Megállapodtak az EU-tagországok a szolgáltatási irányelvről

Politikai megállapodást értek el az Európai Unió tagországainak versenyképességi ügyekkel foglalkozó miniszterei a szolgáltatások liberalizálását lehetővé tevő jogszabályról - jelentette be a témáról hétfőn Brüsszelben folytatott tárgyalást követően az elnöklő Ausztria gazdasági minisztere, Martin Bartenstein.

Gottfried Péter címzetes államtitkár, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke késő esti sajtótájékoztatóján fontos eredménynek, kielégítő megoldásnak nevezte a megállapodás létrejöttét. A jogszabállyal a vállalkozók informáltsága javul, a kiszolgáltatottsága csökken - emelte ki.

Emlékeztetett arra, hogy az uniós alapszerződés értelmében a négy alapszabadság között a szolgáltatások áramlásának is akadálytalannak kell lennie, de az elmúlt évtizedekben a gyakorlatban a tagországok "a legváltozatosabb módon, a legkreatívabb eszközökkel" olyan nemzeti jogszabályokat alakítottak ki, amelyek miatt ez a szabadság nem tudott kialakulni. Eközben az európai gazdaság úgy alakult át, hogy a szolgáltatási szektor adja a nemzeti jövedelem legnagyobb részét, így a liberalizáció hiánya már-már elviselhetetlenné kezdett válni.

A jogszabály végső célja, hogy EU-szerte egységessé tegye a szolgáltatások piacát, és az egyes tagállamok cégei és egyéni vállalkozói könnyebben boldogulhassanak más tagországokban. Mint Gottfried Péter rámutatott, az új tagországoknak - köztük Magyarországnak - versenyképességi előnyük is van a területen.

A magyar küldöttség vezetője emlékeztetett arra, hogy eltérő ambíciókkal álltak a tagországok a dossziéhoz, Magyarország azok között a tagállamok között volt, amelyek a leghatározottabban igényelték az akadályok következetes lebontását.

A megállapodás alapjában véve követi az Európai Parlamentben tél végén elfogadott, "felvizezett" szövegváltozatot. "Hiába ért egyet mindenki, hogy érdekünk az, hogy a verseny nagyobb legyen, és a versenyképességünk növekedjen, egy sor olyan aggodalom fogalmazódott meg a tagországok egy részében, amely bizonyos korlátozások fennmaradását tartotta szükségesnek" - fejtette ki Gottfried Péter.

A szövegben a származási ország sokáig kerékkötőnek bizonyult és végül elvetett elve helyett a szolgáltatásnyújtás szabadságának elve lépett, amely mellett a fogadó ország jogosult viszont arra, hogy "meghatározott esetekben bizonyos kivételeket alkalmazzon". A magyar törekvések arra irányultak, hogy minél egyértelműbben határozzák meg ezeket az eseteket és a kivételeket, minél kevésbé tegyenek lehetővé visszaéléseket. Ugyanakkor még mindig "hosszú a kivételek listája és hosszúak a korlátozó feltételek" - ismerte el Gottfried Péter egy kérdés kapcsán.

A kompromisszumos szöveg szerint egyebek között átvizsgálják minden EU-tagország törvénykezését, és kiszűrik azokat a jogelemeket, amelyek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását. A tárgyalások végső szakaszában különös hangsúlyt kapott az, hogy a tagországok mindegyike legyen köteles beszámolni arról, hogy a kivételi lehetőségek alapján milyen jogszabályokat tart fenn, és a jogszabályok áttekintésében az Európai Bizottságnak is legyen szerepe.

A pozitív elemek között sorolta fel az államtitkár, hogy az EU egészében egyablakos rendszer lép életbe, hogy a szolgáltatást nyújtani kívánók közérthető formában és egyértelműen hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek tevékenységükhöz szükségesek. Fontos az is, hogy a szolgáltatóknak ne kelljen költséges igazolásokat beszerezniük, hanem a fogadó országoknak el kell fogadniuk a kibocsátó országban kiállított tanúsítványokat.

Az eredetileg még az előző európai bizottsági felelős, Frits Bolkestein idejében kezdeményezett javaslat jóváhagyása szinte áttörésnek számít többéves egy helyben toporgás után.

Gottfried Péter emellett arra is rámutatott: az EU-nak egész jövője szempontjából szüksége volt arra, hogy egy újabb kudarcot elkerüljön, és akár egy korlátozottabb előrelépést is megtegyen. Egyetértés van abban is, hogy az emberek mindennapjait, életkörülményeit, a gazdasági versenyképességet érintő kérdéseket kell előtérbe állítani. A téma ráadásul belpolitikai megfontolásokkal is összekapcsolódott, szerepe volt például az EU-alkotmányról tavaly negatív eredménnyel végződött franciaországi és hollandiai népszavazások kimenetelében, így nehéz volt róla lefejteni a közvetlen hatásán túlmenő kérdéseket.

A politikai megállapodás létrejötte után az Európai Parlament tárgyalja második olvasatban a direktívát, amely a végső jóváhagyást követő kihirdetés után három évvel lép életbe. A kihirdetést követő öt éven belül a jogszabály működését felülvizsgálják, amikor még tovább javítható.