Belépne a betegbiztosítási piacra az OTP

A több-biztosítós rendszer létrehozása esetén az OTP belép a betegbiztosítási piacra - közölte Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója egy pénteki háttérbeszélgetésen. Az igazgató arról is beszélt, hogy az egészségpénztárak a jogszabályok módosítását kezdeményezik, hogy ismét járjon adókedvezmény a sportcélú szolgáltatásokra.

Számos negatív hatás érte az egészségpénztárakat az utóbbi időben - állította a erendezvényen Studniczky Ferenc. Az ügyvezető igazgató furcsállja például, hogy míg az üdülési csekkek felhasználási lehetőségét az egészségügyi szolgáltatásokra is kiterjesztették, addig július 1-étől számos korlátozást vezettek be az egészségpénztárak számára.

Akkortól kezdve ugyanis 36 százalék személyi jövedelemadót kell a pénztárak által fizetett természetgyógyászati szolgáltatások, üdülés, sporteszköz-vásárlás, sporttevékenység, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, gyógyteák, fog- és szájápolók ártámogatása, valamint az életmódjavító kúrák után.

Az igazgató pozitívumként értékelte azonban, hogy a gyógyüdülés bennmaradt az adómentes szolgáltatások között, fájlalja ugyanakkor, hogy az életmódjavító szolgáltatások adómentessége megszűnik, mert így a pénztárak betegségmegelőző szerepe csökken.

A helyzet javítása érdekében a pénzárak közösen lépnek majd fel és kezdeményezik az érintett jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy legalább a sporttevékenységek finanszírozására újból járjon majd adókedvezmény.

Az egészségpénztárak könnyen betegségpénztárakká válhatnak, ha nem módosulnak a szabályok - állítja Studniczky Ferenc. Szerinte ugyanis az lehet a kiút az egészségpénztárakat működtető társaságok számára, hogy beszálljanak a betegbiztosítói szolgáltatások várhatóan felszabaduló piacára, a pénztárak pedig az ilyen szolgáltatások költségeire való takarékoskodás eszközévé válhatnak.

A több-biztosítós rendszer létrehozása esetén az OTP csoport belép a betegbiztosítási piacra - jelentette ki az igazgató. Szerinte az egészségpénztáraknak a több-biztosítós rendszerben is megmarad a kiegészítő szerepük, így például a jobb minőségű szolgáltatásokra és váratlan egészségügyi kiadásokra gyűjthetnék a tagok pénzét.

Kedvezőtlenül érintette még az igazgató szerint az egészségpénztárakat az is, hogy a jogszabályok a minimálbér 20 százalékára, azaz havi 13 100 forintra csökkentette a munkáltatók által adó- és járulékmentesen befizethető összeg felső határát. Ez ellen azonban nem tiltakoznak a pénztárak. Az OTP Egészségpénztárnál például a munkáltatók 5-6 százaléka fizet be 13 ezer forintnál nagyobb összeget, az átlagos hozzájárulás valamivel 4 ezer forint fölött van.

Studniczky Ferenc elmondta, hogy az OTP Egészségpénztár 93 ezer taggal és 4 milliárd forint feletti vagyonnal piacvezető. A teljes egészségpénztári szektor taglétszáma 5 év alatt 150 ezerről 600 főre nőtt a pénztárak által kezelt vagyon pedig 30 milliárd forintot ért el. Az igazgatótól megtudhattuk, hogy a pénztárak kifizetéseinek 60 százaléka gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre, 16 százaléka sportolásra, 7 százaléka üdülésre történt.