Labdarúgó-válogatottunk nem megy Melbourne-be

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Népszava:


A Magyar Olimpiai Bizottság üléséről jelentjük

www.rev.hu
Papp László bokszoló otthonában az olimpiai aranyéremmel (1952). Az 1952-es finnországi olimpián 16 aranyérmet! szereztünk.

Csütörtök délután a Népstadion márványtermében ülést tartott a Magyar Olimpiai Bizottság. Az ülésen Kutas István, a MOB titkára adott részletes tájékozatót az eddigi munkáról, a magyar sportolók olimpiai felkészülésének állásáról, a kiküldetésekről és a még hátralevő idő legfontosabb feladatairól. Elmondotta, hogy 11 sportágban 305 versenyző nyolc hónap alatt 54 edző irányítása mellett mintegy 3800 edzést tartott.


Az eddig elért eredményekből megállapította, hogy azok vagy átlagosak, vagy a nemzetközi színvonal alatt vannak - egy-két esettől eltekintve. Az olimpiai keretek tagjai ugyanis ebben az időszakban nem készültek kimagasló eredmények elérésére. Ennek ellenére Iharos, Rózsavölgyi, Jeszenszky, a kajak- és kenuversenyzők, néhány vívó, úszó és tornász komoly teljesítményt nyújtott azokban, amelyekben az olimpiára számításba vették.


Az egyes sportágak jelenlegi helyzetének ismertetése közben az előadó kihangsúlyozta, hogy az atléták és a birkózók még nem nyújtották azt, amit tőlük már ebben az időszakban reméltek. Számukra azonban még több lehetőség nyílik formájukat fokozni. A kajak- és kenuversenyzők, az öttusázók, a tornászok, vízilabdázók, vívók felkészültségi foka kielégítő. Ökölvívásban csak Papp Lászlónak vannak olimpiai esélyei, az úszókban, műugrókban és sportlövőkben pedig változatlanul megvan a bizalom.

Hazánknak ebben a kierőszakolt kollektivizmusba csöppent történeti időszakában az egyén érvényesülésének szűkített csatornája az élsport felé terelte mindazokat, akik vállalkozói szellemet éreztek magukban valamelyik szakág művelésére. A kíméletlen edzések tortúráit elviselő - a társadalom alsóbb ranglétráiról feljebb lépni szándékozó rétegekből kikerült - élversenyzők előtt megnyíltak az utak a jelképes állások után járó fizetések, az egyetemi felvételik, a tiszti rang, a lakáskiutalás és a külföldi kiutazások mások által alig megszerezhető előnyeihez. Ugyanakkor a Hegyi Gyula vezette sportelnökség a felszított osztályharc ürügyén végrehajtandó vagyonelkobzások, internálások, kitelepítések és kuláklistázások lesüllyesztés elé néző rétegeiből kikerült tehetségek felé is mentőkötelet nyújtott. Lehetőséget adott számukra az élversenyzéssel járó megkülönböztetések kiaknázására. Így az 1950-es évek elejére a sportaktivitás és a sport iránti odaadás olyan légköre alakult ki, amelyben az utódjelöltek második, harmadik garnitúrája lehetetlenné tette, hogy az élsportolókat a válogatottban kivívott hely megrészegítse. Ezek a nemzedékek nem robotnak vagy mártíromságnak fogták fel az alkatuknak legjobban megfelelő stíluselemek kikísérletezésére és begyakorlására fordított edzésmunkát, hanem játéknak. Tudták, hogy ha lazítanak, már ott vannak helyükbe a többiek. (Magyarország a XX. században)


A labdarúgás helyzetével kapcsolatban Kutas István hangsúlyozta, hogy az a javaslat érkezett: ne indítsuk el a magyar csapatot az olimpián. A sport vezetésében bekövetkezett változás ugyanis akadályozta a tervszerű munkát, az idei eredmények is elmaradtak a várakozástól. Ezenkívül a labdarúgócsapat kiküldése Melbourne-be hatalmas összeget, több tízezer dollárt is igényelne. A javaslatot Kutas István beszámolója után a MOB tagjai elfogadták. Így tehát a magyar válogatott nem vesz részt az olimpiai labdarúgótornán!


Felmerült még az a javaslat is, hogy amennyiben a bledi evezős Európa-bajnokságon az egyes és a nyolcas kivételével valamelyik számban Európa-bajnokságot nyernek a magyar sportolók, úgy tagjai lehessenek a magyar olimpiai sportküldöttségnek.


Az előadó ezután a soron következő feladatokról számolt be, majd a gazdasági előfeltételeket ismertette. A továbbiakban elmondotta, hogy a magyar sportküldöttség október 28-án és 29-én indul el Budapestről, és így a legtöbb versenyző számára három, sőt négy hét is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a helyszínen, Melbourne-ben megfelelő edzéseket folytathasson. Az egyik francia repülőtársasággal megállapodás jött létre, s így két külön repülőgépen 167 hely áll majd rendelkezésre. A még hiányzó 16 helyet a menetrendszerű járatokon biztosítják.


Jelentős segítséget kapott a magyar olimpiai küldöttség a Szovjetuniótól is: október 1-15. között ugyanis Odesszából hajó indul, amely a szovjet sportolók felszerelését szállítja majd el Melbourne-be. Ezen a hajón biztosítottak megfelelő helyet a magyarok számára is, mélygépkocsikat, versenyhajókat és számos egyéb sportszükségleti cikket tengeri úton szállíthatunk Ausztráliába.


A magyar sportküldöttség valamennyi tagjának ellátására már minden intézkedés megtörtént. Melbourne-ben is lehetőség lesz az itthon megszokott ételek elkészítésére.


A magyar sportolók az olimpián piros-fehér-zöld keresztcsíkos fehér mezben szerepelnek, kivéve az ökölvívókat, akik kék mezben és fehér nadrágban lépnek szorítóba. Az olimpiai formaruha az eddigiektől eltérően zöldes színű lesz, s ehhez szürke cipőt, szürke nadrágot, illetve szoknyát és olimpiai karikákkal díszített szürke nyakkendőt kapnak a résztvevők. A melegítő bordó színű lesz, hátán ezzel a felirattal: Hungary.


Korábban a Szabad Neten:

Olimpiai felkészülésünk jelenlegi helyzete, a további tervek és feladatok

A Magyar Olimpiai Bizottság titkára olimpiai előkészületeinkről