Alkotmányos a banki különadó

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányos a banki járadékadó bevezetése, s nem sérti a jogbiztonságot a kamat- és árfolyamnyereség adó hatályba lépésének előrehozatala sem.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányos a banki járadékadó bevezetése, s nem sérti a jogbiztonságot a kamat- és árfolyamnyereség adó hatályba lépésének előrehozatala sem.

A parlament által idén elfogadott törvényi rendelkezések megsemmisítését a hitelintézeti szektor érdekképviseleti szervezetei - a Magyar Bankszövetség, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége - kérték az Alkotmánybíróságtól.

A hitelintézeteknek az államháztartás egyensúlyát javító különadókról és járadékokról szóló törvény szerint az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány kamat- és kamatjellegű bevétele után 5 százalékos járadékot kell fizetniük 2007. január 1-jétől.

Bevezetése ellen a bankok azzal érveltek, hogy a szektorra kirótt járadék sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, ütközik az Európai Unió rendelkezéseivel, továbbá - mivel a gazdasági élet szereplőit terhelő adóteher, így kirívóan eltérő lesz - a gazdasági verseny szabadsága is sérül.

Az érdekképviseletek álláspontja szerint sérti a jogbiztonságot, ha az állam hosszú tartamú jogviszonyokba anélkül avatkozik be, hogy megváltoztak volna a szerződéskötés idején alapul vett követelmények. Azzal pedig, hogy önkényesen kiválaszt egy vállalatcsoportot a magas jövedelmezőségű vállalkozások közül, hátrányos megkülönböztetést tesz.

A bankszövetség szerint a járadékadó sérti a diszkrimináció tilalmát is, mivel a jogalkotó a járadékfizetési kötelezettséggel kizárólag a hitelintézeteket sújtja, és nem terheli adóval az állami kamattámogatás valamennyi kedvezményezettjét (így például az építőipart).

A beadványban kitértek arra is, hogy a kamattámogatás önmagában nem eredményez nyereséget. Érvelésük szerint nyereségük csak abból származhat, ha a növekvő hitelkereslet kihívására a bank racionális munkaszervezéssel reagál és csökkenti fajlagos működési költségeit, így a kamattámogatás megadóztatása alaptalan.

A hitelintézeti szövetségek szerint a járadékadó bevezetésével sérül az arányos közteherviselés elve is, mert a bankokat bevételeik alapján többszörösen megadóztatják. Az 5 százalékos járadék mellett ugyanis fizetik a 4 százalékos úgynevezett szolidaritási adót is, másrészt 2006 végéig még hatályban van a 2004-ben, két évre bevezetett banki különadó is.

A kamattámogatásos hitelek után fizetendő járadékadó a hitelintézeti szövetségek szerint az Európai Unió rendelkezéseivel is ellentétes. Az EU általános forgalmi adóval kapcsolatos irányelve a szövetségek érvelése szerint nem teszi lehetővé újabb forgalmi adó típusú adónemek bevezetését, a járadékfizetési kötelezettség pedig ilyennek tekintendő, hiszen a befolyt kamatbevételt adóztatja, és nem a hitelintézet jövedelmét.

Az ágazati adó a bankszövetség korábbi közlése szerint 25-30 milliárd, a szolidaritási adó pedig 20 milliárd forintos terhet jelent az ágazatnak. Banki különadó címén (ennek mértéke a bankok választása szerint a kamatkülönbözet 6 százaléka vagy 8 százalék többlet-nyereségadó) a bankszektor 2005-ban és 2006-ban várhatóan összesen 70-80 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe.

A járadékfizetési kötelezettség az érdekképviseletek szerint a kisebb bankokat és takarékszövetkezeteket érzékenyebben érinti, mert kockázati kitettségük a kisebb üzemméret és az alacsonyabb jövedelmezőség miatt nagyobb.

A banki elvonás tervezett módja egyébként többször is változott, mielőtt a parlament elé került.

A kormány Új egyensúly című programja szerint, amit június 10-én ismertettek, még a különadó hatályát hosszabbították volna meg, kiterjesztve a biztosítókra is, ami 50 milliárd forintos bevételt eredményezett volna.

Két nappal később azonban új elképzelést ismertettek: e szerint csak a bankokat terhelte volna külön elvonás, mégpedig az állami kamattámogatásra vetítve 20 százalékos járadék, ami már csak 25 milliárddal gazdagította volna a büdzsét.

Ez azonban átgondolatlannak bizonyult, a szakértők számos kritikával illették, különösen, hogy kiemelten sújtotta volna a nagy támogatott hitelállománnyal rendelkező bankokat, köztük az állam többségi tulajdonában lévő FHB Jelzálogbankot.

Az FHB pozícióját a hír oly mértékben rontotta, hogy rövid időre tőzsdei kereskedését is fel kellett függeszteni. Egyes elemzők szerint az állam a 20 százalékos járadék bevezetése miatt a privatizáció előtt álló FHB vagyonvesztése miatt közel akkora veszteséget szenvedett volna el, mint amekkora bevételre a kamattámogatás megadóztatásával szert tett volna.

Ennek minden bizonnyal jelentős szerepe volt abban, hogy az elképzelés újra változott, s végül a kamattámogatással érintett hitelállomány kamat- és kamatjellegű bevételére vetettek ki 5 százalékos járadékot, ami már több piaci szereplő között oszlik meg, így csökkent az FHB terhelése.