Legyél te is immunológus!

2007. április 27-én középiskolásoknak szóló előadások hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében az immunológiai világnap alkalmából.

A Roosevelt téri Székház első emeleti Dísztermében szokatlanul ifjú közönség gyűlt össze pénteken, április 27-én. A délelőtti ülésszakot a Magyar Immunológiai Társaság és az MTA Biológiai Osztályának Immunológiai Bizottsága szervezte azzal a határozott céllal, hogy a középiskolás korosztály, vagyis a jövendő tudósgeneráció érdeklődését is felkeltsék egy olyan kutatási témakör, illetve önálló tudományterület iránt, melyen még napjainkban is számtalan a fehér folt. Sok a kérdés, kevés a biztos válasz, ez biztosít lehetőséget arra, hogy immunológusok szinte naponta számolhassanak be újabb és újabb, az emberiség jövője szempontjából alapvető jelentőségű felfedezésekről.

A minikonferencia résztvevői ügyeltek arra, hogy mondanivalójuk, témaválasztásuk "középiskolás fokon" is élvezhető és értelmezhető legyen. Így került sor például Szekeres-Barthó Júlia professzor asszony, az MTA Immunológiai Bizottsága tagjának előadására, melyben az anyai szeretet immunológiájáról volt szó, vagy Kacskovics Imre PhD beszámolójára, aki a Fővárosi Állatkertben nemrég született orrszarvúbébi kapcsán az immuntudás továbbadásának módjaival ismertette meg az érdeklődőket.

Az ülésszakot Meskó Attila akadémikus, az MTA főtitkára, az ME előadója nyitotta meg, majd Buzás Edit előadása következett, aki Az immunsejtek miniatűr társadalma címmel tartott izgalmas, közérthető bevezetőt az immunológia világába. Szemléletes példákkal, a fiatal leendő kutatók számára feltehetően vonzó módon katonai, harcászati szókészlettel mutatta be az emberi szervezetben az immunrendszer jelentőségét, működési mechanizmusát.

Az Immunológia Világnapja logója

Buzás EditBuzás Edit

Petrányi Győző professzor, az MTA rendes tagja más szempontból közelített a témához. A változatosság az élet fennmaradásának mozgatórugója címmel vezette be hallgatóságát egy igen érdekfeszítő, összetett témába. Az evolúció tételével függött össze első kérdése, mely azt feszegette, mi volt az a hajtóerő, ami egymilliárd év alatt az emberi faj kialakulásához vezetett. Darwintól nem eltávolodva kaptuk meg a választ: a változatosság és a szelekció (az erősebb győzelme) miatt alakulhatott ki a mai ember.

Komplex genetikai rendszert kell feltételeznünk az immunrendszer bonyolult, idegenfelismerési tulajdonsága mögött. Mindez részben összefügg azzal az érdekes ténnyel, hogy földrajzi helyzettől függően a másutt élő emberek más sajátosságokkal bírnak. Csak egy egyszerű példát említünk: míg az Indiába utazók esetében elengedhetetlen bizonyos védőoltások, így a sárgaláz elleni beadása, addig a helyiek szervezete veleszületett immunitással, természetes védettséggel rendelkezik. Az emberiség eddigi, evolúciós léptékben nem túl hosszú történetét összegezve Petrányi professzor végül elmondta, hogy az immunológiai variabilitás azért alapvető jelentőségű a földi élet szempontjából, mert újabb és újabb élőlények alakulnak ki, melyekkel szemben védekezésre kényszerülünk.