsökkentő programról készült jelentését. Ebből kiderül, hogy az eredeti célkitűzés csak részben teljesült, , írta a Magyar Hírlap. E szerint minél nagyobb részben kell ugyanis csökkenteni a működési kiadásokat, ezzel szemben a lefaragásoknál inkább programokat, beruházásokat hagytak el a tárcák.

Az elmúlt egy hónapban - mióta kihirdették a 185 milliárd forintos takarékossági programot - érzékelhetően javult a magyar gazdaság és részben az államháztartási gazdálkodás megítélése az elemzők körében. Ennek ellenére a most benyújtott jelentésben is leszögezi a Pénzügyminisztérium, hogy ha szükséges, a februári kiadáscsökkentéseket újabb költségvetési szigorítások követhetik. Az idei 4,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány (amely pénzforgalmi szemléletben 5,8 százalék lehet) a jelentés készítői szerint "reális, de feszített" cél.

A jelentés szerint a 185 milliárd forintos zárolásból a költségvetési szervek kiadásait 30 milliárd forinttal csökkentették, ezenfelül 6,2 milliárd forintos befizetési kötelezettséget írtak számukra elő. A minisztériumi programokból 100,6 milliárd forintot csíptek le, a költségvetésen kívüli szektorok (társadalombiztosítás és az önkormányzatok) mintegy 30 milliárd forinttal járultak hozzá a takarékossághoz.

A kiadáscsökkentés meghirdetése előtt Draskovics Tibor pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy minél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a működési kiadásokat. Ez nem teljesült, hiszen a 185 milliárdos csomagból ez csak mintegy 30 milliárd forintot tesz ki, írta a Magyar Hírlap. A béreken sem sokat spóroltak, hiszen a bérkiadások alig 0,2 százalékát zárolták. A jelentés szerint ez a bérpolitikai célok megvalósulását érdemben nem befolyásolja. A továbbiakról is döntött a kormány: a Pénzügyminisztériumnak április végéig kell előterjesztenie az államháztartási reform folytatásával kapcsolatos elképzeléseit.