A világ legveszélyeztetettebb műemlékei

Most először szerepelnek a klímaváltozás miatt végveszélybe került épületegyüttesek a leginkább veszélyeztetett műemlékek százas listáján, amelyet a World Monuments Fund (WMF) műemlékvédő világszervezet állít össze minden második évben. A listán ezen kívül háborús konfliktusok, valamint a kontrolálatlan gazdasági fejlődés miatt végveszélybe került műemlékek is helyet kaptak, köztük magyar vonatkozású helyszínek is. A hazai műemlékek 5-7 százaléka van súlyos veszélyben.

A New York-i székhelyű nonprofit civil szervezet szerdán közzétett legfrissebb listája szerint Kanadától az Antarktiszig legalább hat műemlék terület pusztulhat el hamarosan a globális felmelegedés következtében. Köztük van New Orleans történelmi városrésze, amelyet a Katrina hurrikán 2005-ben már alaposan megtépázott és bármikor jöhet még nagyobb is.

A mauritániai Chinguettit, az iszlám vallás hét szent városának egyikét a benne álló mecsettel együtt a sivatag nyelheti el. A kanadai Herschel szigeten épült bálnavadász kikötőt és a szomszédságában több ősi eszkimó települést pedig lassan ellepi a sarki jég olvadása miatt áradó tenger.

Bangladesh egésze a klímaváltozás áldozata lehet, hiszen az ország negyede a tengerszint alatt fekszik, Sonargaon-Panam középkori kereskedővárost pedig a WMF szerint az egyre hevesebb monszunesők hatására induló árvizek is elmoshatják. Ugyancsak az esőzések fenyegetik a nyugat-tibeti Ladakh székhelyét, Leh várost, ahol Kőrösi Csoma Sándor, a tibetológia magyar atyja is járt 1822-ben.

Robert Falcon Scott, a Déli-sark legendás vándorának kunyhóját az Antartktiszon ironikus módon a hó temetheti el, a globális felmelegedés jele arrafelé ugyanis éppen a gyakoribb havazás - áll a WMF honlapján megjelent beszámolóban.

A klímaváltozás mellett hagyományosnak számító tényezők is veszélyeztetik a műemlékeket. Ilyen például a háború, amelynek következtében Irak kulturális örökségének egésze végveszélybe került. A helyzet azért is különösen súlyos, mert az iraki régészeti leletek pótolhatatlan források a legkorábbi civilizációk idejéből, és elvesztésük olyan, mintha valaki tépné kifelé a lapokat egy történelemkönyvből, amelyet nem lehet újraírni - mondta Michelle Berenfeld, a WMF munkatársa. A fegyveres konfliktusok miatt van súlyos veszélyben a bethlehemi Születés Temploma, az Afganisztánban található hatalmas bamiyan-i buddha szobrokról pedig az egész világot bejárták a tálibok esztelen rombolásáról készült sokkoló felvételek.

A politikai ellentétek áldozata lehet Ciprus szigetén a pusztuló famagustai városfal, de a délszláv háború során megrongálódott szarajevói ősi városfalat sem kezdték el még felújítani, az indiai Srinagar óvárosa pedig az elhúzódó kashmíri konfliktus miatt pusztulhat el örökre.

A történelmi műemlékek sok esetben a kontrolálatlan gazdasági fejlődésnek és a rövidtávú anyagi érdekeknek esnek áldozatul. Legtöbbször az új utak, vasutak, vagy épületek építése sodorja veszélybe ezeket a műemlékeket. Erre jó példa a Gazprom orosz földgázipari monopolvállalat felhőkarcolót tervez építeni Szentpéterváron, és ez tönkreteheti a város látképét, a Tara Hill nevű írországi ősi szent magaslat nyugalmát pedig mellette épülő és a Dublin környékén lakó ingázók életét megkönnyíteni hivatott autópálya zavarhatja meg véglegesen, a fejlesztés, a modern infrastruktúra vég nélküli terjeszkedése sem veszélytelen tehát a műemlékvédők szerint.

A szír főváros, Damaszkusz lélegzetelállítóan szép és nem utolsó sorban egységesen megmaradt óvárosát, az egyik legrégebbi lakott települést szintén a modern építkezések veszélyeztetik. Az óváros jó részét már el is hagyták a lakosok és a tendencia sajnálatos módon egyre gyorsul.

A modernizációs törekvések tehát nemcsak magukat az épületeket teszik tönkre, vagy rombolják le, hanem velük az itt élők tradicionális életmódja is megszűnik. Ahogy például Lima történelmi városrészében is történik, amit még Francisco Pizarro alapított 1535-ben. A perui alkirályság központjának tehetős lakói hatalmas és fényűző palotákat, templomokat és parkokat építettek, amelyek közül több száz elhagyatottan áll és félő, hogy teljesen összeomlik.

A WMF egyedül nem képes megmenteni a műemlékeket, igyekszik viszont ráirányítani a problémára a közvélemény figyelmét és összehangolni a munkát, mondta Bonnie Burnham, a szervezet elnöke a lista New York-i bemutatóján. A WMF 1965-ös alapítása óta több mint 80 országban, mintegy 500 helyszínen összesen 47 millió dollárral segítette a műemlékek restaurációját. A nonprofit civil szervezet adatai szerint saját támogatásuk mellet 124 millió dollárnyi hozzájárulást szereztek más forrásokból. A legveszélyeztetettebb műemlékek százas listáját 1996-ban adták ki először. Az ötlet bevált, ugyanis a korábbi jegyzékeken szereplő műemlékek több mint 75 százaléka már megmenekült az enyészettől.

Selmecbánya

Az új listán egyébként 59 országból szerepelnek helyszínek, és a tibeti Lehen kívül van még egy magyar vonatkozású a 100 között: a szlovákiai Banca Stiavnica, azaz Selmecbánya. A 18 században a magyar királyság harmadik legnagyobb városa volt, és a jezsuiták pompás barokk kegyhelyet építettek itt Jézus keresztútjának emlékére. A Kálvária meredek hegyoldalra épült, 3 templomból és 19 kápolnából áll. Sürgősen tatarozásra szorul, ráadásul nemcsak az idő vasfoga marja, hanem vandálok is rombolják, és félő, hogy hamarosan teljesen lepusztul.

A WMF listája ugyanakkor korántsem teljes. A fent felsoroltak mellett számtalan olyan híres épített és természeti turistalátványosság van a világban, amely komoly veszélybe kerülhet, ha nem lépünk sürgősen a megmentésük érdekében. Régóta nyilvánvaló a nemzetközi turizmus hihetetlen méretű fejlődése az egyik legnagyobb gond a műemlékek megőrzése tekintetében. A perui Machu Picchu, az ősi inka romváros is ezért került a listára. 1992-ben még csak 9 ezren keresték fel egész évben, 2006-ban pedig már naponta 6 ezer fő, és semmilyen hatóság nem korlátozza a falak között hömpölygő turistatömeget.