Friss hírek az ókorból

Az elmúlt napokban a nemzetközi hírügynökségek több jelentős felfedezésről számoltak be, melyek hatással lehetnek az ókorról szóló tudásunkra.

Új fürdő Rómában

Amerikai régészek egy rendkívül jó állapotban fennmaradt, a II. századból származó hatalmas fürdőkomplexumra bukkantak Rómában. A mintegy kéthektáros fürdő valószínűleg egy korabeli "milliárdos", egy bizonyos Quintus Servilius Pudens - Hadrianus császár barátja - többszintes rezidenciájának a része volt.

A Villa delle Vignacce parkban több mint két hónapja folyó feltárás során gazdagon díszített termek, boltívek, pompás mozaikpadlók, márvány illemhelyiségek és egy kezdetleges fűtési rendszer maradványaira bukkantak a kutatók. A felfedezett fürdő szokatlanul nagy alapterületű, ám a régészek egyelőre nem tudják, hogy nyilvános fürdőként működött-e vagy a tulajdonos kiváltságos vendégei számára volt fenntartva. A római hatóságok egyelőre nem határoztak arról, hogy a frissen felfedezett ókori rom látogatható lesz-e a nagyközönség számára.

Az ókori Rómában nagy kultúrája volt a rituális fürdőzésnek, amelynek során a fürdőzők váltakozó hőmérsékletű termek egész során sétáltak keresztül, és hol hideg-, hol forróvizes medencékben mártóztak meg. A közfürdők látogatása nemcsak a pihenést és a test méregtelenítését szolgálta, hanem társasági esemény is volt.

Ismeretlen pompeji stílus

Új, minden korábbinál régebbi festészeti stílust fedezett fel Pompejiben egy francia kutatócsoport, amely "megkérdőjelezi az antik művészettel foglalkozó kutatások egyes eredményeit" - jelentette be közleményében a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS).

A dél-olaszországi ókori ipari- és kereskedővárosban, amelyet időszámításunk szerint 79-ben betemetett a Vezúv hamuja és lávája, eddig négy festészeti stílust (Pompeji I-IV) állapítottak meg az időszámítás előtti III. és az időszámítás szerinti I. század közötti időszakban. A Jean-Pierre Brun, a CNRS kutatási igazgatója, a nápolyi Jean Bérard Intézet igazgatója és MartineLeguilloux, a Var megyei Régészeti Központ régészeti állattan szakértője vezette kutatócsoport az első pompeji festészeti stílusnál idősebb, eddig ismeretlen, "zéró stílust" fedezett fel.

"Ennek az antik művészet szempontjából alapvető felfedezésnek köszönhetően sikerült egy eddig ismeretlen festészeti stílust meghatározni" - mutat rá a CNRS. A freskókra a cserzőműhely alatt lévő fogadóteremben bukkantak rá, a romváros peremén, a színházak közelben.

A szamnita uralom idejéből, az i. e. IV. század vége és III. század legeleje közötti időszakból származó "teremben, ahol arisztokrata estélyeket tartottak, Pompejiben eddig ismeretlen stílusú falfestmény található, amely teljesen eltér a híres Pompeji I. stílustól" - mutat rá a CNRS.

"Egyszerű, de elegáns díszítésről van szó: fehér alapon fekete oszloptalp fölötte fekete és vörös szálakkal, fekete színű tengeri hullámokkal" - áll a közleményben, amely szerint ezt a festészeti stílust megtalálták már korábban a Nápolytól húsz kilométernyire nyugatra fekvő, az i. e. VIII. században alapított görög település, Cumae nekropoliszában.

Freskótöredékek Dubrovnikban

Több mint ezer freskótöredéket találtak horvát régészek a dubrovniki óvárosban, a katedrális pincéiben, három méterrel a föld alatt. A legérdekesebb darab a barokk katedrális alatti bizánci bazilika déli falán talált freskótöredék, amelyet egy korabeli szerzetes az 1060-as évre dátumozott - írta hétfőn a Jutarnji List horvát napilap.

Az archeológusok föltártak egy meglepően jó állapotban levő ókori sírkamrát, vízgyűjtő medencét, a XIV. századból való gótikus keresztelő-medencét, és találtak mintegy 700 érmét az időszámítás előtti 3. századból.

Dubrovnikban az 1979-es nagy földrengés után Josip Stosic és munkatársai bukkantak rá az addig ismeretlen háromhajós bizánci bazilika falmaradványaira, és modellezték a boltozatot és a kupolát, amely 30 méter hosszú és 16 méter széles lehetett. A szakemberek már akkor arra a következtetésre jutottak, hogy a katedrális helyén a VI. században templom állt. Az új ásatások nyomán előkerült freskótöredékek is ezt látszanak igazolni.

Vjekoslav Vierda, a dubrovniki műemlékek felújítását végző intézet igazgatója elmondta, hogy néhány éven belül a katedrális alatt mintegy 300 négyzetméteren régészeti múzeumot nyitnak, és mindenki megnézheti majd a most föltárt leleteket, köztük a freskótöredékeket.