EKB: Inflációs élmezőnyben van Magyarország

Az Európai Unióba tavaly belépett országokban - főként a balti államokban és Magyarországon - tavaly a lakossági költekezést támogatta a nagy hitelezés, miközben az inflációs várakozások növekedtek a csatlakozás miatt, közölte az Európai Központi Bank (EKB) éves jelentésében. A legnagyobb infláció Csehországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon és Lengyelországban volt, miközben a drágulás üteme meredeken csökkent Cipruson és Szlovéniában - áll a jelentésben.

Tavaly Csehországban, Cipruson, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban és Szlovákiában talált túl nagy költségvetési deficitet az EU miniszteri tanácsa, emlékeztetett az EKB kedden kiadott jelentésében. Különösen nagy, azaz 10 százalékhoz közeli vagy azt meghaladó folyómérleghiányt tapasztaltak tavaly a balti államokban és Magyarországon.

Az eurózónához való csatlakozás előszobáját jelentő ERM-II-es rendszer felé haladó új EU-tagok közül tavaly a legjobban Lengyelországban, illetve sorrendben Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon értékelődött fel a nemzeti valuta az euróhoz képest, írták a bank elemzői. Észtország, Litvánia és Szlovénia már tavaly júniusban belépett az ERM-II átváltási mechanizmusba.

Fokozatos növekedés van az euróövezetben

Az Európai Központi Bank szerint az euróövezetben fokozatos a gazdasági növekedés, és alig érződnek másodlagos inflációs hatások. A jelentés szerint számos külső és belső kockázat magyarázza a fokozatos növekedést.

Üdvözlendő, hogy az inflációs várakozások nem haladják meg a bank célszámát, amely tizenkét hónapra 2 százalék, ettől kissé elmarad a drágulás üteme, írta a bevezetőben a bank elnöke, Jean-Claude Trichet. Idén az év elején a nagy pénzkiáramlás és a meredek hitelbővülés kockáztatja az árstabilitást, habár belső árnyomást nem észlelni, a jelentés szerint. AZ EKB kockázatnak tartja az olaj jelenlegi árát is.

[origo]/MTI