Vágólapra másolva!
Újra győz az evolúcióelmélet?
Vágólapra másolva!

Az evolúció huszadik századi tudományban betöltött szerepét jól jellemzi Theodosius Dobzhansky elhíresült állítása, miszerint a biológiában minden csak az evolúció fényében nyer értelmet. Az evolúciós gondolat a biológián kívül számos más, születő félben lévő interdiszciplináris tudományterületen is egyre termékenyebbnek és sikeresebbnek bizonyul. Mindezek fényében különösen figyelemre méltó, hogy az evolúció elméletének társadalmi fogadtatása továbbra is a születésének körülményeit idéző viharokat kavar.

I. Az értelmes tervezettség (intelligent design, ID) problémája
Az evolúciós gondolat jelenkori ellentábora amellett próbál érvelni, hogy az élővilág létrejöttét a neodarwinista tudományos elméleteknél jóval sikeresebben magyarázza az értelmes tervezettség teremtőt feltételező fogalma. A biológiai példákra hivatkozó mozgalom William Paley természetes teológiáját újjáélesztve maga is tudományos színezetet igyekszik ölteni.

II. A tudományos elmélet fogalma
Az evolúcióelméletről kialakult kép számos felmérés fényében még a kvalifikált közvélemény köreiben is meglehetősen téves vagy szegényes. Ennek hátterében lényegében a tudományfilozófiai ismeretek hiánya fedezhető fel. Az általános kép javításának egyik kulcsa a tudományos elmélet fogalmának helyes értelmezése.

III. Evolúciós viták régen és ma
Az evolúció gondolata messze megelőzi Darwin művét, amely több tekintetben is forradalmi volt a korabeli elképzelésekhez képest. A fajok közötti leszármazási egység tézise volt azonban az, ami igazi alapot teremtett a világnézeti vitához. Ennek legendás példája a Huxley-Wilberforce összecsapás. A 20. századi "folytatás" legutóbbi esetének újdonsága az érzelmi-világnézeti elem felváltása az ID-vel mint tudományos alternatívával. De valóban tudományos-e az ID?

IV. Evolúció és evolúcióelmélet - egy fontos különbségtétel
Mind a darwini, mind pedig a neodarwinista szintetikus elmélet megítélésének előfeltétele az evolúció (ténye, jelensége) és az evolúcióelmélet közti megkülönböztetés. Darwin párhuzamosan tárgyalja mindkettőt. Az evolúció jelensége a magyarázatára szolgáló elmélettől független: az utóbbi kritikája ezért nem érinti az előbbit, amelyet számos független bizonyítékcsoport támaszt alá.

V. Az evolúció bizonyítékai
Az evolúció bizonyítékait számos tudományterület kínálja számunkra. A népszerű őslénytani kérdések helyett két alapvetést emelünk ki, amelyeken az evolúció tényéről való tudásunk nyugszik. Az egyik a biogeográfia, a másik a biológiai funkciók területéről származik.

  1. Biogeográfia, a földrajzi elterjedés és a változatok összefüggései
  2. Csökevényes szervek, "ügyetlen" megoldások

VI. Tévhitek az evolúcióelmélettel kapcsolatban
Az ID támogatói gyakran hivatkoznak az evolúciós elmélet hiányosságaira, s többnyire ebből arra következtetnek, hogy az evolúció ténye sem történt vagy történhetett meg. Néhány különösen elterjedt tévhitet veszünk szemügyre.

  1. Az evolúció az emberhez vezető út
  2. Csodára lenne szükség
  3. Az elmélet példákkal cáfolható
  4. Véletlenül nem keletkezhet új szerv
  5. Mindenkinek joga van másféle nézethez
  6. A tudomány elszegényít

VII. Az evolúció jövője
Az evolúciós elmélet számos vonatkozásban összeütközésben van hétköznapi várakozásainkkal, szemléletünkkel, ami rányomja bélyegét társadalmi fogadtatására. Noha a 20. század biológiájának uralkodó paradigmája, szélesebb körű pályafutását nehéz volna megjósolni. Jelentős meggyőző erőt képviselhet ugyanakkor, sajátos módon, a technológiai fejlemények egy csoportja: az ún. mesterséges, illetve alkalmazott evolúció, amely az elmélet diktálta mechanizmusokat technológiai szinten képes reprodukálni.


Tovább