Sinkó Eszter: Fél évig ne legyen beteg senki

A vizitdíj és a kórházi napidíj hátrányosan érinti a szegényeket, a gazdagabbak a hálapénzzel a jövőben is meg tudják kerülni a sorban állást - mondta Sinkó Eszter egészségügyi szakértő, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa a Vendégszobában. Szerinte a reformokkal járó változások miatt a betegek hónapokig orvosaikat keresve fognak kószálni a kórházi folyosókon. Sinkó Eszter tanácsa: amíg az új struktúra kialakul, addig senki ne legyen beteg.

- Milyen átalakulásokra lehet számítani az egészségügyben?[Baxxter]
- Vegyük sorra a változásokat. Egyrészt fizetni kell az orvos látogatások után, február 15-től a kórházakban 300 forintos napidíjat, a szakrendelőkben és a háziorvosnál pedig ugyancsak 300 forintos vizitdíjat. A másik változás, hogy csökken az elérhető kórházi ágyak száma, emiatt várhatóan többet kell majd sorba állni, azaz hosszabb ideig kell várakozni arra, hogy egy orvos lásson bennünket. A harmadik, hogy az orvosi és gyógyszerész kamarai tagság kötelező jellege megszűnt, ez leginkább nekik fáj, de a döntéssel a demokratikus döntéshozatal módja is csorbult. Negyedszer az orvosok kötelesek lesznek odafigyelni, hogy mit írnak fel a betegeknek. Emiatt változik a gyógyítás módja. Ötödszörre érdemes odafigyelni arra, hogy bizonyos gyógyszereket, kb. 200-300 készítményt pedig lehet majd kapni plázákban, illetve a benzinkutaknál is.

- Ön szerint mennyire szolgálja az esélyegyenlőséget a jelenleg hozott egészségügyi intézkedéscsomag? [Paranya]
- Nem szolgálja. A vizitdíj és a kórházi napidíj például rendkívül kedvezőtlenül érinteni majd az alacsony jövedelemmel rendelkezőket, akik ráadásul általában betegebbek is, mint az átlagpopuláció. Emellett a gazdagok a megnövekedett sorokat meg tudják kerülni azzal, hogy paraszolvenciát fizetnek, valamint magánorvosokat is könnyebben fel tudnak majd keresni.

- Elképzelhető, hogy nem lesz zökkenőmentes az átállás? [sbarrett]
- Biztos vagyok benne, hogy nem lesz zökkenőmentes, mivel valószínűleg a betegutakat (vagyis azt, hogy a háziorvos által beutalt betegnek melyik szakrendelésre kell mennie) nem fogják tisztességesen kidolgozni. A betegek így kószálni fognak a rendszerben, vagyis nem lesz gazdájuk. Jó fél év eltelik majd, amíg kialakulhat az új működőképes struktúra, addig lehetőség szerint senki ne legyen beteg - ez a személyes jó tanácsom!

- A teljes reformot ilyen rövid idő alatt keresztül lehet vinni? [2Bálint]
- Nem lehet, emiatt fog káosz kialakulni. A változások egy részére egyébként szükség lett volna "békeidőben" is, csak nem ilyen tempóval. Egyre több intézkedést kénytelenek késleltetni, mert az előkészítés menetrendje túl gyorsra sikeredett. A kórházi kapacitásokat le kellett volna építeni más körülmények között is, de előbb meg kellett volna erősíteni a háziorvosi rendszert és a járóbeteg szakrendeléseket, hogy felfogják a növekvő betegáradatot. Ezek azonban elmaradtak, főként ennek lesz köszönhető, hogy a betegek nem fogják tudni, kihez forduljanak majd. Ráadásul mindenütt hosszú sorokkal fognak találkozni.

- Mi lesz azokkal, akik nem fizetik a tb-t? [Kata006]
- Amennyiben a potyautasokra gondol, ők a jövőben, ha nem tudják igazolni a jogviszonyukat, akkor ellátás nélkül maradnak. Ma Magyarországon a tízmillió állampolgárból mindössze négymillió az, aki maga fizet járulékot vagy pedig a munkáltatója fizeti utána. A többiek után az esetek többségében az állam fizet. A potyautasok száma bizonytalan. De tudni kell, ha rendbe rakják a jogviszonyrendszert, akkor az államnak több százezer állampolgár után kell majd fizetni járulékot, mivel ezek többsége munkanélkülivé válik a fizetési kényszer miatt. Ezzel azonban eddig kevésbé számolt a politika.

- Mikor lesz végre Magyarországon olyan egészségügy, ahol egy rutinműtétbe nem fog belehalni az ember? [##Dávid17##]
- Jó kérdés! Az ugyan nem igaz, hogy rutinműtétben is általában meghal a beteg, de az elkerülhető halálokok csakugyan magasak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az ellátórendszer nem áll a helyzet magaslatán minden esetben. Ha a változások elérik azt a céljukat, vagyis azt, hogy a megmaradt kórházi ágyakon jó felkészültségű szakemberek megfelelő műszerekkel dolgozzanak, a beavatkozásokat megfelelően megfinanszírozza az OEP, illetve az ellenőrzésrendszer is szigorodik, akkor várható, hogy az ellátások jobb minőségűvé válnak.