Több madártetemre számítanak az átvonulás miatt

Vágólapra másolva!
Egy hónapon belül közel 400 madárfaj, több millió példánya érkezik Magyarországra. Az [origo] által megkérdezett ornitológus szerint a madárvonulások idején mindig megnő az elhullott madártetemek száma, az azonban kiszámíthatatlan, hogy emiatt megugrik-e a madárinfluenzás esetek száma is. Az állategészségügyi hatóságok nem készülnek rendkívüli intézkedésekkel a madárvonulás miatt.
Vágólapra másolva!

A madárvonulás miatt valószínűleg több madártetememet találnak majd Magyarországon, az viszont bizonytalan, hogy emiatt megugrik-e a madárinfluenzás esetek száma - közölte az [origo]-val Drexler Szilárd, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa.

Az ornitológus szerint a tavaszi madárvonulások idején mindig sok madár hullik el, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy a vándormadarak mekkora része tér vissza fertőzötten Afrikából. Drexler szerint problémát okozhat viszont, hogy ezekben a hetekben érkeznek a récefélék, amelyek tünetmentesen hordozzák a madárinfluenza vírusát.

A madárvonulás miatt a hatóságok nem számítanak arra, hogy megugrana a madárinfluenzás esetek száma, emiatt rendkívüli intézkedésekre sincs szükség - közölte az [origo]-val Bognár Lajos, a főállatorvos helyettese. Bognár hozzátette: az egésszségügyi hatóságok jelenleg is megvizsgálnak mindegy gyanús madártetemet. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, miután szerdán egy gólyafészek építésben vett részt, megerősítette: a május elejéig tartó tömeges madárvonulással nem nő a járványveszély.

Tavasszal közel 400 madárfaj több millió példánya érkezik Magyarországra. A vándorló madarak (füsti fecske, fülemüle) több mint 40 százaléka Afrika déli részéről érkezik, 30 százalék (bölömbika, fürj, bíbic) a Földközi-tenger környékéről repül hozzánk. Közel 10 százalék pedig úgynevezett kóborló madár, amely a környező országokban tölti a telet, mint például a bütykös hattyú.

Drexler az [origo]-nak elmondta: a néphagyomány szerint februárban elsőként a kékgalamb érkezik meg, általában Bálint napján, majd pedig a mezei pacsirta bukkan fel Zsuzsanna-napján. A korai érkezők közé tartozik még a barátposzáta, a seregély és a bíbic, amelyek több ezres csoportokban érkeznek, és főként a mezőgazdasági területeket lepik el.

Az énekesmadarak után érkeznek az olyan vízparton élők, mint a vadkacsák, a récék vagy a libák. Ezt követően márciusban várható a fecskehullám: a füsti és a molnár fecskékből csaknem 150-150 ezer pár érkezik jön. Többek között olyan sarlós fecskék is, amelyek levegőben töltik életük 90 százalékát, többek között repülés közben alszanak és táplálkoznak. A gólyák többsége pedig várhatóan áprilisban érkezik meg.

Az MME, az "Éledő Tavasz" program keretében próbálja az érkező madarak figyelésébe bevonni a lakosságot. A Birdlife nemzetközi civil szervezettel közösen működtetett honlapon, a springalive.net-en Európa-szerte bárki jelezheti, ha madarat észlel. Magyarországon többek között eddig egy kakukk, egy füsti és egy sarló fecske megérkezését jelezték. Fehér gólyát a madárjelentő honlap szerint egyelőre nem láttak Magyarországon.

Szabó András