Egységes természetvédelmi terület lesz a Kárpátok

A Kárpátok hegyvonulatain "osztozó" hét kelet-közép- és kelet-európai ország szerdán megállapodást írt alá arról, hogy közös intézkedéseket hoznak a hatékonyabb környezetvédelemre, a természetvédelmi területek egységes hálózatának kialakítására, a ritka állatok - elsősorban a barnamedvék, hiúzok és sasok - védelmére és ezeken keresztül az oköturizmus fellendítésére a régióban.

A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország képviselői kijevi találkozójukon megállapodtak, hogy a területükön található védett területekből és túraösvényekből egységes hálózatot hoznak létre, amely egyébként 10 százalékkal nagyobb területet jelent, mint a teljes Alpok.

A Kárpátok a világ egyik leggazdagabb élővilágával rendelkezik, és itt még megtalálhatók eredeti természetes állapotában megmaradt vidékek, amelyek eddig alig használták ki a turizmusban rejlő lehetőségeket.

Az említett országok környezetvédelmi miniszterei részvételével lezajlott háromnapos találkozó után Achim Steiner, az EU Környezetvédelmi Programjának vezetője a Reutersnek elmondta, hogy véleménye szerint a Kárpátok rövid időn belül az Alpokhoz, a Himalájához, vagy a Sziklás Hegységhez hasonlóan felkapott túra- és hegymászó célpont, a vadállatok eredeti környezetükben való megfigyelésére kiválóan alkalmas hely, vagy egyszerűen csak gyönyörű nyaralóhely lesz.

A turizmus segítségével a távoli, elmaradottabb területeken, településeken is megjelenhetnek a befektetők, ahol a szocialista rendszer összeomlása után hatalmas munkanélküliség alakult ki. Az ide érkező külföldi tőke segítségével lassítani lehetne az erdők kipusztítását, megszüntetni a túlzott vadászatot és visszaszorítani a környezetszennyezést.

A résztvevő országok jövőre ismét összeülnek, hogy az Alpokban már működő egységes természetvédelmi terület kialakítását célzó konkrét lépésekről döntsenek. Az egyik első lépésként a magyar Kék túraútvonalhoz hasonló összefüggő turistaút- és pihenőház-hálózatot állítanának fel Via Carpati néven. A megállapodás egyik legfontosabb eleme az élővilág fokozott védelme, különös tekintettel a ritka növény és állatfajokra, például a barnamedvére, a farkasokra, a hiúzra és egyes ritka sasokra.